Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-22 / 214. szám

2 DÉLMAGYARORSZ AC 1931 szentember 22. <• máa Tahititalnpof teremteni, miután minden arra mutat, hogv az arany nem alkalmas a valuta fedezésére, mert a rendelkezésre álló mennyiség nem tudja kielégíteni a világpiaoot. A német Birodalmi Bank máris összeköttetésbe lépett a világ jegybankjaival és felkérte őket, hogy támogassák a nemzetkőzi jegybankkonferencia gondolatát. flilferdlng volt pénzügyminiszter feltűnést keltő nyilatkozatot kőzöl a lapokban és azt mondja, hogy az angol font válsága az egész világ ke. resbedrlmét válságba dönti, mert fonthitelekkel finanszírozták nemcsak az an gol, hanem a világkereskedelem legnagyobb ré szét és ha a font árfolyama bizonytalanná vált, akkor ez azt jelenti, hogy megingott az egész alap, amelyen az export- és imporíkereskedplfm állott. A font árfolyamának zuhanása az egész világtermelést rombadőntheti, ha idejekorán nem tartják fel a világra zuduló veszedelmet A japán-kinai konfliktus kedden a Népszövetség elé kerül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonbál jelentik: A kinai csapatok az egész mandzsúriai fronton visszavonulóban vannak és a japánok üldózjk 6ket. Tokiói Jelentés szerint a koreai csapatok főparancsnoka a japán kormány tudta és beleegyezése nélkül adott parancsot, hogy a japán csapatok bevonuljanak Mandzsúriába. A kormány minisztertanács után hivatalos jelentést adott kl, amelyben megerősíti, hogy a koreai csapatok főparancsnoka tényleg kiadta ezt a parancsot a kormány tndta nélkül, de most már ezt a helyzetet nem lehet megváltoztatni. Genfből jelentik: A Népszövetség főtitkárságához hétfőn jegyzék érkezett, amelyben a nankingi kormány bejelenti semlegességének megsértését. Igy a japán—kinai konfliktus kedden a Népszövetség tanácsa elé kerül. Habll Julla vallomása alapján folyik a biatorbágyi nyomozás Budapest, szeptember 21. A biatorbágyi merénylet Agyében Habit .tulja vidéki leány bejelentése alapján előállították a főkapitányságra Tóth Géza állásnélküli pincért, ak| állítólag részese volt a merényletnek s az utóbbi időben Biatorbágyon lakott. A pincér tagadja a merénylet elkövetését és azt hangoztatja, hogy a leány azért akarja tónkretenni, mert otthagyta. Habli Júlia határozottan állítja, hogy a merénylet előtt rövid Idővel Tóth Géza két német nemzetiségű egyénnel együtt a viadukton járt. Egyébként a rendőrségen Tóth ellen semmi komoly gyanút nem látnak fennforogni, valószínűleg el Is bocsájtják a főkapitányságról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Habli Júlia áltat beszolgáltatott adatok lenyomozása előreláthatóalg napokig fog tartani és csak akkor lehet majd megállapítani, hogy mennyiben felel meg az igazságnak mindaz, amit a leány vallomása során elmondott Tólh Gézát a többi vádlottal együtt ennek a nyomozásnak a lefolytatásáig a főkapitányságon tartják. II szegedi kereskedők és iparosok nagygyűlésen tiltakoztak a közterhek emefése és a fogyasztóképesség csökkentése ellen (A Délmagyarország munkatársátólA szegedi kereskedők és iparosok vasárnap délelőtt együttes, demonstratív jellegű tiltakozó gyűlést tartottak az ipartestületi székház nagytermében. A terem zsúfolásig megtelt, roskadozott a karzat és még az előcsarnokot is megtöltötték az érdeklődők. A gyűlés lefolyása meglehetősen izgatott hangulatit volt, egyizben az ügyeletes rendőrtisztnek is közbe kellett lépnie,.'. Körmcndy Mátyás elnök kifejtette megnyitó beszédében, hogy a gyűlésen a kereskedő- és iparostársadalomnak egyöntetűen tiltakoznia kell az ujabb terhek ellen, mert ezeket az agyonsanyargatott iparosok és kereskedők el nem viselhetik. Ennek a két társadalmi osztálynak egy őszinte kérése van a kormányhoz: legyen önzetlen és igazságos és a szanálást kezdje ott, ahol van miből, ne. pedig ott, ahol már semmi sincs. .. Varga Mihály, a Kereskedők Szövetségének t-lnöke, Teleszky Jánosnak, a 33-as bizottság előtt tett nyilatkozatával foglalkozott, majd kormányintézkedéseket sürgetett annak az érdekében, hogy Szeged, a halálraítélt város gazdasági összeköttetést létesíthessen az elszakított területekkel. Végül kijelentette, hogy szükségesnek látja a minisztériumok csökkentését és összevonását. A következő felszólaló, dr. Landesberg Jenő arról beszélt, hogy a tízéves uralom eredménye az, hogy most mélységes megdöbbenéssel és elkeseredéssel kell hangot adni és tiltakozni az ujabb terhek ellen. A 33-as bizoottsá'i, amely vésztörvényszékként ítélkezik az ország kereskedő- és iparostársadalma felett, nem akarja belátni, hogy az országot zsákuccába vezeti... (Felkiáltások: Le vele!) A nagygyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy Sem az iparnak, sem a kereskedelemnek abban, hogy az államháztartás nehézségekbe került, része nincsen, mivel az iparosok és kereskedők a múltban is, teherviselési képességüket jóval meghaladó módon igyekeztek az állam iránt fennálló kötelességeiknek eleget tenni. A közelmúltban hozott kormányzati intézkedések tárgyalása során a nagygyűlés mélységes megdöbbenéssel állapította meg azt, hogy a hozott intézkedések majdnem kivétel nélkül a kereskedőket és ivarosokat sújtják, ezek létérdekét veszélyeztetik. A szegedi iparos és kereskedői nagygyűlés az alkotmány és a törvényszabta kereteken belül felemeli tiltakozó szavái a kereseti lehetőségek megteremtése nélküli adóemelések ellen és kéri a kormányt, hogy az adóemelésekkel párhuzamosan munkalehetőségek megteremtéséről is gondoskodjék. Id. Ottovay Károly javaslatára a határozati javaslatot a következő három ponttal egészítenék ki: Erélves intézkedést kérnek a kormány részéről 1. az álláshalmozásnk megszüntetésére, 2. a jizetéshalmozások megszüntetésére, 3. korlátozzák a részvénytársasági igazgatók fizetését. Podven Henrik. Bohata Bálint, Bemeneti Szilveszter szólaltak fel ezután. Bergendit az ügyeletes dr. Vastagh rendőrkapitány figyelmeztette, hogy a keresztényszocialista pártot ne keverje bele beszédébe. Bergendí azonban tovább is erről beszélt, mire Körmendi] megvonta tőle a szót. Az elnöki intézkedés miatt percekig viharzott a terem közönsége. Moskovics Lajos az álláshalmozókról, a nagyfizetésüekről, Cserép Sándor a volt kormány beruházási politikájáról és a 33-as bizottság riasztó hatású rendeleteiről, Szegő Árpád a közintézményekről és a fizetésredukciók progresszivitásáról beszélt. Az elkeseredett hangú felszólalások után ismét Körmendy Mátyás beszélt és élesen kikelt az OTl gazdálkodása ellen. Kijelentette, hogy a Társadalombiztosító csak terheket ró a kereskedelemre és Iparra, anélkül, hogy szociális hivatását teljesítené. A gyűlés teljes rendben ért véget A gúxgyár ügye Irta.- Wimmer Fülöp. A közgyűlés elé terjesztendő költségvetés a minden irányban legmesszebbmenő jövedelememelés és kiadásleszoritás után — az eddigi 50 százalék ellenében — csak 68 százalékos pótadóval volt eddig egyensúlyba hozható. Mivel a 18 százalékos pótadótöbblet kirovása a kereseti adó 20 százalékos felemelése mellett egyenes-en katasztrófálisnak mondható, kötelességünk kivezető utat keresni, amely utat én, amint ezt már többször emiitettem, a gázgyári megváltásból várható öszszeg segítségében Játom. Á 18 százalékkal felemelendő pótadó körülbelül 360.000 pengőt jelent, a gázgyártól megváltásként tehát oly azonnal lefizetendő összeget kellene kapnunk, hogy ezzel a rövidlejáratú, ma pláne 10 százalékos kölcsönöket visszafizetve, a jövő évi költségvetésbe beállított kamattételt körülbelül A00.000 pengővel csökkentsük és a pótadó egyenesen veszedelemnek mondható felemelését elhárítsuk. A polgármester urnák azon legalább is »különös* eljárása folytán, amellyel engem az utolsó tárgyalásoktól távoltartott, a gázgyári ügy pontos mibenállásáról informálva nem vagyok, de igenis tudom, hogy a gázgyári urak a két hónap előtt történt utolsó tárgyalás alkalmával felszólittattak, hogy legutóbbi ajánlatukat a kivánt módon javítsák. Ez az ujabb ajánlat — ha csak az utolsó napokban nem — eddig nem érkezett be, az is bizonyos, hogy a szóbanforgó ügynek a polgármester ur által másfél éven át történt, minden el fogad hn tó ok nélküli halasztása — ami mellesleg formai kereskedelmi szempontból is kifogásolható — ma városunkra nézve olyan helyzetet teremtett, amelyben kedvezőtlen pénzügyi helyzeténél fogva remélhető ugyan, hogy egy oly csoport, mint a Salgótarjáni, még ezen is tulteheti és teszi is magát, de bizonyára nem adunk lovat a gázgyári érdekeltség alá. ha leszögezzük azt, hogy az, ami Szeged város viszonyainál fogva ma kellene _ a megváltási összeg azonnali rendelkezésre bocsátása —, bizonyára nagy nehézségekkel teljesíthető csak. A rendelkezésemre álló adatok alapján végzett számitásom szerint be lehetne bízonvitani a gázgyárnak, hogy számára előnyös lenne, ha 4—4 és félmillió pengő körüli összeg azonnali lefizetésével nreTvátthatná további 25, esetleg 30 évre a világítási üzem koncesszióját. Ez az összeg, amely tulajdonképen csak 1935-ben lenne esedékes, körülbelül azonnali fizetés esetén 5 t's félmilliónak felel meg. Ehez jön még az a másfélmillió, amelyet megváltás esetén a városnak nem kellene megfizetnie és igy a megváltási összeg 7 millió lenne. A gázgyár érdeke, hogy ezt az összeget előteremtse még a mai viszonyok között is, nekünk pedig — nem azért, mintha a város kényszerhelyzetben lenne, hanem mert a mai viszonyok között helyesnek látszik, ezen az alapon nyélbe kell ütnünk a megváltást. Arról már nem is beszélek, hisz ezt általánosan elfogadottnak tekinthetem, ho;ry a mai generációnak feltétlenül joga van ezt a vagyontételt az emiitett módon most felhasználni, annál is inkább, mivel tulajdonképen felhasználásáról nincs is sző, hanem amikor tényleg már fennálló magaskamatu hiteleket fizetünk ezzel az összeggel, amely hiteleket máskülönben a város vagyonából kellene kifizetnünk. Ezt ugy is tekinthetjük, hogy a szőbanforgó megváltási összeg tulaidonképen a város vagyontételeként megmarad. Feltü ően OLCSÓ bérlelszelvények, 15 és 25 lapos füzetekben válthatók a Belvárosi Mozi irodáiéban