Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-05 / 176. szám

1931 augusztus 2. DÉLMAGYARORSZAG o Gróf Hadik János kemény kritikája után a felsőház pénzügyi és gazdasági térre korlátozta a kormány felhatalmazását I felsőház befejezte a vitát Budapest, augusztus 4. A felsőház ülését tiz óra tiz perckor nyitotta meg gróf Széchenyi Ber­talan alelnök. Napirend előtt Borbély György interpellált a földmivelésügyi miniszterhez a buza értékesítése tárgyában. Előadta, hogy lelkiisme retlen emberek kihasználják a helyzetet a gazda­kőzőnség rovására. Zuggabonakereskedők a buza métermázsáját ö—7 pengős áron szedik össze. A vásárlások minőségre való tekintet nélkül történ­nek és a tavaly tető alá került márkázási tör­vényt nem veszik figyelembe. A megvett buza kiválasztása nem történik meg, sőt a jobb minő­ségű búzát ősszékeverik a gyengébb minőségűvel és ezáltal búzánk exportképességét is veszélyez­tetik. A zuhanó gabonaárak rettenetes katasztrófát jelentenek az ország számára. A folyó mentén termelt gabonanemüek hajófuvardijtétele csak egyharmada a vasúti fuvardij tételnek, ezt az előnyt azonban nem használják ki a gazdakőzőnség ja­vára. főként azért, mert a MFTR viziszállítást mi­nimálisan csak 1000 mázsás tételekben fogad el. A gazdakőzőnség érdekében sürgős intézkedéseket kér a földmivelésügyi minisztertől. Mayer János földmivelésügyi miniszter nyomban válaszolt az Interpellációra. — Magam is aggodalommal figyelem a felho­zott jelenségeket, — mondotta. Szűkség lett volna a határidőüzlet megnyitására. A gabonakereskedők belé Jinek szabaddá, •ételére, a megfelelő raktárak biztosítására és a Iombara­hitel megnyitására. A mai kötött pénzforgalom következtében azonban ezek akadályokba ütköznek. — Kilátás van arra, hogy a gabonatőzsdén ismét be fogjuk vezetni a határidőüzletet A ga­bona minőségének javítása céljából szükséges a lisztkisérleti állomás decentralizálása is. Borbély György viszonválaszában tudomásul vette a miniszter válaszát, amelyet a felsőház is tu­domásul vett, Ezután a felsőház egyés bizottságainak a meg­alakuláskor megválasztott tagjai leteszik az es­küt, majd áttérnek a napirendre: ; a felhatalmazási törvénvj" vaslat tárgyalására. Az első szónok gróf Hayos >lifctJ. Ugy érzi, most bontakoznak ki telje* Súlyúk­ban a páriskörnyéki békediktátumok, amelyek­nem békét, hanem nyomort adtak az emberiség­nek. Kérdés hogy ilyen körülmények kőzött a töke fel lud-o einelkednl a helyzet magaslatára, vagy pedig elpusztul. Helyesli az országos bizntt ság megalakítását. 1929. év végén 32.8 százalék­kal több teher volt a magyar földbirtokon, mint 1928. év végén. A legnagyobb hányad, 63.2 száza­lék, a kisbirtokra esik. Általában egy kataszirális holdra 26 23 pengő p*ik kamat cimén egy évben. Kétmilliárd teher esik a magyar földbirtokokra. Ott vagyunk tehát, ahol a háború előtt voltunk. A kamat pedig legalább kétszerese a békebelinek. Sürgősen segíteni kell, mert a mezőgazdaság nem ^jfjá sokáig. A törvényjavaslatot elfogadja. Gróf Széchenyi Aladár a következő felszólaló. Elfogadja a javaslatot, de ez nem jelenti azt, hogy annak minden intézke­dését helyeselné. Pénzintézeteink pénztarainak lezárása rencSétlen lépés volt, mert a gazdasági hitel az egész vonalon meg. akadt. Egyebet azonban ma már nem lehet tenni, mint a korlátozásokat lassan feloldani és a szi­gorú intézkedéseket enyhíteni. Attól tart, hogy Belvóroíl Mozi Min, 1 napin CSAK EGY KISLÁNY VAN A VILÁGON Ar eleö magyarul besiélő. éneklő én eenélS film a Klserő mUsor. At előadások hétkrtíflap 8 és 9, vsArnap 5, 7, 9 órakor kaíd«dil«k ennek az eljárásnak még kellemetlen következ­ményei lesznek. — Arra kell törekedni, hogy a 7 millió fontos kölcsönt minél előbb megkapja az ország. — Hiába mondja a pénzügyminiszter, hogy mindenekelőtt a kiadások csökkentésével fogja az államháztartást egyensúlyban tartani. Amig a kor­mány tagjaiban látom a kultuszminiszter ur sze­mélyét, addig én ennek a kijelentésnek a komoly­ságában kételkedem. A kultuszminiszter urnák vé­rében van a pazarló hajlam és az alkotási vágy. Erről sohasem fog ő leszokni. (Derültség.) ő min­dig ki fogja csikarni erőszakos módon azokat az ősszegeket, amelyeket luxuskiadásokra ieénybe akar venni. — Itt van továbbá a honvédelmi miniszter, aki éppen ezeket az időket tartja nagyon alfeaimas­nak arra, hogy Balatonfőldváron nyaralókat vá­sároljon és a Ganz-Danubiusnál nagy megrende­léseket csináljon, amelyekre nincs fedezet. Ilyen pazarló fcartársakkai hajisan lehet maW a kiadások csökkentését keresztülvinni. — Az államháztartás egyensúlyának fentartása érdekében — folytatta gróf Széchenyi Aladár — most a bevételeket akarják fokozni. Hogy képzeli el ezt a pénzügyminiszter vari Már a mult évben nem folytak be az előirányzott adók és az adó­hátralékok nagy összeget képeznek. Miből fizes­sünk? Jövedelem nincs, a trrmés gyalázatosan rossz, a falusi nép szinte az éhhalálnak néz elébe. Ilyen viszonyok között lesz-e valaki, aki adót tud fizetni}! — Esterházy hercegeit kivéve, mind szinte kol­dusok leszünk, a pénzügyminiszter pedig az adók emelésére gondol. Az államháztartás egyensúlyi­nak helyreállítása céljából lehet esetleg máshon­tan jövedelmekre szert tenni, lehet a mamniuí jövedelmeket és az állás, halmozásokat megszüntetni, a mezőgaz­daságtól azonban ne számítson a pénz. agyminiszter uj jövedelmeket. A kormánynak, főként a miniszterelnöknek elvi­tathatatlan érdemei vannak külpolitikai téren, de gazdasági téren a kormány Is felelős. Éppen ezért még esetleges megválasztása esetén sem óhajt az országos bizottságban részt venni Ezután a Föld­hitelintézet bukásával foglalkozott, amelynél két­ezer ember vesztette el a vagyonát s a kormány mégis enyhén kezeli a dolgot. Végül hangsúlyozta, hogy választási visszaélésekkel foglalkozni nem kiván, mélyen fájlalja azonban a megyaszói és barcsi választásokon lezajlott eseményeket. A ja­vaslatot elfogadta. Zsltvay Tibor igazságügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki egyenlő. A Paupera-ügy nagy port vert fel, de a hitelezők maguk kérték, hogy elsősorban kény­szeregyességi eljárást folytassanak le. Hadik János hangoztatta, hogy az utóbbi hetek eseményéiben a világszerte mutatkozó eseményeken kivül része volt a tervszerfltlenségnek Is, amely az ulóbbi időben pénzügyi téren nálunk megnyilvánult. Ezért a felelősség a kormányt tárbeli. A feöz. élelüak bizalmatlansága nem a bankok ellen ira. nyul, hanem a kormány meddő és kétkedő pénz­ügyi poipikíiju Mleo nyilvánult meg. A szükség­rendeleteket utólagosan jóváhagyta ugyan a kül­föld, de azzal, hogy azokat a kormány a szük­séghez képest módosítsa, vagv hatályon kívül he­lyezze. Alkotmányjogi szempontból a javaslat első részét elfogadja, de a javaslat második részével szemben aggályai vannak, még pedig azért, mert a javaslat a törvényhozás «gész jogkörét 19S2 Junhis végéig a kormányra ruházza. Éppen ezért a javaslatba be kell vétetni att, hogy ez a felhatalmazás kizárólag a gazdásági és Korjr^RoSP*m^csütörtökön DREYFVS drAma Frllz Kortner főszereplésével azonkívül r CirkusZhereegnA Kalmír. Isim operett in Harry Lledlke és Verebes Err»ö főszereplésével AzelőaflAsok hétkösnap 6 és 9, vuirnap 5, 7, Bórakor kezdődnek Ajánljuk a Tisza szálló fiiivös éttermét ebédre, lombos Kertjét vacsorára, meri olcsó menii rendszert vezetlünk be s ezzel a I. közönség igényeinek akarunk ugy minőség, mint előzékeny kiszolgálás és árak tekin­tetében leggondosabban megfelelni. Szives pártfogást kér a „Tisza szálloda R.-T." 134 igazgatósága. hitelélet megoldására vonatkozik: s e jogkörre tor. látozva adatik meg a felhatalmazás. A javaslat második szakaszából azt a benyomást kapja ai ember, mintha az nem akarna egyéb lenni, mint a kormány részéről stabilizálni kivánt diktátum Szélesebb kőrü diktatórikus hatalomnak a kor­mány kezébe való letétele nem keltene megnyug­vást a külföldön. Ezután bírálta a pénzügyminisz­ter politikáját. Szerinte a pénzügyminiszter nemi támogatta azt a törekvést, hogy a francia piacott mezőgazdasági hitelhez jussunk, sőt egyenesen Ht­jába állt annak. A pénzügyminiszter előrelátásá. nak hiánya volt az, amikor megakadályozta a francia gazdasági kapcsolatok kiépítését. A francia orientáció ügyét nemcsak anyagi vonatkozásban/ kívánja érinteni. A magyar nemzet Franciaország irányában soha agresszíven nem viselkedett. Sze­retné ha a francia orientáció kifejlődését semmi­féle diplomáciai félreértés nem zavarná. Határo­zati javaslatot nyújt be, amely szerint a felhatalmazási törvény 2-ik szakasza alapján a kormány csak a gazdasagi és hitelélet rendezésére, valamint az aifam. háztartás egyensúlyának Mzlosftására frá. nyúló rendelkezéseket teheti meg és nem nyer felhatalmazást arra, liogy az alkot, mányos törvényeken módosíthasson, vagy, hntálvon kivül helyezhessen. Kéri a képviselőházat is, hogy. ezt a határozati javaslatot emelje országos határozattá. Ha a fel­sőház elfogadja határozati javaslatát, akkor hozzá­járul a javaslathoz. Baltazár Dezső kifejtélte, hogy a parlament és a nemzet érde­kében valók voltak a kivételes intézkedések, ha nem ts egyeztethetők össze a parlamentarizmus alapfeltételeivel. Meg kell adni a kormánynak a lehetőséget, hogy a jövőben is gyorsan intézkfcd­hessék » parlament nehezéke nütflL Koós Zoltán pénzügyi és hitélügyi szempontból foglalkozott a javaslattal. Kifejtette, hogy minden pénznek két támasztéka van; az arany és a bizalom. Ha az aranyfedezet meg is van, még akkor is jöhet bizalmatlanság. Az általános vita Koós Zoltán felszólalásával véset ért Wekerle Sándor pénzügyminiszter hangozlatta, hogy gazdasági há­ború alakjában rpég mindig háborús mentalitás uralkodik. A hatalmak a betegség helyett csak a tűoetek kezelésével kívánnak segíteni a helyze­ten. Magyarország a legnagyobb mértékben érzi, mint a legnagyobb vesztes fél, azokat a folyomá­nyokat, amelyek a békeszerződésből keletkeztek, azonban a magyarság életereje, amely annyi ne­hézségből emelt ki, kJ fogja emelni'a mai vál-

Next

/
Thumbnails
Contents