Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-12 / 206. szám

£91 SZEGED. Szerkesztőség: Somog 1 ucca 22.1. em Telefon: 23-33. - Kiadóhivatal, ktUcsünkOnyrlAr és Jegyiroda ; Aradi ucca 8. Telefon : 13-00. ^ Nyomda : L»w Hoól ucca 19. Telefon : 26-34. TAvirntl és levélcím • Délmagyaronzaq Szeged. Szombat, 1931 szeptember 12 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 206. $zám ELftFIZEtÉS! Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten3-©0, kUlltSlddn 6-40 pengd. — Egyes szAm Ara hélkfijí. nap 16, vas«r> és Ünnepnap 24 UH. Hir- I deléaek felvétele tarifa szerint. Meg|e« | lenlk hélld Kivételével naponta reaoel Lelkieknek szanálása Nálunk most szanálnak. Fölemelik a forgalmi adót, azaz drágitják a megél­hetést, fölemelik a cukoradőt, azaz első­rendű szükségleti cikkek drágításából te­remtik elő az államháztartási hiányt, új­ból megpótlékolják a tisztviselők fizetését, azaz csökkentik az egyik leghatalmasabb fogyasztó réteg keresetét és ha majd ezek az intézkedések már mind életbe léptek s az egész vonalon éreztetni fogják hatásu­kat, akkor megkezdik a szanálás munkáját « — magánháztartásokban. Senkise olvasson ki maliciát ebből a néhány sorból. Hiszen a szanálás mun­káját nemcsak az a többségi párt végzi, amellyel mi .kezdettől fogva szemben áll­tunk és szemben állunk ma is. A 33-as bizottságban helyet foglalnak ellenzéki po­litikusok is, helyet foglal a többiek között a szegedi polgári ellenzéki képviselő is. Azon kivül nem a Károlyi-kormány jut­tatta^ oda az országot, hogy megint sza­nálni kell. A Károlyi-kormány tagjai ugyan egytől egyig abból a két politikai pártból kerültek ki, amelyik tüzön-vizen át — s ezt szó szerinti értelmében is le­het venni — támogatta az előző kormányt, már pedig senkise tagadja vagy vitatja, hogy közállapotainkat az előző kormány érlelte meg az ujboli szanálásra. No de ezen akkor már nem lehetett segíteni. A fődolog az volt, hogy a politikai válság gyors lefolyású legyen. Már pedig az, ha uj választójogi törvényt terjesztettek vol­na be s uj választást" rendeltek volna el titkos választójog alapján, esetleg öt-hat hétig is eltartott volna. A gazdasági vál­ságból nemcsak napokat és heteket, ha­nem hónapokat és éveket is kibir az örök­életű nemzet, de a politikai válság lebo­nyolítását föltétlenül napokra kellett kor­látozni. Sok joggal lehetne kifogást emelni a szanálás egyes eszközei ellen. Amit tesz­nek, nem elég racionálisan teszik. Arról, hogy a progresszivitás szellemét egészen távol tartják, nem is beszélünk. Aki pro­gresszivitást várt, az sokkal különb csa­pást megérdemel, mint aminő az, hogy csalódott. Ezzel szemben el kell ismerni, hogy a célját eléri a kormány. Sikerülni fog a kiadásokat csökkenteni," a bevétele­ket emelni. Számszerűleg deficitmerttcs és reális költségvetéssel tud majd előállni. El kell ismerni, hogy hiteléletünk gyökeres rendezése körül is van sikere. El kell is­merni, hogy a kötelező önmegtartóztatás s a tisztes puritánság jeleivel is találkoz­tunk. El kell ismerni, hogy sokakban föl­lángolt a remény, hátha megindul végre, ha lassan, bátortalanul és tapogatódzva is, az ország lelki szanálásának nagy műre is. Nem egészen tudjuk ugyan, hogy mi­ből táplálkozhatott ez a remény. Károlyi Gyula csendes életű és puritán életfelfo­gásu ember, aki kibontakozni nem tudott szegedi kormányzása idején is tartózko­dott a gyűlölködés szélsőségeitől s elitélő véleményének azokban a veszedelmesen kaotikus időkben is kifejezést adott. A kultuszminiszter a Wolff-párt tagja, de megfontolt politikus és tartalmas kultúr­ember, A kultuszminiszter azonban egyik legelső nyilatkozatával a numerus clausus mellett kötötte le magát. Nem az egyetemi, hanem az általános Oktatási numerus clausus mellett, amiből következik, mon­dani se kellett volna, hogy a keresztény és nemzeti korszak dicső uralmának 14-ik vagy 15-ik évében bevonuland törvénytá­runkba a középiskolai numerus clausus. A lelki szanálás munkáját érlelik bizo­nyára a szegedi egyetem felvételi ered­ményei is. Pedig abból, hogy az orvosi ka­ron 72 jelentkezőt vettek fel és 94-et uta­sítottak el. semmi hátrányosra se lehet kö­vetkeztetni a szabad oktatás és tanulás kulturálláspontjának rovására. Legföljebb arról lehet szó, hogy kár volt az egyetemi fölvételek körül az utolsó tiz év száraz sablonosságát alkalmazni. Arra is gon­dolni kellett volna, hogy az idei fölvételi eredmények, tehát az egyetem idei né­pessége vagy néptelensége döntő érv le­het azok kezében, akik a vidéki egyetemek megszüntetéséért hadakoznak s akiknek a kezében lesújtó érv, hogy mibe kerül az államnak egy orvostanhallgató négy, mibe három, mibe két és mibe egy egyetem mellett. Végtelenül sajnálatos, "hogy nem gondolt erre a város hatósága, végtelenül sajnálatos, hogy ez a szempont figyelmen kívül maradt a fölvételi kérvények elbírá­lásánál és végtelenül sajnálatos, hogy a szegedi egyetem karai a legmegfeszitettebb városi' áldozatkészséggel létesített szegedi egyetem fentartása érdekében nem kérel­mezték,"hogy a hallgatókat felekezetükre, nemükre, apjuk foglalkozására való te­kintet nélkül , felvehessék, ha a felvételi felvételeknek egyebekben megfelelnek. Lokálpatriotizmusunk is füt, amikor az ellen hadakozunk, mintha a szegedi egye­tem a lelki szanálás majdan meginduló' munkáját idei fölvételeivel, illetőleg föl nem vételeivel apriori veszélyeztetné. Ab­ból, hogy az elutasítottak között túlnyo­mó számban szerepelnek Reich, Steiner, •Weisz, Weinberger és Schwarcz, ne tes­sék se rosszra, se zsidóra következtetni. A kurzus oszlopai között szép számmal szerepelnek Wolfok, Frühwirthek, Eck­hardtok, Krügerek, Mayerek, mégis hol az a botor vagy bátor, aki azt merné mon­dani, hogy, ez a kurzus nem keresztény és főleg nem nemzeti? A szegedi egyetem orvosi karának volt lelkiereje olyan je­lentkezői is elutasítani, akit Bakonyi Lászlónak hivnak. Ez csak magyar név és őrök dicsőségük marad a fölvételt esz­közlő, illetőleg megtagadó uraknak, hogy nem befolyásolta Őket se a községi elöl­járóság, se a középiskolai Igazgató, se a plébános meleg ajánlata, se az, hogy Ba­konyi László édes apja kitüntetésekkel harcolta végig a világháborút, szenvedte át a francia hadifogságot, de bizonyára nem befolyásolta őket az sem, hogy Ba­konyi László — zsidó'. Ha ez nem lelki szanálás, akkor a for­galmi adó fölemelése nem pénzügyi sza­nálás. Végre pedig a szegedi lelkek külön; szanálásának képviseletében megkérdez­zük, mikor váltja be a szegedi egyetem a szegedi polgármesternek azt az igéretét, amelyet akkor tett, amikor kivétel nélkül minden szegedi polgártól kérte az áldo­zatot s amely ugy hangzott, hogy erre a szegedi egyetemre pedig föl kell venni j és föl fognak venni kivétel nélkül minden szegedi jelentkezői?! Rendkívül súlyos feltételekhez köti a Népszövetség az osztrák kölcsönök meghosszabbítását ? Az osztrák saité szerint ezek a feltételek Ausztria függetlenségét veszélyeztetik A Wiener Allgemeiner Zeitung szerint a pénzügyi bizottság meg akarja szabni, mekkora legyen az osztrák költségvetés felső határa és megjelöli azokat az in­tézkedéseket, amelyeknek segítségével a kiadások csökkenthetők. A köztisztviselők fizetését le kell szállítani, a beruházásokat törölni a munkanélküliek állami támoga­tását csökkenteni kell. Az osztrák magángazdálkodásba is beleavatkoznak és á magánvállalatoknál is hasonló in­tézkedéseket követelnek, ami a szociális törvényhozást és a kollektív szerződések rendszerét illeti. — Népszövetségi ellenőrt akarnak Ausztria nyakára küldeni — irja a Wiener Allgemeiner Zeitung — és mindezen fel­tételek esetén meghosszabbítanák a 250 millió shillinget kitevő rövidlejáratú hi­teleket, a 150 millió shillinges angol köl­csönt és a Nemzetközi Fizetési Bank 100 millió shillinges kölcsönét. Az ellenszolgál-' tatás tehát majdnem a nullával egyenlő, (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bécsből jelentik: A nagy takarékossági hadjárat Ausztriában is megindult. Bu­reseh szövetségi kancellár a nemzeti ta­nács főbiztosságának mai ülésén bejelen­tette, hogy az 1931. évi költségvetés de­ficitje 179 millió shilling, amit csak a leg­drasztikusabb takarékossági programmal lehet kiegyenlíteni. A megtakarításokat elsősorban a köztisztviselőknél és a haderő tagjainál akarják keresztülvinni, azonkívül a szövetségi vasutak költségve­tését is lényegesen redukálni fogják. Az osztrák sajtó a legnagyobb izga­lomban tárgyalja a Népszövetség pénz­ügyi bizottságának állítólagos feliéieleit, amelyektől Ausztria pénzügyi támogatását függővé teszik. Valamennyi lap megálla­pítja, hogy hallatlan feltételekről van szó, amelyeket gazdasági moratóriumokkal nem lehet indokolni és amelyek már Ausztria gazdasági és politikai függetlenségét érintik.

Next

/
Thumbnails
Contents