Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-11 / 181. szám

A DÉLMAGYARORSZAG 1931 augusztus 14. , DÉLMAGYARORSZAG Rassay Károly nyilatkozata a Délmagyarországnak a gazdasági helyzetről és a kibontakozásról „A helyzet súlyos, szanálni kell az ország megromlott pénzOgyl és közgazdasági helyzetér Az ország társadalmi rendje követeli, hogy az áldozatokat a legszigorúbb Igaz­ságosság és méltányosság szerint vegyék igénybe*' Budapest, augusztus 9. (A Délmagyarország munkatársától. Egyre-másra szárnyra kapnak a legfantasztikusabb hirek és valójában senki sem tudja: mi lesz. mikor lesz. A nyilvánosság izga­tott figyelemmel lesi a szárnyaló, röppenő híre­ket és minden 1: azt kérdi: mi lesz a kibontakozás? A súlyos gazdasági és pénzügyi helyzet túlfűtött atmoszférát teremtett, amit még fokoz az a tény, hogy beavatot'a'; és beavatatlanok valójában nem ismerjk a helyzetet. Ilyen körülmények között nem csodálatos, ha percről-percre bukkannak fel hirek, jelentések és tervek politikai változásokról, pénzügyi kibontakozásról és gazdasági akciókról. A Délmagyarország munkatársa ebben az at­moszférában felkereste Rassay Károlyt, Szeged or­szággyűlési képviselőjét, hogy Sz»ged nyilvános, ságá számára feleletet kérjen a helyzet és a ki­bontakozás kérdéseire. Rassay Károly megítélésére és állásfoglalására ma még nagyobb figyelemmel néznek politikai körökben, mint a megszokott par­lamentáris életben. Legutóbb is országos feltűnést keltett képviselőházi beszéde a felhatalmazási ja­vaslat vitájában, most pedig olyan kombinációk is szárnyra keltek, amelyek kapcsolatokat talál­tak Rassay nevével is. Rassay Károly Szeged nyilvánossága számára mindenre kiterjedő részletes nyilatkozatot tett a Délmagyarország munkatársa előtt Foglalkozott az ország súlyos gazdaság és pénzügyi helvze. tévéi, a kibontakozás lehetőségével és választ adott arra is, hogy miért fogfalta el helyét a 33-as bizottságban. Amikör a Délmsgvarország munkatársát fogadta, a Londonból, Párisból és Rómából érkezett leg­frissebb lapokat tanulmányozta át. A »Times« és a »Daily Mail« jelentéseinek átolvasása után vála­szolt a Délmagyarország kérdéseire. Rassay Ká­roly Szeged nyilvánossága számára a következőket mondotta: — A kibontakozás lehetőségeiről még nem lehet beszélni, mert még ma­sem vagyok abban a helyzetben, hogy a teljes tényállást ismerjem. A 33-as bizott­ság is felhívta a kormányt, hogy ebben a tekintetben adjon teljes és őszinte képet a bizottságnak. Ugy a felszólalásokban, mint a bizottság határozatában is kifeje­zésre jutott, hogy ennek az okvetlenül eléterjesztendő teljes és Őszinte jelentés­nek részletesen ki kell terjeszkednie az államháztartás helyzetére, a különféle kö­zületek financiális pozíciójára, a Nemzeti Bankkal kapcsolatos kérdésekre és a hi­teléletben bekövetkezett zavarok okainak őszinte feltárására. A státus ismerete nélkül senki sem vállalkozhatik a szanálásra. — Mert erről van szó — mondotta to­vább határozott szavakkal Rassay —, szanálni kell az ország meg­romlott pénzügyi és közgazda­sági helyzetét. — Ugy, amint a választások alkalmá­val elmondott minden beszédemben rá­mutattam szemben a kormányzati ténye­zők által hangoztatott optimizmussal, — ez a szanálás súlyos áldozatokat fog követelni az ország minden társadalmi rétegétől. Az áldozatok elkerülhetetlenek. Az or­szág társadalmi rendje követeli azonban meg, hogy az áldozatokat a- legszigorúbb igazságosság és méltányosság szabálya szerint vegyék Igénybe a nemzettől, —- Ezek a szempontok vezettek engem politikai barátaimmal együtt akkor, ami­kor elhatároztuk, hogy, a 33-as bizottság­ban résztveszünk. — A választások alkalmával egyik be­szédemben abban jelöltem meg az ellen­zék jövő feladatát, hogy a gazdasági hely­zet elkerülhetetlen összeomlásánál az éve­ken keresztül megszerzett politikai presz­tízsünkkel megakadályozzuk a pánikot és ezzel kapcsolatban a súlyosabb áldozatok­nak a bekövetkezését, mint ami okvetlen szükséges az előrelátott gazdasági és pénz­ügyi pozíciókból való visszavonulásnál. A kibontakozási lehetőségekről ezután ezeket mondotta Rassay Károly: — Konkrét tervekről természetesen nem beszélhetek, mert ilyeneket még a kor­mány nem terjesztett elő. Erre a legköze­lebbi időben és csak akkor fog sor ke­rülni, ha a kormány a való helyzetet őszintén feltárta a bizottság előtt. Bizo­nyos, hogy az államháztartás leépítésénél a drasztikus intézkedések elke­rülhetetlenek. — Amikor pár hónap előtt Szegeden rá­mutattam arra, hogy a könnyelmű gaz­dálkodás miatt leromlott pénzügyi hely­zet következtében a kormány kénytelen lesz a tisztviselői fizetések redukálásához nyúlni, akkor a legilletékesebb helyről tendenciózus valótlanságnak mondották. Ma kormányprogram lett, mint a szanálás első és legsürgősebb eszköze. Meg vagyok győződve, hogy, ezzel a lépéssel párhu­zamosan elkerülhetetlen lesz bizonyos in­tézményeknek a lebontása, sói megszüntetése. — A' közterhek emelését szintén pro­gramba vették. Ettől azonban mit sem várok, mert a leromlott gazdasági viszo­nyok között a közelmúlt tanulsága szerint az ilyen intézkedések nyomában nem a bevételek növekedése, hanem azoknak je­lentős csökkenése áll be. A szanálás természetszerű ul|a csakis egy nagy kültöldi, vagy belföldi kölcsönnek a felvétele lehet, amelyből ugy mint az 1924-es szanálás­nál történt, a következő évek beálló defi­citjét fedezni lehet. — Sajnos, nemcsak az államháztartás van válságos helyzetben. Többé-kevésbé ugyanaz a tünet a megyei és városi közü­leteknél is. A mentés eszköze és utja itt sem lehet más, mint az államnál. f Politikai konzekvenciát — folytatta ezután Rassay —, bármeny­nyire is kézenfekvő lenne különösen a választások után és az évek óta követ­kezetesen vallott politikám alapján —, ezekben a pillanatokban nem akarok le­vonni. Sokkal súlyosabbnak látom a helyzetet, mint sem, hogy az önigazolás kellemes érzésében élvezetet találhatnék. Az esemé­nyek bekövetkezése azonban minden­esetre megadhatta azt a keserű elég­tételt szegedi választóimnak, hogy a választások alkalmával mellettem történt állásfoglalásu­kat az események nagyon ha­mar igazolták, Rassay Károly ezzel befejezte, gondosan megfontolt és higgadtan átgondolt nyilat­kozatát. A képviselő, akinek szavait élénk figyelemmel kiséri az egész nyilvánosság és akinek mostani, Szeged számára adott nyilatkozata is mindenütt fokozott figyel­met fog kelteni, a hét utolsó napjain a je­lenlegi tervek szerint ellátogat Szegedre, hogy választóival közvetlenül érintkezve is kifejtse álláspontját. Rassay Károly sze­gedi látogatását nagy, érdeklődéssel vár­ják mindenütt. Szeged ismét lemaradt Pécs, Nyíregyháza és Debrecen repülőversenyében Szegeden meg van a repülőtér, a pilótaiskola, a felszerelés épen a légiforgalom hiányzik csak (A Délmagyarország munkatársától.') A pécsi lapok megelégedetten számolnak be arról, hogy a Pécs—Budapest között rendszeresített repülőjárat gépei hetek óta állandóan zsúfoltan teszik meg a két rá­ros között az utat. Olyan nagy a forgalom a vonalon, hogy a nyolcszemélyes Fokker­gépekre napokkal előbb meg kell vál­tania jegyét annak, aki helyet akar magá­nak biztosítani. A megnövekedett forga­lomnak egyébként az a magyarázata, hogy a Légiforgalmi rt. leszállította a viteldijat, amely igy körülbelül egynivón mozog a gyorsvonati II. osztályú jegy árával. A budapest—nyíregyházai relációban szintén bevált a repüiőgépközlekedés és most Debrecen indított mozgalmat abban az irányban, hogy a hajdúsági várost szin­tén bekapcsolják a légiforgalomba. Deb­recent mellőzés érte — állapítják rneg —, amikor a nyíregyháza—budapesti és nem a debrecen—budapesti vonal méllett dön­töttek. Debrecen azonban nem volt haj­landó 150 hold földet a repülőtér céljaira átengedni, azonkívül arra sem volt haj­landó, hogy évi 18 ezer pengővel szubven­cionálja a járatokat. Miután azonban Deb­recen egvre jobban érzi a légiközlekedés hiányát, most újból megindult a mozga­lom, hogy Debrecen is belekapcsolódjék a légiközlekedésbe. Az akciót most a debreceni kereskedelmi és iparkamara gyorsított tempóban kívánja előmozdíta­ni. A város is felismerte a légiforgalom jelentőségét és hozzájárult, hogy kétszáz­ezerpengős költséggel repülőteret létesít senek. A szükséges összeghez a légügví hivatal százezer pengővel járul hozzá. Belvárosi Mozi Kedden éa szerdán Jeanette Mac Donald.dtI MONTÉ CARLÓ. Azonkívül Horold MovfldaJ Harnld hoibnn. vígjáték. Az előadások kezdete 6 éa ft, vasárnap 5, 7. 8 órakor. Korzó Mozi Kedden A HARF.M FOGLYA, keleti történet Belly Compson-nal es A MINISZTER UR, szatíra Henrv Rpossel lel. Az előadások kezdete 6 és 9 órakor, vasárnap N, 7, n órakor

Next

/
Thumbnails
Contents