Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-06 / 202. szám

SZEGED. SzerKesztöség: Somog 1 ucca XZ.I.em. Teleion: 23-33.^Kladóhlvatnl. Kítlc»ttnk<lnyi-íór és (ciiylrodn • Áradt ucca 8. Telefon: 13—Ott. ^ Nyomda : l»w I IMM ucca l«í. Telefon : 26-34. TAvJratl íí levélcím DélmaqyornnzAa ízeged. Vasárnap, í 931 szeptember 6 Ara 24 fillér VII. évlolyam,-205: $2«ám Előfizetés: Havonta helyben 3.20, vidéken 6* Budapesten 3-00, klllIHldOn 0-40 pengő. — Egyes tcArn ára hétköznap IO, vosAr- és Ünnepnap 24 llll- Hlrdeíések felvétele tarifa sajerlnt. Megjelenik hétfff R1 vételé vei n^mntn reinrl Adók pergőtüzében A mindennapi kenyerünkért imádkorunk s a mindennapi adóemelést kapjuk. Jó lenne már egy kicsit, ha kifújnák magukat a magyar politika 33-as klubjának atlétái. Ha egy kicsit kifújnák magukat s elmélkednének azon, hogy mi az, amit véghez visznek. Mert mi, szegény polgárok, a tekintély elvének — koldusai, elhisszük, hogy ha fel kell emelni a forgalmiadót, akkor a legtökéletesebb megoldási módot választotta a végrehajtó hatalom, ha le kell szállítani a fizetéseket és fel kell emelni az alkalmazottak keí-esetiadóját, akkor a kibocsátott rendeletek a legkifQgástalanabbul oldják meg ezt a feladatot, éppen csak azt nem tudjuk, hogy minderre azzal a kérlelhetetlen, megfontolást kizáró parancsként van-e szükség, ami még az élet folytatásának kockáratételét is megköveteli. Azt halljuk, hogy brutálisan kell apasztani az állami kiadásokat s egyelőre csak azt látjuk, hogy brutálisan emelik a polgárság kiadásait. Nincs könnyebb, mint az adótételeket emelni, nincs könnyebb, mint uj adókat kitalálni, ha — nincsenek figyelemmel az adózók fizetési képességére. Ha egyetlen céljuk a költségvetés egyenlegének biztosítása, akkor az uj adók és az adóemelések el is vezethetnek ehez a célhoz. Ha azonban nemcsak ekvilibrisztikai mutatványt akarnak végrehajtani s a kormányprogram nemcsak akrobataszám, hanem azzal is törődnének, hogy a magyar polgárság nemcsak az idei deficitet tudja pótolni, hanem a jövő évi kiadásokat is, akkor a világháborút követő első szanálás utáni kormányzati rendszer szanálása, ez a második szanálás nem merülhet ki egyedül a közterhek brutális emelésében. A 33-as bizottságnak egyik szónoka — csudálatos, hogy harminchárom szakértő kőzött mennyi a szónok — azt mondotta, hogy ezekre a brutális intézkedésekre szükség van, mert másképen nem áll velünk szóba a pénzpiac. Hátha egy szorult adós a hitelezője részére összeállítja státusát, megtörténhetik, hogy nem az okosság és nem az észszerüség, hanem a hitelező félrevezetésének szándéka fogja vezetni a státust összeállító tollat. Nekünk is fontos az, hogy »szóbaálljon velünk* a pénzpiac, fontos az is, hogy a költségvetési deficit eltűnjön, de van valami, ami mindennél sokkal, mindennél irgalmatlanabbul fontosabb és ez az, hogy élni és dolgozni a költségvetés helyreállítása Titán is lefessen ebben az országban. Szép dolog az, hogy az urak leszállottak az autóról, de ez mégsem volt más, mint a közéleti puritánság flottatüntetése a takarékosság kikötője előtt, ahová eddig nem mehetett be De ezt az egyetlen intézkedést s ennek az egyetlen intézkedésnek kedvező hangulatát már kissé túlságosan, teherbiró képességél messze meghaladó módon vették már igénybe a súlyossá vált életnek azóta megteremtett akadályaival. Be kellene látniok, hogy az állami gazdálkodás hibáit nem lehet a magánháztartások rovására pótolni. Katasztróíális gazdaságpolitika, katasztrofális termés, katasztrofális hitelválság és pénzválsás istenitéletes idejében elég teher a dolgozó társadalom számára az, ha az államhatalom magára hagyja. A magyar polgárság eddig ugy érezte, hogy össze kell roskadnia a terhei súlya alatt, ha az államhatalom nem segít. Amit ez a polgárság szolgáltatni tudott, pénzben, lemondásban, áldozatkészségben, teherviselésben, azt nem alkudva és nem vonakodva már teljesítette is. A polgárság ugy gondolta, hogy elérkezett teherviselő képességének végső határáig s ahoz, hogy meg tudjon állni a lábán, az államhatalomnak hathatós segítségére van. szüksége. S amikor ez a köztudat alakult ki s amikor a viszonyok s a gazdasági élet jelenségei egyértelműen és egyhangúan erősítették ezt a köztudatot, akkor eláll az államhatalom, aminek gyökeres, bőkezű támogatását várta a polgárság s kijelenti; hogy ő tart igényt a polgárság példátlan mértékű áldozatkészségére. Mondhatják azt is, hogy most nem a kritikának van itt az ideje, hanem az áldozatkészségé. De mégis csak felvetjük a kérdést: az államhatalom által követelt áldozatok sorrendje megfelel-e a társadalmi igazságnak s megfelel-e a társadalom életérdekeinek? Amig a mammutfizetések nincsenek lebontva, amig az álláshalmozások megszüntetése érdekében nem történt semmi, amig a vagyoneloszlás egyenlőtlenségének a földreform által már megtört állapota érintetlen marad, amig azokat, akik jogosulatlan fizetéseket kaptak, vagy utaltak ki az államkincstár terhére, visszafizetésre nem kötelezik, amig a reprezentációs kiadásokat és parádés állásokat meg nem szüntetik, addig nem szabad a forgalmiadó felemelésével elállítani szívverését az ájult kereskedelemnek, nem szabad letörni egy darabot a kistisztviselők kenyeréből, nem szabad megkönnyíteni azt, hogy az uccára kerüljenek ki a magántisztviselők ezrei. Társadalmi igazság nélkül nincs pénzügyi igazság s nincs semmiféle igazság, ha 9 nemzet élete megszakad. Október 1-től vonták le a magánalkalmazottak kétszeresre felemelt különadóját Megjeleni a kereseti adópótlékról és a háztulajdonosok szükségadótárói szóló rendelet Budapest, szeptember 5. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a magánszolgálatból, vagy munkabérből és tantiémből származó jövedelem különadójának feleire-ése tárgyában kiadott rendeletet. A rew'e'et szeptember 1.-től kezdődően a magánszogálati, vagy munkabéri viszonyból és tantiémből származó jövedelmek után megállapított különadót a kétszeresére emeli fel. A felemélés vonatkozik a magánszolgáiali alkalmazottakra, egyházi alkalmazottakra, valamint a városi és községi üzemi alkalmazottakra is, ellenben a közszolgálati alkalmazottakra nem terjed ki. Ha valamely alkalmazott szeptemberi illetményeiből ez a felerr.e't különadó nem voina levonható, a különbözetet az októberi illetményből kell levonni és az októberi !;,etménvekből levont adókkal egyidejűleg le " beszolgáltatni. A különadó az alkalmazottak kereset! adójával együtt mindenkor legkésőbben annak a hónapnak 25-ikéig kell beszolgáltatni, amelyben a levonás történt A rendelet szerint az alkalmazottak illetmény jegyzékeit mindenkor az adókkal egyidőben kell beszolgáltatni. Ez a rendelet hatályon kivül helyezte az illetményjegyzékek beszolgáltatására adott összes eddigi kedvezménye' et. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a háztulajdonosok sztlkségadója tárgyában kiadott kormányrendeletet A rendelet szerint a házadó alá tartozó összes lakóházak birtokosai kötelesek a házbéradó kivetési alapjául szolgáló nyers házbér jövedelem 10 százalékának megfelelő szükségadót fizetni. A szükségadó befizetésére fizetési halasztás nem engedélyezhető A szükségadót a háztulajdonos a lakókra semmi formában nem háríthatja át. v A hágai biróság döntése a vámunióról A német—oszirák vámunió terve a genfi jegyzőkönyvvel összeegvftzíelheíetlen"* genfi jegyzőkönyvvel? A bíróság 8 szavazattal 7 ellenében ugyi döntött, hogy a kérdéses rendszer Páris, szeptember 5. A hágai nemzetközi biróság döntéséről a hágai, genfi, berlini, párisi és londoni sajtó számára a következő félhivatalos jelentést adták ki: »A hágai nemzetközi biróság szeptember 5-én megtartott nyilvános ülésén meghozta döntéséi az osztrák-német vámunió kérdésében. A kérdés, amelyben a biróság döntéséi kérték, a következőkép hangzik: Az Ausztria és Németország között 1921 március 19-i jegyzőkönyv elvei alapján és keretei között létrejött rendszer összeegyeztethető-e a saint-germaini szerződés 8 ik oontjával, valamint az 1922. évi a genfi jegyzőkönyvvel össze« " egyeztethetetlen A nyolc biró közül, aki ilyen értelemben döntött, heten kijelentették továbbá, hogy nézetük szerint a kérdéses rendszert a sain-germaini szerződés 88-ik pontjával sem egyeztethető össze. A biróság hét bírája különvéleményt jelentett be, amely szerint a tervbe vett vámrendszer összeegyeztethető ugy a saint-germaini szerződés 88-ik pontjával, uiint M genfi jegj'r