Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-17 / 210. szám
SzeOED. SzerKeszt«»6g: Somog 1 ncca 2 Z. I. em. Teleion: 23-33. - Kladöhlvalal, ta»lcsHnkOnyvJAr «s tegylroda • Aradi ucca 8. Teleion: 13-06. ^ Nyomda : löw Lipót ucca 19. Teleion : 26-34. TAvlrotl és levélcím Deimagyaronzha Szeged. Csli törtök, 1931 szept ember 17 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 210. szám ElOriZETÉSf Havonta helyben 3.20, vidéken éa Budapesten 3-00, kUUHldttn Ö-40 pengd. - Egye* srAm Ara hétkBanap ÍO, vasár- és Ünnepnap 2-4 llll. Rlr« delének (elvétele lorlta szerint. Megjelenik hétM kivételével n«r>ontn renqel Polgármesterek A magyar városok polgármesterei megint kongresszusra jöttek össze, megint »átbeszélik« a magyar városok sérelmeinek egész nagyságát, megint tisztelegnek a belügyminiszter urnái s megint — nem lesz semmi abból, amit a magyar városok vezetői elhatároznak. Hogy egy másik divatos szóval jellemezzük a helyzetet: furcsa íkettéhasadás* teszi kilátástalanná a magyar városok polgármestereinek akcióját. A polgármester urak ugyanis sok vonatkozásban — főispáni hatáskört töltenek be, főispáni kötelességeket gyakorolnak akkor, amikor a kormányzat — szerencsére: a mindenkori kormányzat — politikai kiszolgálására vállalkoznak. Az elmúlt tiz év sok és — nem tagadjuk — keserves tanulságokat halmozott össze ezen a téren. A polgármester urak ugy gondolták, hogy a hazafiság és a kormánytámogatás egy anyaméhből születtek. A polgármester urak sokfelé a város érdekeinek árulóját látták ahban, aki mert ellenzéki lenni s aki nem a lojalitás s a szervilizmus eszközeivel akarta szolgálni a városát. Abban a nagy igyekvésben, hogy melyikük szolgálja jobban a kormáéi: s hogy közülők iri tud minél több kényelmetlenséget elhárítani a kormányzat útjából, természetesen a polgármesterek állásfoglalásának súlya is elveszett. Az igazságon kivül mi ad súlyt az állásfoglalásoknak? Az önérzet, 3 függetlenség, a férfiasság, — mind azok a kellékek, melyek a feltétlen politikai kiszolgálással alig egyeztethetők össze. Hiába tagadnánk: a politika legalább annyira a konvenciók érvényesülése, mint a becsületé és az igazságé. Akitől nincs mit várni, annak érdekei is elhanyagolhatók. S nem volt és nincs várni való azoktól, akik a maguk politikai támogatását szállították árkon-bokron keresztül egymást múlva felül a lojalitásban s akik ugyanezzel a buzgósággal akarták szolgálni s szolgáltatták is, ha tudták, a lelkiismeretükre bízott városokat. A polgármesterek lelke azért >hasadt ketté*, mert lefelé nem tettek egyebet, mint védték a kormánynak, a mindenkori kormánynak mindenkori intézkedését, fölfelé pedig hangot akartak adni azoknak a kívánságoknak, melyekkel szemben éppen ők védték a kormány politikáját. A kormánnyal szemben védeni akarták az önkormányzatot, az önkormányzati testülettel szemben pedig védték a kormánynak az önkormányzatot sértő intézkedéseit s védték a maguk felduzzasztott hivatali hatáskörének sértetlenségét, ami pedig magábanvéve is sirja lett az önkormányzatnak. Ennek a kettősségnek következménye azután az, hogy felfelé is, lefelé is csorbult tekintélyük. Mi nem vagyunk hivatalból kirendelt védői a tekintélyi elvnek, de azért mi sem látjuk szívesen, hogy egy-egy város milyen — a harmadik felkapott szóval: — drasztikus intézkedésekkel juttatja kifejezésre súlyos elégedetlenségét a polgármesterével szemben. Nekünk sem tellik abban örömünk, hogy ha kilakoltatják a polgármestert hivatali lakásából, ^igy a tisztes megélhetés mértékén alul állapítják meg fizetését. Ez az elégedetlenség zúgolódik másutt is: a polgármestert első tisztviselővé s ami ennél is díszesebb: első polgárrá választotta meg a polgárság képviselete, ez a választás azonban azt a kötelességet rótta a polgármesterekre, hogy ne a kormánynak, hanem a városnak igyekezzenek első tisztviselői lenni. A kormányok változnak, akármilyen elképzelhetetlenné vált is ez a gondolat a magyar glóbuson — s a kormányok irányához és programjához a polgármesterek nem köthetik oda egész közéleti és hivatali presztízsüket, ha csak nem akarnak maguk is rabszolgák módjára a sirba ugrani a lehanyatlókkal együtt. Arra lenne szükség, hogy a polgárság akaratának aranyfedezete álljon a polgármesterek állásfoglalásai mögött s a polgármesterek kívánságában ne hajbókoló tisztviselők esedezését, hanem a sorsának irányítására képes s a sorsának irányítására hivatott városi polgárság elhatározását és akaratát lássák ieg. ^z azonban a polgármestereken múlik. Nekik is érdekük az, ami a rájuk bizott városoké, hogy a polgármesterben a várost lássák s a polgármester szavában a város egész polgárságának szavát hallhassák meg. Ez azonban nem történhetik meg, csak akkor, ha a polgármesterek függetleníteni tudják magukat az uralmon lévő politika kívánságaitól s egyedül a város érdekei által engedik magukat vezettetni. A főispánok lehetnek egy politikai pártnak, vagy a kormánynak exponensei, de a polgármesterek csak a városuk képviselői és exponensei lehetnek s csak a városi polgárság érdekeinek, védelmezésére vállalkozhatnak minden tekintet nélkül arra, hogy; milyen politikai irányzatokból és társadalmi rétegeződésből állt össze a város polgársága. A városok polgármesterei tudnának érvényt szerezni aikaratuknak. Ehez azonban az kell, hogy a várost képviseljék s ne a kormányt. Az angol matrózok a zsoldcsökkentés miatt megtagadták az engedelmességet (Budapesti indósitónk ielefonjelentése.) Az angol hajóhad matrózai körében a zsoldleszállitás miatt nagyfokú elégedetlenség támadt. A mozgalom azzal kezdődött, hogy az indulási jeire. megtagadták a horgonyok felvételét, de egyúttal háromszoros éljent kiáltottak a királyra, jeléül annak, hogy nem zendülők. Ezután ráültek a horgonykőtélre s nem engedték meg, hogy bárki is felvegye a horgonyokat. A mozgalom legerősebb a Nelson vezérhajóhoz beosztott 16 csatahajón, araelvek a viláe legnagyobb hadihajót. Élesen támadták a kormányt a 33-as bizottságban a sajtórendelet miatt Elfogadták a Máv. szanálási tervezetéi Budapest, szeptember 16. A 33-as országos bizottság szerdán délelőtt Juhász Andor elnöklésével a parlament éoületében ülést tartott. Napirend előtt Perényl Zsigmond felvilágosítást kért a kormánytól a napilapok oldalterjedelmének csökkentésére vonatkozó rendeletről. Ugy látja, hogy azok az előnyök, amelyeket a rendelet el akart érni, re v állanak arányban azokkal a hátrányokkal, amelyek vele járnak. Rassay Károly hangsúlyozta, hogy a rendelet nem számolt a sajtó feladatával, sem pedig a tényleges szükséglettel. Lehetetlennek tartja, hogy az oldalteriedelmet azoknál a lapoknál is, amelyek teljes szolidsággal szabják meg terjedelmüket, éppen olyan arányban korlátozzák, mint a bő terjedelmű lapoknál. Nagy Emil rámutatott arra, hogy a sajtó közérdekű feladatát, a kedélyek megnyugtatását és a fontos kérdések megvitatását ily intézkedések mellett nem teljesítheti. A selyemharisnya és egyéb luxuscikkek több valutát visznek ki az országr bői, mint a papírok. Sigray Antalnak a sajtó terjedelmének a korlátozásáról az a felfogása, hogy a sajtót nem szabad guzsbakőtni és a közönséget teljes részletességgel informálni kell, különösen olyan időben, amikor a parlament nem ülésezik. Marsall Ferenc hangsúlyozta, hogy a sajtó ma, amikor a törvényhozás szünetel, fontosabb jelentőséggel bir. A legaggodalmasabbnak tálálja az újságok korlátozását. ' Vészi József: A sajtó felvilágosító és megnyugtató hivatásának teljesítésére a mai súlyos viszonyok között nagyobb súlyt kellene helyeznie a kormánynak. Károlyi Gyula miniszterelnök válaszolt ezután a felszólalásokra és hangsúlyozta, hogy a rendelet kiadása kizárólag a közérdek érdekében történt. Nem zárkózik el attól, hogy a jogosult kérelmeket teljes elfogulatlansággal megvizsgálja és a kiadott rendelkezéseket ehez képest módosítsa. Ezután áttértek a napirendre. Temesvári Imre hangoztatta, hogy feltétlenül szükséges a Máv. pénzügyi egyensúlyának a helyreállítása. Nem tartja indokoltnak azonban, hogy a III. osztályú személyvonat menetjegyárát is felemeljék. Ehelyett inkább további megtakarításokra törekedjék a Máv. A' szabadjegyek és a kedvezményes jegyek további korlátozását is a kormány figyelmébe ajánlja Éber Antal azt kívánta, hogy. a szabadjegyeket és • féJ-