Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-11 / 181. szám

WZEGED. SzerkeszlOség: Somogyi ucca 22.Lem. Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal, kUlcsOnktlnyvilAr é» tegylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13—Oö. — Nyomda : L»w linót ucca 19. Telefon: 20-34. TAvIrntl levélcím • Délmagyarorszég Szeged. Kedd, 1931 augusztus 11 Ara le fillér VII. évfolyam, ISI. szám ElOFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken «• Budapesten 3*SO, kUimidtfn 0*40 pengd. — Egyet izém dra hétktio nap ÍO, vasdr- és Ünnepnap 24 >111. Hír. detéaek felvétele tarifa szerint. Megje. lentk hétlff Kivételével naponta renqel A német bankzárlal után Berlin, augusztus 9. A német bankzárlat véget ért. Az első napok tapasztalatai nem igazolták azok aggodalmát, akik attól tartottak, hogy a betétek és folyószámlák felszabadítása a bankok tömeges megrohanására fog vezetni. Ellenkezőleg az első huszonnégy órában a berlini bankok betétállománya megnövekedett: többét fizettek be a bankokba, mint amennyit kiv.ettek. Ez kétségtelenül azt mutatja, hogy a német közönség nagy többsége józanul itélte meg a helyzetet és b'elátta, hogy a papirmárka tezaurálásának nincs értelme. Mindenesetre jobb, ha a pénz a bankokban kamatozik, mintha gyüniölcsözetlenü] van elrejtve a fehérnemüs szekrényekben. Utólag azonban berlini pénzügyi körökben az eseményeket igen érdekesen kommentálják. Azt mondják, hogy ami történt, az nagyrészt Hoover elnök üzenetének a következménye. Hogy Hoover jót akart és komolyan segíteni akart Németországon, azt senki sem vonja kétségbe. Úgyde a pokolba vezető ut is sok esetben jó szandékkal van kikövezve. Németország megsegítésének tervét Hoover előzetesen csak Stimson államtitkárral beszélte meg, de elmulasztotta a nagy Newyorki bankok előzetes tájékoztatását. Az üzenet ezekre a teljes meglepetés erejével hatott. Mikor azt olvasták, hogy az elnök egyesztendős moratóriumot akar kieszközölni Németország számára, megijedtek és mindegyik igyekezett a pénzét biztosítani és felmondta a Németországban elhelyezett rövidlejáratú kölcsönöket. Ugyanezt cselekedték a francia pénzintézetek Is politikai okokból és alig egy hét alatt olyan devizakivándorlás történt Németországból, hogy a válságnak matematikai pontossággal be kellett következni. A válság természetesen a nagy pénzintézeteket érintette a legerősebben. Igazolódott az a körülmény, ami a viszonyok ismerői előtt azelőtt sem volt titok, hogy gz egész pénzintézeti hálózat és hitelszervezet a bizalomra van felépítve és ha ez a bizalom megrendül, nincs az az intézet, amely a saját lábán meg tudna állani. Ezt idézte elő a két D.-bank bukását és ez kényszeritette az államot, hogy a bankok és további vonatkozásban az egész közgazdasági élet megmentése érdekében közbelépjen. Az államférfiak, a kancellár, a pénzügyminiszter és a Birodalmi Bank elnöke vállalták magukra azt a feladatot, amelyet normális időkben a pénzintézetek vezetői szoktak ellátni, a piacnak pénzzel való ellátását. Repülőgépen, vasúton és hajón sorra látogatták az európai államok fővárosait, tárgyaltak politikusokkal és bankemberekkel, hogv pénzt szerezzenek a vérszegénységben szenvedő német gazdasági élet számára. Hogy mekkora eredménnyel, azt természetesen csak a következő hónapok fogják megmutatni. Utazásaik azonban egy nagyon érdekes erkölcsi követelést váltottak ki, amely egyre hangosabban jelentkezik a német közvéleményben. Ez az úgynevezett nagy bankvezérek közgazdasági szereplésére voMegszűnik a katonai diktatúra Jugoszláviában ? A király trónralépésének tizedik évfordulóján megtörténik a rendszerváltozás és parlamentáris kormányzatot neveznek ki CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelenük: Az Ewening Standard zágrábi külön tudósítójának jelentése szerint augusztus 16-án, Sándor király trónralépésének tizedik évfordulóján az alkotmány megváltoztatását és uj parlamentáris kormányforma megalakítását fogják királyi rendelettel kihirdetni. Zsifkovits tábornok hétfőn a királyi boszniai vadászkastélyába utazott. Általános az a meggyőződés, hogy ez az utazás összefüggésben van a küszöbön álló rendszerváltozással. Baseli tárgyalások Németország pénzügyi helyzetéről A tízes bizottság Berlinben folytatja a vizsgálatot Basel, augusztus ÍO. A Németország pénzügyi helyzetének megvizsgálására kiküldött tizes bizottság ma délután 5 órakor rövid ülést tartott Az ülésf; félbeszakították, hogy a tagok tanulmányozhassák azt ,az anyagot és azokat a statisztikai kimutatásokat, amelyek Melchior német bankár expozéjának alapjául szolgáltak. Melchior a bizottságoknak azt ajánlotta, hogy Németország hitel- és pénzügyi viszonyairól előterjesztett adatait Berlinben vegyék vizsgálat tárgyává. A bizottság tulnyortió részben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az előmunkálatok lezárása előtt mielőbb Berlinbe kell menni Brüning Hindenburgnál Berlin, augusztus 10. Hindenburg birodalmi elnök ma fogadta Brüning birodalmi kancellárt, aki a külügyminiszterrel Rómában tett látogatásáról tett jelentést Öl százalékkal leszállítják a német kamatlábat Berlin, augusztus 10. A Birodalmi Bank közli, hogy augusztus 11-én délután fél 5 órára összehívták a Birodalmi Bank központi bizottságát A Wolf iroda közgazdasági hírszolgálatának mértékadó bankkörökben szerzett értesülése szerint arra számítanak, hogy a leszárkitolási kamatlábat 15 százalékról 10 százalékra, a lombard kamatlábat pedig 20 százalékról 15 százalékra leszállítják. natkozik, akik tudvalevőleg sohasem voltak szükkeblüek a saját javadalmazásuk megállapításánál. Köztudomásu például, hogy a megbukott Danat-bank vezérigazgatója több százezermárkás, fix jövedelmén kivül még százötven . vállalat elnökségét és igazgatósági tagságát mondhatta magáénak, ami szintén nem megvetendő aprópénzt biztosított neki Viszont ismeretes az is, hogy ezek a bankvezérek saját vállalataiknál racionalizálás cimén igen erősen megnyirbálták az alkalmazottak javadalmazását és igen sok esetben ők voltak azok, akik a divatos takarékossági jelszó hangoztatása mellett követelték, hogy az állam szállítsa le a közalkalmazottak fizetését. - ^^ _ . Most ennek a fordítottja következett be, A közvélemény azt látja, hogy a nagybankok vezetői éppen a legválságosabb időkben mondták fel a szolgálatot és nem ők, hanem az állam vezető tisztviselői végzik a piac pénzellátásának munkáját. Ebből a tapasztalaiból egészen természetszerűen merült fel az a kérdés, hogy miért kell akkor a pénzintézetek vezetőinek, akik elvégre éppen u y alkalmazottai a részvényeseknek és i e (.evőknek, mint a miniszterek az adófizető polgároknak, akkora jövedelmet biztosítani, nogy amellett - I eltörpül az elnök és kancellár javadalmazása. Egész Németország visszhangzik a követeléstől, hogyj az állam biztosítson magának betekintést a pénzintézetek ügykezelésébe és szüntesse meg a pénzintézeteknél a mammutjövedelmekkel való gazdálkodást és garázdálkodást. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az államnak is nem kell takarékoskodni. A takarékosság igenis szükséges, de keresztülvitelénél követeli a közvélemény, az osztó igazság elvének érvényesítését. Ez a nézet nyilatkozik meg az egész vonalon. A közalkalmazottak, akik számítanak javadalmazásuk bizonyos mértékű redukciójára, azt mondják, hogy ha ez megtörténik, akkor a gondolatot keresztül kell vinni az egész vonalon és azt kell cselekedni, amit Mussolini csinált Olaszországban, aki az ötszázalékos fizetésredukcióval egyidejűleg vaskövetkezetességgel keresztülhajtotta közszükségleti cikkek ötszázalékos árleszállítását is. Véres igazságtalanság volna azonban, hogy;