Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-06 / 177. szám

/2EGED. Szerkesztttstg: Somogyi ucca W-l-em Teleion: 23.33.^KiadAhlvatal, köletUnkUnrvuar es tegylroda • Aredl ucca 8. Telelőn: 1J-OÖ. >Nyomda r L»w I 'Dói ucca lt». Telelőn : 26.34. TAvlratl es leveleim DélmngyaronzAa Szeged. Csütörtök, 1931 augusztus 6 Ara le fillér VII. évfolyam, 177. szóm •••••••••••Bllllliitl ELÖFII ETÉS •- Havonta Helyben 3.20 vidéken es Budapesten 3-00, kUHSldttn 6*40 pengd. - Egyes >zAm Ara hélkltz. nap 16, vasár- es Ünnepnap 24 llll. Hir. delések felvétele tarifa szerint. Megjelenik h«lld kivételével nnDonln renqel Boleíía-íöprengések Mikor ezeket a sorokat írjuk, a budapesti tőzsdén 9 pengő 50 fillérrel jegyTik a tiszavidéki buza métermázsáját. Eszerint a gazda, ha el tudja adni a búzát, bolettával együtt elméletben 15 pengő 50 fülért kap érte. Azért mondjuk, hogy elméletben, mert az eladás a vidéken nem budapesti paritás szerint történik, hanem levonásba kerül belőle a budapesti szállítás költsége. Már most, ha igaz az is, amit a gazdák állítanak, de amit százszázalékosan ellenőrizni nem tudunk. h°gy egy métermázsa buza termelési költsége 19—20 pengő körül mozog, akkor nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság főterményén a gazcla nem keres, hanem egyenesen ráfizet. Túlságos éleselméjüség nem kell tehát annak megállapításához/hogy a boletta, amelyet a gazdák megsegítésére szántak, nem. érte el célját, mert nem tudta biztosítani a búzatermelés jövedelmezőségét. A boletta és a boletta révén eszközlendő gazdavédelem azonban már adva van s igy teoretikus jelentőségű volna annak nyomozása, hogy lehetett volna-e a bolettánáJ jobb és eredményesebb segélyezési módozatokat találni. Ezt a kérdést ki is kapcsolhat juk gondolkozásunk menetéből1. Ali ellenben az a megdöbbentő tény, hogy vannak a Tiszántúl északkeleti sarkában községek,! ahol boletta'nélkül a buza ára 6.50—7 pengőre rug. A gabonaszakértők ezt ugy magyarázzák, hogv ezeknek a homokos területeknek búzája már minőségben is 1.50—2 pengővel alatta van a tiszavidéki jó minőségű búzának, a községek távol esnek a vasüti állomásoktól s igy a kocsifuvar és a vasúti szállítás költsége a minőségbeli különbözettel együtt kiadja ezt a differenciát. A további okoskodás ellenben a következő. Magyarországon a közkeletű és általánosan elfogadott tételek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság az ország életének, gazdagságának és jólétének alapja. Ha a gazdának jól megy, akkor jól megv az iparosnak, kereskedőnek és lateinernek is. A kimondott agrárizmus hivei ezt a tételt ugy is szokták megformulázni, hogv a mezőgazdaság az a termelési ág, amely eltartja az egész országot. Amennyire tudjuk, ez a tétel se Bethlen István, se Gaál Gaszton elgondolásától nem esik messzire Úgyde a mezőgazdaság most éppen a búzatermelés miatt válságban van. Mi történik tehát? Megterhelik a többi osztályokat, hogy vele alá lehessen támasztani a mezőgazdaságot és meg lehessen segiteni a gazdákat. A logika nyelvére átfordítva azt jelenti ez a rendszer, hogy az eltartottaknak kell gondoskodni az eltartó eltartásáról. Aki szigorú következetességgel megy végig ezen a gondolatsorozaton, nem iuthat más eredményre. A háborúban, mikor bizonyos tényekkel szemben kénytelenek voltunk önmagunkat biztatni és az állapotokat autoszuggerálással igyekeztünk a valóságnál jobbaknak feltüntetni, naponta hallottunk olyan közgazdasági elméleteket, hogy a mi helyzetünk jobb, mint az ántánt államoké, mert azok eladósodnak Amerikával szemben, nálunk ellenben minden pénz, amit a közönség hadikölcsön formájában lejegyez, az országban marad. A legtekintélyesebb német újságok egyike, a Frankfurter Zeitung ezt az elméletet egyszer grafikon formájában is megszemléltette. Rajzolt egy kutat, amelynek feK szivattyuzott vize egy másik vezetéken keresztül ismét visszafolyik a vizet adó gyüjtőmedencébe, A jeles újság csak arra a kérdésre maradt adós a felelettel, hogy miként olthatjuk szomjuságunkat abból a vizből, amely hiánytalanul ismét visszafolyik oda, ahonnét felszínre hozták. Ez volt a közgazdasági perpetuum mobile. Ehez hasonlatos most a boletta. A mezőgazdaság eltartja az ipart és kereskedelmet, az ipar és kereskedelem eltartja a mezőgazdaságot. A körforgás teljes és tökéletes. Elméletileg hiba nincs benne, csak a végén marad valaki durák- Akárcsfek a hadikölcsőnöknél történt, amelyek szintén bent maradtak az országban és a nemzeti vagyont gyarapították. Ha cinikusak akarnánk lenni, akkor idézhetnénk az egyszeri adózó esetét is, aki az adófelszólamlási bizottság előtt azzal az indokolással kérte adójának lecsökkentését, hogy elszegényedett édesapját is támogatni kell abból az összegből, amelyet apjától kap apanázs formájában saját megélhetésének biztosítására. Bennünket eltart a mezőgazdaság. Tőle kapjuk az apanázst. Mi viszont a bolettát adjuk a mezőgazdaságnak. Ez az a segclv, amellyel az elszegényedett apát támogatjuk. De más baj is van még a bolettaelgondolásokkal. A szemtermelés a mezőgazdaságnak az az ága, amelynek rentabilitása' esztendők óta mindenfelé visszafejlődőben van. A boletta formájában remélt, dei valóra nem vált támogatás reménysége ellenben arra biztatja a gazdát, hogy továbbra is búzát termeljen. Ha nem elég a hárompengős boletta, jön a hatpengős, ha a hatpengős sem elég, jön majd a tizenkettős. Akárcsak a hadikölcsőnöknél történt. Ha nem elég hétmilliárd, jön kilenc és tizenkettő. Úgyis mindegy, mondották, hiszen az országban marad. Nos hát, ez az, ami nem igaz. Bizonyos dolgokon ideig-óráig lehet mesterségesen segiteni, de a gazdasági élet törvényein tartósan erőszakot elkövetni nem lehet. £s éppen azért, bármennyire érezzük is, hogy rövid esztendők alatt évszázados gazdasági beállítottságokat megdönteni nem lehet, mégis gondolkozni kell egy olyan gazdasági program felállításán és komoly keresztülvitelének megindításán, amely számolva a lággazdasági jelenségekkel, a magyar mezőgazdasági termelésnek ui álanokra fektetését tűzi ki céljául. Az amerikai bankárok a jóvátételi probléma szabályozásától remélik a helgzet tisztulását Brüning fó Curfies Rómába utaztah (Budapesti tudósítónk telefonjelentései') Berlinből, jelentik: Brüning kancellár és Curtius. külügyminiszter szerdán jelentéstétel végett kihallgatáson voltak Hindenburg elnöknél, azután minísztertánácson vettek részt, este 16 órakor pedig a menetrendszerű gyorsvonattal Rómába utaztak. A pályaudvaron magasrangu diplomaták, •újságírók és nagy közönség jelent meg ebből az alkalomból. A lapok kedvezően írnak a római találkozásról. Rámutatnak arra, hogy az olasz és német miniszterek a rendelkezésükre álló kevés idő alatt igen alaposan meg fogják vitatni azokat a problémákat, amik ma az európai politika előterében állanak. A Vossische Zeitung elkerülhetetlennek tartja, hogy a német—osztrák v6mun!6 terve szóba ne kerüljön a tanácskozásukon, de megbeszélik « leszerelés, a |óválé!el problémáit és mindazokat a kérdéseket, amik ni európai kabineteket foglalkoztatják. Megállapodásokról azonban szó sem lehet, de rendkivül előnyös lesz megállapítani azt, hogy Olaszország mily mértékben és eszközökkel járulhat hozzá az európai népek állandó és szervezett együttműködéséhez. Németországban normális a felszabadított . bankforgalom Berlin, augusztus 5. A bankbetétek felszabadításának ténye rányomta bélyegét az egész mai napra. A fizetések újra felvétele a berlini és vidéki bankoknál minden zavar nélkül ment végbe és a bankok ügyfelei nem vontak vissza nagyobb összegeket, mint amennyire előre számítani lehetett. Megállapították, hogy sok esetben olyan betétesek, akik a mai napra nagyobb összegkővetelés felmondását készítették elő, tegnap máskép diszponáltak és továbbra is a bankban hagyják a betéteiket. Hir szerint három, esetlen őt személyből álló bizottság alakítását tervezik, amelynek néhány héten belül részletes helyzetjelentést kell majd elkészítenie. Behatóan foglalkoznak továbbá a tőzsdei forgalom újra felvételének kérdésével és valószínűleg augusztus hó 17-ért tesznek kísérletet a tőzsde megnyitására. Említésre méltó továbbá, hogy amerikai bankárok a dr. Luther indítványainak megvizsgálására kiküldött albizottságnak ajánlatait ma vizsgálják felül és mindenképen érdekes, hogy az amerikaiak ismételten hanasulyozzáki hogy a német jóvá-