Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-09 / 180. szám

1931 attjflis'gfa;; 0 DÉLMAGYATTOTt SXAG Hírt nem Iftn cl Lehár Ferenc a szegedi színház meinvito előadására látogatás a világhirű magyar Komponista ischll tnszknlánnmáhan - A Daily Herald pályázatot hirdetett egy angol tárgyo leltár ope rett llbrettotára, az eredmény: 1000 kézirat — „Nem dolgozom, mert nem engednek dolgozni" — mondta szomorúan Lehár aki meg min dig DiSszkai vallja magát magyarnak Bad Ischl, 1931, augusztus. A hálás Ischl a romantikus Traun part­jának legszebb részét a nagy dalköltőről nevezte el. Franz Lehár Quai-nak hívják itt büszkén azt a szép sétányt, ahol Lehár Ferenc villája bámul a hegyekre. Idillikus, szép épület, livrés inas nyit kaput, ha a látogató becsönget. Sebesen kanyarog a villa előtt a Traun, az ablakok a világ egyik legérdekesebb történelmi pontjára néznek. Szemben a villával van a Hotel Kaiserin Elisabet sárgára meszelt épülete, valamikor itt tartotta eljegyzését a fiatal Ferenc József Elisabettáva^ a bajor prin­cessinnel. A régi monarchia utolsó ötven esztendejének legtöbb nevezetes eseménye itt játszódott le és itt született meg, ebben a sárga ház­ban. Ha Ischlbe jöttek, itt szálltak meg Titmos, a németek császára, Ferdinánd, a bolgár cár, Andrássy Gyula gróf, az öreg meg a fiatal, Bismarck, Moltke, Wekerle Sán­dor, Tisza István, meg mindenki, akinek szava volt a Habsburgok birodalmában. Itt kötötték meg a hármas szövetséget és itt irták alá a hadüzenetet. És itt sétáltak mindennap Girardi, meg a Schratt Ka­talin ... Lehár Ferenchez bajos ma bejutni. A mester dolgozni szeretne, de nem hagy­ják. A vendégszerető villa tele van ven­dégekkel, ezektől a nagy komponista ed­dig még a zongorája mellé se tudott le­ülni. Engem szívesen fogad, régi barát­ság köt bennünket egymáshoz, nekem még azt is elfelejti, hogy három esztendővel ezelőtt én voltam az a gonosz ember, aki a jubileumát felfedeztem. Meg aztán ne­kem azért is örül, hogy újra magyarul beszélhet. Lehár Ferenc magyar maradt cs büszke a magyarságára. Akármennijire szeretnék, mos! nem tüdők Szegedre menni" Egészen véletlenül Szegedről kezdünk beszélgetni. Látogatásom idején érkezett meg ugyanis a villába Görög Sándor sze­gedi színigazgatónak az a levele, amiben a mestert .a szegedi szinház megnyitására invitálja. Háromoldalas meleg, szívélyes irás. Megirta benne a szegedi szinház uj igazgatója, hogy a színházat a Mosoly országával nyitja meg. És kéri Lehárt, jöjjön el az előadásra és dirigálja szemé­Ívesen a darabot. — Higyje meg nekem — mondja a mes­ter —, fáj a szivem, amikor meg kell üzennem a Délmagyarország utján a sze­gedieknek, hogy. a kedves invitálásnak nem tudok eleget tenni. Nem mozdulhatok ki innen október előtt. Dolgoznom is kell. Eddig nem engedtek dolgozni. Egymást érték nálam a látogatók, akiktől még csak a zongorámhoz se ülhettem le. Hívnak minden részébe a világnak. Lehár-operet­tel nyit a Hamburger Operettenhaus és Stockholmban a Konserthuset. Ide is el kellene mennem. De nem megyek sehova. Hivnak Berlinbe és hivnak Londonba. Ezeket a meghívásokat is lemondottam. Nem megy. MINDEN MULANDÓ Arany Ezüst Örök! 29 legjobb befektetés arany 1 és brllliáns ékszert venni! j — Nem udvariasságból, hanem a szi­vemből mondom önnek, hogy, ha valahova elmennék, akkor Szeged lenne ez a város. Szeret­ném megnézni az uj Szegedet. A nagyszerű egyetemi várost gyönyörű dómjával. És tudom, hogy jól 'érezném ott magamat, én elhiszem Görög igazgató urnák, amit ir: mindent elkövetnek, hogy felejthetetlenné tegyék számomra a sze­gedi napokat. Fáj a szivem, hogy nem me­hetek el. Hiányozni fognak nekem aí sze­gedi napok. Minden, a Tisza, a tanyák, a magyar vendégszeretét, a Széchenyi-liget és a cigánymuzsika. Mondja: meg vannak még a halászcsárdák a Tisza partján? Kevés vigasztalás, de azért írja meg. a szivemmel ott leszek a szegedi szinház megnyitásán és 'örülök nagyon, ha az előadásról írott cikkét a Délmagyarország elküldi nekem, — Közöltem egyébként Görög direktor úrral, hogy januárban nagyon szívesen meglátogatom a színházát s vezénylem a Mosoly országát. Remélem, hogy ennek a nagyfontosságú alföldi kulturális góc­pontnak a színháza az uj igazgató kezé­ben ismét felemelkedik arra a magaslatra, amely megilleti az ország színházi kul­túrájában. Háromezer angol ir llürelföl Lehár Ferencnek Arról az akcióról beszélünk azután, ami most a ködös Albionban a legnagyobb szenzáció. Háromezer angol irt librettót Lehár Ferencnek. Erről a következőket mondja a Vig özvegy világhírű szerzője: — Egy hónappal ezelőtt Londonban voltam. A Drury Lane Theatre Roijal-b&n a Mosoly országát adták. Tauber Richárd ugy énekelt, mint még soha az éleiében. 1T7 ntegor legyet, szúnyogot, svábbogarat, poloskát, hangyát, molyt stb. Itatása garantált! Mindenütt kaphatói VEZÉRKÉPVISELET RÉVÉSZ ERNŐ és Társa Budapest, Vn Nádor ucca 30. Hallatlan sikere volt. Egy napon felkere­sett a Daily Herald főszerkesztője. Ez az újság naponta másfélmillió példányban jelenik meg. Az editor megkérdezte tő­lem, hajlandó lennék-e angol tárgyú ope­rettet irni arra a librettóra, amit kiválasz­tanak a számomra, ^örömmel*, mond­tam én, mire ő csak annyit felelt, hogy: y>all rightz és elment. Másnap a Daily Herald hirt adott erről a beszélgetésről és az eredmény: háromezer librettó futott be a redakcióba. A kéziratokat egy bizottság nézte át, a bi­zottságban kiváló irók, zeneszerzők és rendezők foglalnak helyet. Ez a bizottság gondosan elolvas­ta a háromezer librettót és kő­zöttük hatot talált alkalmasnak arra, hogy nekem elküldje. Én ebből a hat librettóból válogatom ki azt, amelyikről ugy vélem, hogy nekem megfelel. Erre csinálok majd muzsikát. Most kapom meg a szövegkönyveket és nyomban hozzáfogok a munkához. Ok­tóber végéig itt akarok maradni és dol­gozni fogok. — Látja, ezért nem mehetek Szegedre. — Érdekes dolog egyebekben, hogy az én darabjaimat mindenütt játszották ed­dig, éppencsak angliai színtér és angol históriám nem volt. Majdnem minden da­rabom más milliőben játszódik. Persze, legtöbb a magyar levegő. A Vig özvegy, a Pacsirta, a Cigányszerelem: magyar tár­gyú darabok. Más országokból csak egy­szer vettem témát. A Mosoly országa kí­nai, a Frasquita spanyol, a Kék mazur lengyel, a Paganini olasz, a Cloclo fran­cia, a Friderika német, a Cárevics orosz, az Isteni férj görög, a Bécsi asszonyok pedig bécsi operett, angol darabot eddig nem irtam, mert nem volt megfelelő szö­vegkönyvem. Naponta százával jönnek a librettók az iscfiü villába — És ide nem kap librettókat? — kér­dezem tőle. ^ \ -sf ­Szomorú mosollyal int: — Dehogynem. Naponta százával jön­nek ide is a librettók a világ minden tá­járól. Eleinte listát vezettem róluk, dc

Next

/
Thumbnails
Contents