Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-18 / 211. szám

1931 szeptember 1. DftLMAGYARORSZAC 3 D 33-as bizottság hozzájárult az áüami szinészgázsik csökkentéséhez és a külföldi valutakészletek bejelentésének elrendeléséhez Budapest, szeptember 17. A' 33-as országos bizottság csütörtök délelőtt tiz órakor ülésre jött össze. Napirend előtt Lakatos Gyula a 33-as bi­zottság részéről kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg a biatorbágyi gaztett áldozatairól. Pallavicini György őrgróf napirendelőtti felszólalásában helyeselte Teleszky tegnap el­mondott kívánságát, hogy az ország közvéle­ményét teljes világossággal tájékoztassák a helyzetről. A bizottság tagjai nincsenek tel­jesen tájékoztatna. Kéri a kormányt, rendelje el, hogy rendes kimutatást terjesszenek a 33-as bizottság elé mindazokról az intézményekről, amelyekben a kormánynak részesedése volt. Érti ezalatt azokat a bankokat is, amelyeket a Pk. időközben szanált és azokat az Rt.-et, ahol a kormánynak részvény többsége van, azo­kat a vállalatokat és gyárakat, amelyekben a kormánynak részvényérdekeltségei vannak. A legsürgősebb azonban a Futura státusának is­mertetése. A másik konkrét kérése az, hogy azt a dohányjővedéki szerződést, amelyet egy külföldi társasággal.,az előző pénzügyminiszter akart kötni, szintén hozzák az országos bizott­ság elé, ha valóban perfektuálásra kerülne sor. Ugrón Gábor elnök a hatos bizottság nevé­ben bejelentette, hogy ennek a bizottságnak • működése éppen azoknak az adatoknak a felderítésével foglalkozik, amelyeknek idehoza­talát Pallavicini kivánta. Ezután áttértek az állami színházak kiadásainak csökkentése tárgyában beadott rendelettervezet tárgyal á­. sára. Temesvári Imre előadó ismertette a ren­delettervezetet. A" rende'et értelmében a ki­nevezett szinházi tisztviselők és egyéb alk al­kalmazottak illetményeit szeptember l-étől kezdve csökkentik, még pedig a 400 pengőt meg nem haladó fizetéseket 10 százalékkal, a 400 pengőn felüli illetményeket 12 százalékkal, a szinházi mellékilletményeket pedig 25 száza­lékkal. A szerződé es viszonyban lévő alkalma­zottak szerződésen alapuló minden járandó­ságánál 10—25 százalék a csökkenés. A ren­delkezések 1932 junius végéig maradnak ér­vényben. Több felszólalás után a bizottság elfogadta a tervezetet, majd tárgyalás alá vette a kül­fűldi fizető eszközök kötelező bejelentésére vo­natkozó rendelettervezetet, an elyet Egry Aurél ismertetett A' bejelentési kötelezettségek tárgyát alkot­ják: 1. Külföldi fizetési eszközök, valuták, csek­kek, utalványok, úgynevezett kifizetések, a külföldi váltópénz kivételével; 2. 5000 pengő összegű értéket meghaladó mennyiségű külföldi kibocsátású értékpapí­rok, kivéve, ha 1931 julius 15-ike előtt szerez­ték és 3 effektív külföldi pénznemekre szóló kö­vetelések, devizák. Belföldi adós elleni követelés, ha valutára Szól is, nem esik bejelentés alá.. A bejelentés határideje 1931 szeptember 30. A bejelentést a Nemzeti Banknál kell tenni, amelynek ok­tóber 50-ig jogában áll a bejelentett értékeket pengőfizetés ellenében átvenni. Ez átvételi igény alól mentesek azok az értékek, ame­lyekről 3 fél kimutatja, hogy közgazdaságilag indokolt célra szüksége van rájuk, amiről a Nemzeti Bank és véleményeltérés esetén egy döntőbíróság határoz. Aki a bejelentés alá eső külföldi értékeinek felét az államnak három évre 5 százalék mel­lett kölcsönadja, másik felerész tekintetében mentesül. A bejelentéseket bizalmasan lel kezelni. A rendelet megszegése, amennyil e i a cse­lekmény súlyosabb bünletőrendelkezés alá 1 nem esik, kihágás és' két hónapig terjedhető elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő, elkobzásnak, bűnügyi zárlatnak és biztosítási végrehajtásnak is helye van. A tervezethez először Popovits Sándor szólt hozzá. Bár a rendelethez vérmes reményei et nem füz, a rendeletet mégis elfogadja. Nyoma­tékosan rámutat azonban arra, hogy ezt nem szabad megtorlásnak tekinteni, mert nem volna megtorlásnak helye azért, hogy valaki olyan időben, amikor ez nem volt tiltva, va­gyonának egvrészét külföldön helyezte el. Ezért ragaszkodik a tervezetnek ahoz a ren­delkezéséhez, hogy a beszolgáltatott adatukat bizalmasan kell kezelni. Éber Antal a tervezetet csupán azért fogauja el, mert a közhangulat kívánja. örffy Imre szerint a rendelettervezet két egészen különböző rendelkezéscsoportot tartal­maz. A' kényszerrendszabályok, sajnos, alig fognak eredményre vezetni és ehelyett kéri azoknak a rendelkezéseknek további javítását, melyek a külföldre kivitt valutaértékek tulaj­donosait bizonyos előnyök juttatásával bírják rá a beszolgáltatásra. Turi Béla szűkségesnek tartja a rendelet kiadását. Teleszky János csatlakozik Popovits felszó­lalásához és a maga részéről is rámutat arra, hogy helytelen volna hazafiatian magatartás­nak bélyegezni, hogy valaki a vagyonát a múltban külföldön helyezte el. Wolff Károly nemcsak a közhangulat jegyé­ben, hanem tárgyilagos megfontolás alapján is szükségesnek tartja a sürgős intézkedést. A' kölcsönként felajánlott valutát valutában tartja visszafizetendőnek. Esterházy Móric gróf ismerteti a német devizarendeletet és több módosítást ajánl. A 33-as bizottság ezzel a biatorbágyi me­rénylet áldozatainak temetésére való tekin­tettel a tárgyalást felfüggesztette és délután 5 órakor folytatta. A 33-as bizottság délutáni ülésén folytatta a deviza- és valutabeszolgáltatási rendeletre vonatkozó tanácskozását. Nagy Emil szerint általában nem eshetik ugyan kifogás alá a vagyonnak külföldön való elhelyezése, de nem ugyanez a helyzet azokra nézve, akik a bankzárlat idején vitték ki va­gyonukat. Rassay Károly indítványozza, hogy a ren­delet alapján való büntető eljárást csak a Nemzeti Bank indítványára lehessen megin­dítani. Lakatos Gyula indítványozza, hogy akik külföldi valutakészletük 20 százalékát ellen­érték nélkül az állam rendelkezésére bocsát­ják, készletük többi részére vonatkozólag sza­baduljanak a beszolqáltatási kötelezettség alól. Tomcsányi Vilmos Pál és Schavdl Károly felszólalása után gróf Károlyi Gyula minisz­terelnök kijelenti, hogy a kormány is tuda­tában van annak, hogy a rendelettől nagy pénzügyi eredményt nem lehet várni. Ezután a bizottság általánosságban elfogadta a javaslatot. A részletes vitánál ugy határozott a bizott­ság, hogy a valutáknál egységesen 2000 pengő, a külföldi követeléseknél és értékpapí­roknál pedig 1000 pengő legyen az érték­határ. Végül Rassay Károly indítványára elfogadta a bizottság azt a módosítást, hogy a kihágási büntelö eljárás csak a Nemzeti Bank indítvá­nyára legyen folyamatba tehetd Ezzel a tervezetet részleteil*«n is letár­gyalták. A bizottság pénteken az egyes illetékek' fel­emeléséről szóló rendelettervvze'et tárgyalja. Szegeden is őrizetbe vettek egy „gyanús" német világjárót (A Délmagyarország munkatársától.) A biatorbágyi merénylet tettesei kézrekerí­tésére kitűzött 50 ezer pengős jutalom megmozgatta az egész országot. A szegedi rendőrségre is egyre-másra futnak be a bizalmas jelentések, észrevételek, ámenek­nek természetesen semmi komoly alakjuk nincs. A rendőrség azonban kénytelen bár­milyen naivnak látszó bejelentést is ko­molyan venni és lenyomozni, mert nem lehet tudni, mikor lehet a valódi nyomra akadni. Szerdán is alarmirczta a rendőr­séget egy fiatalember azzal a hirrel, bogy látta Leipnik Mártont. A rendőrség meg­állapította, hogy a bejelentést tevő fiatal­ember — rosszul látott. Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a felsőtanyai rendörök behoztak a szegedi kapitányságra egy állítólagos német vi­lágjárót, akinek öltözéke meglehetősen ha­sonlít a körözött gyanúsítottakéhoz. Ez a fiatalember a röszkei országúton vált gy?­nussá a rendőrök előtt. Szerdán a késő esti órákban az egyik Szatymaz melletti tanyába beállitoit egv kékruhás, sárgaci­pős németül beszélő fiatalember és enni kért. A tanya gazdája megvendégelte a németet, aki hálából egy zsákot adott a gazdának. Az ismeretlen távozása után a gazda gyanút fogott az idegenre és figyel­meztette rá a rendőrséget. Időközben a német a Röszke-felé haladó országúton szembetalálkozott egy rend őr jár őrrel. Amint megpillantotta a rendőröket, esze­veszett futásnak eredt, a rendőrök azon­ban hamarosan elfogták. Az idegen ki­hallgatásakor német világjáróként igazolta magát és előadta, hogy azért szaladt el a rendőrök elől, mert jól tudta, hogy a magyar rendőrség egy idő óla minden vi­lágjárót őrizetbe vesz, A rendőrség a németet csütörtök reg­gel felkísértette Budapestre, Csütörtök délelőtt még egy Leipnik-be­jelentés történt a rendőrségen. Megjelént egy fialfcdember,, aki előadta, hogy a me­rénylet napján Dunántulon utazott és ab­ban a III. osztályú fülkében, ahol ö is ült, utazott egy, fiatalember, aki megdöbben­tően hasonlít Leipnikre. A rendőrség erről a bejelentésről érte­sittet küldött a budapesti főkapitányság­nak. Szabadlábra helyezték az osztrák puccskísérlet résztvevőit (Budapesti tudösi'ónk le'tjonjelznlése.) Bécsből jelentik: A linzi törvényszék csü­törtökön este szabadlábra helyezte Stal­helmbtrg herceget és vezérkari főnőkét, Tuchinger tábornokot. Velők együtt most már a Heimwehr-puccs valamenn}*i részt­vevője szabadon van. Belvárosi Mozi Péntekt«l risárnípig Jeanetle Mac Donald és Dennl* Kína legújabb ejines operettje a CsavargóUtrdly é, Híradó. • iHii-otí teHoi-> 5 7. 9 vBsfirnin 3 5 7. 9rra»o' INGAGI A GORILLA I izgalmas dzsungel film és a Két S!>ab levas I vígjáték WILLIAM BOYD-dal pénteken, szombaton és vasárnsp sKor/óban.

Next

/
Thumbnails
Contents