Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-17 / 210. szám

1931 szeptember 17. DÉLMAGYARORSZAG 3 Elkerülhetetlennek tarifa a pótadóemelési a pénzügyi bizottság Megszüntetik az flzemi jutalékokat és redukálják a reprezentációs kiadásokat a deficit még mindig több, mint négyszázezer pengő, ugy, hogy ezt a deficitet csak kilencvenszázalékos pótadóval lehetne eltüntetni. Miután ilyen horribilis pótadóval nem akarják a város lakosságát az amúgy is nehéz időkben sújtani, a pénzügyi bizottság utasította Scultéty Sándor főszámvevőt és Rack Lipót tanácsnokot, hogy a legtüzetesebben vizsgálják át még egyszer a költségvetést és tegyenek olyan javaslatot az olyan kiadások teljes törlésére, amelyek nincsenek kőtelezőleg megállapítva. A pénzügyi bizottság pénteken folytatja tárgyalásait, de már most is kétségtelennek látszik, hogy a. kiadások ujboli átvizsgálása után sem lehet olyan nagymérvű csökkentést végrehajtani, ami á pótadó felemelését elkerülhetővé tenné. Így bizonyos, hogy a város a jövő évi költségvetési deficitjének eltüntetésére az j ötvenszázalékos pótadó felemelésére tesz majd javaslatot a közgyillésnek. (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság szerdán folytatta a költségvetés tárgyalását. A tisztviselői fizetésekre vonatkozólag a bizottság ugy határozott, hogy teljes egészéhrn a 33-as bizottság javaslatait hajtja végre. A bizottság újból végig ment a költségvetés valamennyi bevételi és kiadási tételén és ahol lehetett, újból csökkentette az egyes kiadási tételeket. Igv teljes egészében eltörölte az üzemi átalányokat, megszüntette az üzemigazgatóság tagjainak havi kétszázpengös dotációját, csak a kisebb tisztviselőknél engedélyezett havi 50 pengős átalányt. A reprezentációs költségekből is lefaragtak huszonöt százalékot, üzemi pótlékot lövőben csak a főszámvevő, mint az üzemek legfőbb vezetője és vitéz Irányi László, az autóbuszüzem, a köztisztasági üzem és a gőzfürdő vezetője kap, de huszonöt százalékkal kevesebbet, mint eddig. Mindezek a megtakaritások mintegy húszezer pengővel csökkentik a város terheit, azonban rizettsleszállitásra árleszállítás P FEHÉRCÉGTABIIÍS BOROS MIKSH cégnél. \ szegedi kereskedőit és Iparosok vasárnap demonstratív nagygyűlésen tiltakoznak a íorgalmiadó emelése ellen (A Délmagyarország munkatársá'ól.) A Szegedi Kereskedők Szövetsége szerdán este Varga Mihály elnökletével nagytanácsi ülést tartott a Lloydban. Az ülésen — amelynek legfontosabb tárgya a kereskedők ép iparosok demonstratív nagygyűlésének megbeszélése volt — megjelentek az iparosság vezetői is. Varga Mihály elnök megnyitójában arról beszéli, hogv az utolsó ülés óta vaskos meglepetés érte a kereskedőket, amennyiben a forgalmiadót 50 százalékkal emelték fel. Különösen katasztrófáiig ez a rendelkezés most, amikor a közönség vásárlóereje a minimálisra csökkent. Ez ellen mindenkinek fel kell zúdulnia — mondotta — és remélhetőleg. ha a tiltakozás országosan fog megtörténni, eredménye is lesz. Kőrmendy Mátyás felszólalása után megállapodott a nagytanács abban, hogy a gyűlést 20-án, vasárnap délelőtt 9 órakor tartják meg az ipartestület nagytermében Kőrmendy Mátyás és Varga Mihály elnöklésével. A határozati javaslatot dr. Landesberg Jenő fogja ismertetni. Dr. Kertész Béla a forgalmiadóról beszélt és ezzel kapcsolatban két indítványt terjesztett elő. Az egyikben azt javasolta, hogy a szövetség kérje a pénzügyi hatóságtól, hogy külön kérvényezés nélkül adjanak engedélyt valamennyi kereskedőnek a fázisadó 12 havi részletben való lerovására. A másik javaslat arról szólt, hogv a szövetség a kamara és az OMKE utján sürgönyileg kérje a leltárkészítési kényszer felfüggesztését, vagy a beadási határidő kitolását, mert a munka oly nagy. hogy szeptember 30-ig azzal elkészülni nem lehet. Fenyő Mátyás azt javasolta, hogv egyenesen kérjék a kormányt, hogy álljon el a leltározási kényszertől, különösen a kiskereskedőknél, akiknél ez fizikailag szinte keresztűlvihetetlen. A nagytanácsi ülés a javaslatokat elfogadta. flz államrendőrség hozzájárulás fokozatos megszüntetését követelik a városok a kormánytól (A Délmagyarország munkatársától.') Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ked* den résztvett a városok országos Kongresszusa állandó választmányának ülésén. Az ülés előtt az elnöklő dr. Sipőcz Jenő budapesti polgármester meleg szavakkal emlékezett meg gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter működéséről és kijelentette többek között, hogy Klebelsberg miniszteri működést alatt mindig a városoknak igaz, őszinte barátja volt. A választmány ezután tárgyalta Eberl Géza győri pénzügyi tanácsnoknak, a választmány előadójának a városok terheinek a csökkentésére vonatkozó javaslatát. A javaslatban Ébert leszögezi, hogy a városokat mai nehéz helyzetébe a súlyos állami terhek juttatták. Rámutatott többek között arra, hogy a vidéki városok egyik legsúlyosabb terhét, az államrendőrség költségeihez való hozzájárulást — ami Szegeden évi 280 ezer pengőt tesz ki — szintén az állam rakta a városok vállára. Nagy megterhelés a városokra az is, hogy a törvényhatóságok olyan adminisztrációs feladatokat végeznek, amelyek az állam kötelességei lennének, mint például az adók behajtását, a zálogolásokat, a végrehajtásokat. Ezeknek a munBrlvArosI Moael Csütörtökön GtISTAV FRtfHMCH-hel A fehéf bnrít -irímn, AronlrivOl O I (. A CSEHOV A~r»l Nngmnhb diplomácia vígjáték. Flfisrfécok kezdel* 5 7 ís 9 (5ralor INGAGI A GORILLA izgalmas dzsungel film és a Két arab lovas vígjáték WILLIAM BOYD-dal csütörtöktől vasárnapig a Korzóban. káknak az elvégzésére a városoknak nagyi apparátusokat kell tartaniok, anélkül, hogy, az ezzel járó kiadásokhoz az állam akár egy fillérrel is hozzájárulna. Ébert Géza azután rámutaiott arra is, hogy mindezeken felül a városok gazdálkodása is hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ezeken a bajokon ugy, lehetne segíteni, ha a városok horribilis terheiket csökkentenék, bevételeiket fokoznák, az üzemeket reorganizálnák. A választmány részletesen letárgyalta a javaslatot és elhatározta, hogy azt memorandumba foglalva a kormányhoz terjeszti fel. Kéri elsősorban, hogy az államrendőrségi hozzájárulást öt év alatt fokozatosan szüntesse meg a kormány, másodsorban pedig az állami adók behajtásáért nyújtson ellenszolgáltatást. A memorandumot küldöttség utján juttatják el Károlyi Gyula miniszterelnökhöz. Az ülés után negyven polgármester dr. Sipőcz Jenő vezetésével tisztelgett vitéz Keresztes-Fischer belügyminiszternél. Sipőcz a belügyminiszternek bemutatta a vidéki polgármestereket és kérte, hogy támogassa a nehéz helyzetben levő városokat. Ezt a belügyminiszter meg is igérte, hangoztatva, hogy tisztában van a városok súlyos helyzetével. Október 5-én iiin Klebelsberg Kunó Szegedre (Á Délmaggarország munkatársától.) Gróf Klebelsberg Kunó, amióta a Bethlenkormány eltávozásával elhagyta a kultuszminiszteri széket, nem volt Szegeden. A Délmagyarország már három héttel ezelőtt megirta egy, interjú keretében, hogy Szeged egységespárti országgyűlési képviselője, aki az utóbbi évek nagyarányú építkezésével nagy szolgálatot tett a városnak, le készül jönni kerületébe. Ez a terv most valóra válik. Klebelsberg Kunó október 5-én a délutáni gyorssal érkezik Szegedre és teljes négy napot tölt itt. Október 6-án Alsóvároson, 7-én Alsótanyán, 8-án Felsőtanyán áll választói rendelkezésére, 9-ét pedig a városban fogja tölteni és a kereskedelmi és ipari érdekeltségekkel fog tárgyalni, a kereskedőket és iparosokat érintő kérdésekről. Gróf Klebelsberg Kunó ünnepélyes fogadtatására éretsülésünk szerint nagyarányú előkészületek történnek. REDŐNYIPAR 14 A REFORMÁTUS PALOTÁBAN.