Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-08 / 203. szám

1931 Szeptember 8. OÉLMAGYAROKSZAG A télen kenyérrel és tűzifával látják el a nyomorgókat A város különböző pontjain népkonyhákat állitanak fel A népjóléti bizottság javaslata a téli szükségmunkákról (A Délmagyarország munkatársától.) A város népjóléti bizottsága hétfőn délután dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével ölést tartott, amelyen a munkanélküliség csökkentésével és a téli nyomorenyhitö akcióval foglalkoztak. Az ülésen dr. Szabó Géza, a népjóléti ügyosztály vezetésével meghízott kulturtanácsnok ismertette a hatóság javaslatait, hogy milyen közmunkákat lehetne a télen végrehajtani és hogy ezekre milyen anyagi fedezet áll rendeltetésre. A javaslat szerint a munkanélküliség enyhítésére a város a tél folyamán szükségmunkákról gondoskodik. Ilyen munka lesz a télen az algyői csatorna építésének a folytatása, ahol körülbelül 150 munkást lehet foglalkoztatni. Kibővítik a fehértói halastó 300 méteres töltését és a fehértói 15 kilométeres töltés belső burkolását is végrehajtják. Ez 100 munkásnak ad majd kenyeret. Rövidesen hozzáfognak a Somogyi-telepi harmadik elemi iskola építéséhez, amelynek költségeire a kultuszminisztérium a hétfői nap folyamán 56 ezer pengőt utalt ki. Az iskolaépítésnél 70 munkás nyer elhelyezést. Két gazdasági szakiskola építésénél szintén több munkást foglalkoztatnak. Mindezeknek a munkálatoknak az elvégzésére a fedezet rendelkezésre áll. Nincsen azonban fedezet a többi végrehajtandó szükségmunkákra, amiket azonban a télen el kellene végeztetni. Igy a Kisbuvártó feltöltéséhez még 15 ezer köbméler földre lenne szüksége, ennek a költsége 20 ezer pengő. Fel akarják tölteni a vágóhidnál lévő Cserepes-sori tavat, amivel együttjáma a vasúti áleresz kibővítése és az alsó szivattyútelep megerősítése is. A külváros uccáinak csatornáit, árkait is a télen kellene kitisztittatni és ezzel egyidejűleg e' lehetne végeztetni a külvárosi uccák kátyúinak betöltését. Ezeknél a munkálatoknál hetenkint ötszáz munkást lehetne foglalkoztatni több turnusban. A munkálatokat azonban a város csak ugy tudja végrehajtani, ha az állaintól megfelelő segítséget kap. A nyomorenyhitö akcióval is -foglalkozott a bizottság és elhatározták, hogy az idén éppen ugy, mint a mult évben, kenyérrel és tűzifával látják el a nyomorgókat. Ez az akció nyomban a hideg idők beálltával megkezdődik. Elhatározta a bizottság, hogy a népkonyha intézményét decentralizálják és az ebédek könnyebb kiosztása céljából a város különböző pontjain állítják fel a népkonyhákat. A javaslatokhoz Bakó László, dr. Szepessyné Szamek Sára, Lájer Dezső, Gönczy Károly és még többen szólaltak fel. A javaslatokat a kisgyűlés elé terjesztik. \ Társadalombiztosító „hatos bizottsága" Hétfőn befejezte működését Nutlatkozatok az OTl-vegrehajtásl Ognekröl — „A kereskedőkkel es az Iparosokkal szemben a legkíméletesebben kellene elfárnr (A Délmagyarország munkatársától.) Az OTI legutóbbi ismeretes választmányi ülése és a hatos bizottság munkája élénken foglalkoztatja Szeged kereskedő- és iparostársadalmát. Beszámoltunk arról, hogy a bizottság több tagja lemondott bizottsági tagságáról, mert annak munkáját nem tartották célravezetőnek. Általában a bizottság működéséről az a felfogás alakult ki, hogy a bizottságnak nincs joga a végrehajtásokra vonatkozólag még csak tanácsokat is adni. Az ügyben a Délmagyarország munkatársa felkereste dr, Baár Jenőt, az OTI ügyvezető igazgatóját, aki a következőket mondotta: — A legutóbbi választmányi ülésen bemutattam azt a kimutatást, amely az OTIhoz 1930 január és 1931 iuliusa között — tehát a legnehezebb időben — befolyt jövedelmekről szól. Ebből meggyőződhettek a tagok arról, hogy, az előirányzott bevételek befolytak és ebből harminc százalék és havonta még 1380 pengő a hátralékokból folyt be. A tapasztalat azt mutatja tehát, hogy az intézel politikája, amely nemhive a tag azonnali végrehajtásának, helyes. — Ennek ellenére az ülésen aggodalmas felszólalások hangzottak el. Egyes ugy munkáltató, mint munkavállaló urak azt kívánták, hogy az ujabbi hátralékosokat azonnal szorítsuk meg, mert ezzel azt lehet elérni, hogy a hátralékok nem szaporodnak fel. Egyébként azokról, amik a választmánvi ülésen elhangzottak, nem beszélhetek. Én ezek után hat urat, főleg azokat, akik aggodalmaskodtak, meghívtam egy ülésre, hogy bemutassam nekik a folyószámlákat. Á cél az volt, hogy a tételeket egyénenként elbírálva mondják meg, hogy milyen további intézkedéseket tartanak szükségesnek. Ezzel azt akartam elérni, hogy a választmány megnyugvást nyerjen abban a tekintetben, hogy a pénztár részéről semmiféle mulasztás nem történt. — A választmány tagjainak az ellenőrzésre törvényadta joguk van. Ezekkel az urakkal azután megkezdtük a munkát. Az ő szerepük inkább véleményező, de véleményük engem semmire sem kötelez. Az első ülésen is munkájuk annyiból állott, hogy megvizsgáltak néhány tételt és figyelmeztettek arra, hogy kinek lehet tovább hitelezni, kinek nem, tehát a bizottság tagjai csakis informáltak engem. — Ez a vélemény, amint mondottam, engem semmire nem kötelez, felelősségemet nem csökkenti, jogaimat nem érinti, ők véleményt adhatnak, de utasítást nem Más eset volna az, ha ezeket az urakat a választmány, mint bizottságot küldte volna ki erre a munkára — és lehet, hogy ez meg is fog történni, de akkor is csak ellenőrzést gyakorolhatnak és véleményt nyilváníthatnak. Ebből az intézetnek és tagjainak csak hasznuk volán, mert az intézet nem ismerhet mindenkit, a bizottság tagjai jobban forgolódnak künn a városban és jobban vannak informálva egyesek anyagi ügyeiről. Bokor Adolf, a Lloyd Társulat elnöke, aki szombaton bejelentelte a bizottsági tagságról való lemondását, a következőket mondotta; HelyArleazAllltá* a moziKnAli A Belvárosi Mozi helyárai j 40 fillértől P 1.30-ig; A Korzó Mozi helyárai;! 30 fillértől P 1,20-i! — Ki kell jelentenem, hogy csakis az uj keletű dolgokról volt szó és nem a régiekről. A bizottság munkája preventív intézkedés akart lenni, nehogy felszaporodjék a hátralék. Én az egész dolgot már kezdetben sem tartottam helyesnek, mert Baár igazgató ur jól vézéti az ügyeket. Ma, hétfőn este mégis elmegyek a bizottság második ülésére — annak ellenére, hogy tagságomról lemondottam —, de csak azért, hogy megkérjem őket: hagyják abba az egész dolgot. — Küldjön ki a választmány egy bizottságot, de nem azzal a programmal, hogy megölje a kereskedőket és iparosokat, hanem azzal, hogy támogassa az ügyvezetést. Wagner Ferencet is felkerestük. A következőket mondotta: — A munkavállalók részéről többször szóvátették, hogy azt a fél járulékot, amelyet a munkavállaló fizet, többször illetéktelenül visszatartják a munkaadók. Mivel ki akartunk küszöbölni a választmányban minden nézeteltérést, felvetődött a kérdés: hogy lehetne megoldani a problémát, hogy legalább a fél járulékot a legrövidebb idő alatt befizessék. Akkor került elő az a terv, hogy a hátralékokat megvizsgáljuk, megbirál juk és megtegyük azokat az intézkedéseket, amelyek ezt a célt szolgálják. A^ első bizottsági ülésen is ez történt, átvizsgáltunk 20—25 ügyet és ahol láttuk, hogy az illető nem jó a hátralékra, tanácsot adtunk. Megkérdeztük még Wagner Ferencet, hogy a bizottság tagjai meg tudják-e mondani az ügyvezető igazgatónak teljes bizonyossággal, hogy ki jó és ki nem jó és ha igen honnan tudják ezt? Wagner Ferenc kijelentette, hogy főleg a nagyobb tételekről, a nagyobb vállalatokról volt szó és ezekről tudni lehet, hogy miképen állanak. Akárki akar hitelt igénybe venni — mondotta —, arról információt kérnek. Mi is ilyen információs szerepet töltöttünk be. A szakszervezeteknek á választmányban lévő tagjai közül Brrényi Nándor és Zarnóczay Béla a kővetkezőket mondották: — Bennünket, mint munkásokat és alkalmazottakat a járulékbehajtást illetőleg az a szempont vezet, hogy a pénztár teherbíró képességét emeljük és a biztosított tagokat az őket megillető járandóságokhoz és minél jobb ellátáshoz segítsük. A munkaadók a fél járulékot az alkalmazottaktól és a munkásoktól levonják. Ezt, a nekik továbbításra átadott pénzt tartoznak illetékes helyre beszolgáltatni és senkinek sem áll jogában azt a saját céla jira felhasználni. Szomorúan ta44 Schaár Oszkár divatcipészKálvária u. 24 sz. a megrendelésre késeit a legdivatosabb ur) é$ nfii CÍDSket. Javítások gyorsan és pontosan TITII BRIKETT 22J a leggazdaságosabb tüzelőanyag minden rendszerű kályhában. Pótolja a porosz szenet. Vagontételekben és 50 kilónként is kapható Vértes szénkereskedelmi rt, Boldogasszony sugárul 17.