Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-02 / 174. szám

Vasárnap, 1931 augusztus 2 Ara fillér VII. évfolyam, 174. szám ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.20 vidéken «• Bndapesten 3-00, IfUHHldiln 6*40 pengő. - Egyes siAm Ara hétkö®­nap 16, vatAr- é» Ünnepnap HU. Hlr» detétek (elvétele tarifa szerint. Megje­lenik héllA kivételivel naponta rengel amit a belügyminiszter rendelete alapján a juliusi közgyűlés megalkotott, a belügy­miniszteri rendeletben reáruházott hatás­körrel, már nem felelhet meg a mai idők követelményeinek. A belügyminiszteri ren miniszteri rendeletek rágják majd a tör­vényhatóságok szájába a tennivalók ér­telmét. A végrehajtó hatalom s a törvény­hozás a kivételes idők kivételes szellemé­nek hatása alatt áll, a nyári vakácíózás delet megalkotásakor senki sem láthattap-aderüs örömeit, a dolce far niente bol­még előre azt a földszakadást és égindu­lást, ami azóta ránktört s amivel szemben most már az önvédelem és végszükség késztetnek cselekvésre. Igaz, hogy a felha­talmazási törvény egyes rendelkezései ér­vényét a törvényhatóságokra is kiterjesz­tette, de ma, nincs idő arra várni, amig dogságát hajszolhatja-e tovább a szegedi közigazgatás, melyre mi, vámosi polgárok mindennapi életünk igazgatását s minden­napi életünk gondjait szerettük volna bizni. Nem mi sürgetjük a cselekvést, az idők sürgetik, melyeknek mi csak sze­rencsétlen kortársai vagyunk. Rendkivül eies ellenzéki felszólalások es viharos összetűzések atán a képviselőház elfogadta a felhatalmazási javaslatot Interpellációk á választási visszaélésen miatt IZEGEO. SzeiKetzlOtég: Somogyi ucca Lem. Telelőn: 23-33. — Kiadóhivatal, kWcsOnkOnyvUr «s Jegyiroda : Arad! ucca S. Telefon s 13-06. - Nyomda : L»w Lipót ucca lt». Telefon s 26-34. TAvIrntl levélcím OélmagyaroneAg Szeged. A városi háztartás Napok kérdése már, hogy törvén nvé váljon az a felhatalmazás, amit a tör­vényhozástól nyer a magyar kormány. Ez a törvény a törvényhozás jogkörével ru­házza fel a kormányt. Olyan széleskörű impériumot ad a kormány kezébe a tör­vényhozás, amilyent a végrehajtó hatalom háborii idején sem gyakorolhatott, ami­lyen a háború és forradalmak idejére pro­videált kivételes törvény — aminek alap­ján pedig a kormány azt is megtehette, hogy háborús idővé deklarálja \ béke­kötést követő tizedik évet is — sem akart a kormány kezébe adni. Nem akarjuk most bírálni sem a tör­vénnyé váló javaslatot, sem annak a kére­lemnek jogcímét, aminek teljesítését a ja­vaslat elfogadásával a törvényhozástól kérte a kormány. Kételkedhetünk a 1 ör­vény helyességében, de most nem kétel­kedhetünk a kormány jóhiszeműségében. Kételkedhetünk abban, hogy világgazda­sági jelenségek, a világ pénzpiacának ese­ményei tették szükségessé a kivételes in­tézkedéseket, kételkedhetünk abban is, hogv a megtett és megtenni szándékolt intézkedések a leghelyesebbek, legcélsze­rűbbek voltak és lesznek, de most nem kételkedhetünk abban, hogy a magyar kormány meg akarja védeni a magyar gazdasági élei egyetemes érdekeit. Hogy ezek az idők kivételesek, arró! nem sokat kell beszélni. S hogy kivételes időkben a szabályalkotások tempójának is alkalmazkodni kell a napról-napra vál­tozó időkhöz, azt is beláthatja könnyen mindenki. Nekünk most nincs is más cé­lunk, csak az, hogy a kivételes időkhöz al­kalmazkodó intézkedések tempóját s a napról-napra változó eseményekhez való alkalmazkodást keressük — a városi köz­igazgatásban. Amikor a rohanó időkhöz alkalmaz­kodó cselekvések kivételes jogalkotásra késztetik a törvényhozást, amikor a tör­vényhozás módja megváltozik, törvény­hozóvá válik a végrehajtó hatalom s a törvényhozás egy ° konzultatív testületre bizza rá az irányítás és ellenőrzés súlyos felelősségű munkáját, akkor — nyaral­hat-e tétlenül, nyaralhat-e ölhetett kézzel és^ elpihent aggyal a szegedi közigazgatás. Vincs-e arra szükség, hogy — nem hol­nap, de még ma — mi is hozzálássunk azokhoz a rendszabályokhoz, melyek — legyünk józanok s ne mondjnnk, ne vár­iunk többet — a városi háztartás cgven­sulyi helyzetének fentartásáhpz érezhe­tően járulnának hozzá. Az állami költség­vetési év csak most kezdődött meg s mégis szűkség van arra, hogy az állami költség­vetés egyes tételeit törüljük, másokat re­stringál janak, — a város költségvetését még a mult évben alkotta meg, folyhat tovább az élet gondtalan könnyedséggel a mult évi költségvetés medrében? Ha árvíz van, megalakítják az árvizbizott­ságot. Ha gazdasági árviz fenyeget, meg kell alkotni a gazdasági árvizbizottságnak megfelelő szervet. Vannak a városi költ­ségvetésnek is tételei, melyek törölhetők, vagy csökkenthetők, vannak intézkedések, amelyek nem tűrnek már halasztást, ami­kor a városi közérdek védelme követeli megtételüket. Az a takarékossági bizottság, Budapest augusztus 1. Ahöásj László elnök 9 óra 3 perckor nyitotta meg a képviselőház szom­bati ülését. Felteszi a kérdést, elfogadja-e a Ház Temesváry Imrének a 15 órás ülésre vonatkozó indítványát. A Ház tóbbséee az indítványt el­fogadta. _ De aztán Itt maradjanak éltéiig — kiáltozzák az ellenzéken. Ezután áttértek a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Reíslnger Ferenc a kormány gazdaságpolitikáját kritizálja A kor­mány akár akarja, akár nem, kénytelen tesz hozzányúlni a közlisztv|Be. lök fizetéséhez. A miniszterelnök mindig távol van, amikor az ország válságos óráit éli Még miniszterei sem merik a miniszterelnököt magas pozíciójában és gőgjében zavarni. Almásy elnök rácsenget Reisingerre és rendre­utasítja ezért a kifejezéséért — Kérem a képviselő urat — mondja az elnök —, ne személyeskedjék. A Házban kezd a szemé, tyeskedés elfajulni, holott kétségtelen, hogy az ország nehéz helyzete a komoly tárgyalást kívánj i meg. Kérem a képviselő urakat, hogy uralkodjanak szenvedélyeiken. Reisinger ezután a kormánypárt kisgazdatagjai­nak heves ellentmondásai közepette bejelenti, hogv a mezőgazdasági termelés s az értékesítés elavult és átszervezésre szorul. — A protekcionizmus révén djszpocsékolás folyt és egyes urak tvukkölcsönöket kaplak. Ezre! azután kiutazlak Párfsba és ezt a kölcsönt e!. tyukászíák. Ez mégis csak disznóság! \agy raj tőrt ki erre a jobboldalon és az elnök Reisjngert rendreutasítja. Rassav Károly Reisinger felé kiáltja — Mondd azt, hogy mocskos, az elég Darla­mentáris kifejezés Az elnök figyelmezteti Rassavt hogv maradjon csendben. Rassay Károly: Ezt a kultuszminiszter ur Ízlése avatta parlamenti kifejezéssé. Reisinger ezután nagy derültség között kijelenti, hogy nem lehet a mezőgazdaság átszervezését ugy elintézni, hogy Bethlent és Mayert festik meg a lillafüredi freskókon, amint szürke lovon jön­nek a bölényvadászatról. — E rendszer megváltoztatásának nincs más módja, minthogy önök szedik a sátorfájukat és át­adják helyüket egy más rendszernek, Mjiely a nép tömegeire támaszkodik az általános titkos választó­jog alapján. — Ennek a kormánynak kotródnia kell a he­lyéről. Ha megállapítjuk, hogy ez a kormány, al­kalmatlan, miért kegyelmezzünk meg neki- Most a kormányt erősíteni kellene a felhatalmazás megadásával. Pakoljanak és menjenek Innen Az elnök ezért a kifejezésért rendreutasítja Rei­singert Reisinger Ferenc: Hát akkor csomagoljanak, (Nagy derültség.) Ennek a felhatalmazási javaslatnak 8. szakasza, amely a koronát tesn a mos. tani rendszerre, a legteljesebb diktatúrát jelenti. Ami sajtószabadság es szóiassza badság volt eddig az országban, az sem IesZ meg többé, ha ez a szakasz törvény. eTőre emelkedik. Magyarországon bekövet kezik, hogy ez az ország köztemetővé vé. lik. \éma csend lesz az egész országban politikai szempontból és nem hangozhaljk el semmi, Fegfe!j?.bb az: éljen gróf Beth­len István, Reisingernek erre a kijelentésére az egész jobb­oldal hangos éljenzésbe tör ki Bethlen István hangosan nevet. Gróf Slgray Antal: Mindenütt megígértük, ml ellenzéki politikusok is, hogy a közterhek nem fog­nak emelkedni. Lehetetlen, hogy ne lehessen * miniszterek beszédeire hivatkozni­Azt az erkölcsi tételt nem tudom elftv gadnt, hogy felelős po'i'ikusok nyllatkoza. »ot legyenek és amikor változás következik b*. megfagadjík ezeket a nyilatkozatokat (Zajos helyeslés.J Én remélem, hogy azokat amiket mi ebben a nehéz órákban mondunk, a kormány igenis meg fogja szívlelni. A legutóbbi idők legfontosabb ese­ményeiről még nem is emlékeztünk meg. Az egyik Hoover terve, a másik a* oszt. rák—német Anschluss tervezete Hoover julius 20-án nyilatkozatot tett, hogy az összes háborús tartozásokra egyévi moratóriumot kíván adni. Mi történt volna Németországgal és itt is Hoover akciójának bekövetkezése nélkül? A mi helyzetünk rossz, de mennyivel rosszabb volna a moratórium nélkül. — Illő, hogy mi is meghajtsuk előtte az el­ismerés zászlaját. (Zajos helyeslés és taps a bal­oldalon.) Csatlakozom MacDonaldnak ama kije; lentéséhez, hogy az Egyesült Államok megérdrm. lik, hogy a válig első országának tartsuk. — A másik nagy esemény a német-osztrák gazdasági unió terve, amely egész Európában óriási hullámot vetett. Nem feszélyez az a tény, hogy a külügyminiszter jelen Van az ülésterem­ben annak a kijelentésében, hogy a mi külpoli­tikánk mindvégig helyes volt, mert megmutattuk, hogy mi nem vagyunk semmi más ország külpoli­tikájának uszályhordozói, hanem egész külpolí-

Next

/
Thumbnails
Contents