Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-04 / 175. szám

fZCCCD. SzeikesztAség: Somogyi ucca 22.Lem. Telefon: Kiadóhivatal, tcSlcMnkHnyvMi é* tegytrodn : Aradi ucca S. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : L8«' I tDót ucca 19. Telefon: 26-34. TA-virofl levélcím DélmagyaronzAa Szeged. Kedd, 193! augusztus 4 Ara le fillér VII. évfolyam, 175, szám ElőFlZEtÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é« Budapesten 3-00, KUlfUldttn 0-40 pengd. -» Egye* srAm Ara hétktí*. nap 18, vn»4r- é* Ünnepnap 24 ml. Hir­delések felvétele tarifa saserlnt. Megje­lenik hétld kivételével naponta renqel Senkinek se szolgáltattunk okot arra, hogy kételkedjék a szavunkban. Az igaz emberek útját járjuk, akik magunkra vet­tük annak a terhét is, hogy mindig őszin­tén beszélünk. Ami a szivünkben, az a nyelvünkön is. Nem ismerünk más esz­mét, mint a közérdek rajongó szolgála­tát, más célt, mint embertársaink boldo­gulása körül való közreműködést és más, korlátot, mint azt, amelyet a becsületes ember jóhiszeműsége s az elvhű harcos törhetetlensége állit elénk. Lehet-e és kell-e körültekintőbben, kimerítőbben és alaposabban megindokolni annak a sze­rény és tiszteletteljes véleményünknek ko­molyságát, amely szerint a szegedi ható­ság is meg fog még tanulni takarékos­kodni? Kell-e egyéb érvekre is hivatkoz­ni, amikor kérve kérjük, gunvt se lássa­nak a hatósági gazdálkodás tanulékonysá­gáról jóra fordult s ime nyiltan hirde­tett véleményünkben ? A hatóság igenis meg fog tanulni takarékoskodni. Hogyan is hirdethetnők, hogy nem fog megtanulni, amikor az a meggyőződésünk, hogy meg fog tanulni? Csak néhány szimptomát, amelyekből megcsináltuk a csalhatatlan diagnózist AJső'tan'yán sertésvdsz volt Ez tudvále­völég nem túlságosan egészséges dolog. Sé a sertésre, se a sertéstartóra Ugy lálszikj ilyesféle véleménye lehetett az állatorvos­nak is, aki szérum anyag sürgős beszer­zését kérte. Arról nincs hirünk, hogy vak­merő javaslatáért nem akasztanak-e fe­gyelmit az állatorvos nyakába, de afelől kezdettől fogva nyugodtak lehettünk, hogy a szérumot a város nem veszi meg Nirfci rá pénze. A szérummal kapcsolatos ez az elhatározás és vélemény a takarékos­sági bizottság meghallgatása nélkül jött létre. Lehet, hogy a takarékossági bizott­ság meghallgatása után más elhatározás született volna meg Lett volna pénz szé^ rumra. Ami megint amellett bizonyíték, hogy nem takarékossági bizottság kell. Mert takarékoskodni bizottság nélkül is lehet, sőt csak bizottság nélkül lehet. A bizottság legföljebb arra legyen jó, hogy megmondja, hogy szérunibeszerzésekné! nem szabad takarékoskodni. Tizenötezer pengő kellene járványkór­házra, illetőleg arra, hogy legyen álíand^ készenlétü járványkórházunk. De erre sincs pénz. Ami egészen magától értető­dik. Nem lehet kivánni. hogy 15 ezer pengőt költsön el az embereknek a jár­vány ellen való megvédésére az a város, amelynek nincs 6500 pengője arra, hogy a sertéseket megvédje, a járványok ellen. Általában megegyezhetünk abban, hogy ennek a' városnak nincs pénze arra, hogy lakóit járványok ellen óvja Taka­rékoskodni kell'. A lakók védjék meg ma­gukat. Az emberek is. A sertések is. De lépten-nyomon tapasztalhatók a ta­karékossági járvány — mert ez már az — egyéb szimptomái is A városi mérnökség két tagja Berlinben tartózkodik, ta­pasztalatokat gyűjt az építészeti kiállítá­son és részt vesz a mérnökök nemzetközi kongresszusán. Kél kiváló fötisztvisclöjé­nrk ez a nyári utazása a városnak egyet­len fillérjébe sem kerül. Hallottunk nem­zetkőzi kongresszusról, amelyen közkölt­ségen négy, főtisztviselő képviselte Sze­gedet. Igaz, hogy ez a kongresszus Spa­nyolországban zajlott le. Kánikula előtt. Az is igaz, hogy a közel 10 ezer pengős költséggel szemben tanulmányozni kellett a forradalom küszöbén álló Spanvolor­szág — mert a szegedi hatóság már ak­kor tudta, hogy jön a forrádalom — köz­igazgatását, hosszúsági és rövidségi vi­szonylatban a nők szoknyaviseletét és a spanyolviaszkot. Van azonban pénz, bizonyára taka­rékossági okok miatt, a városszabályozási terv elkészítésére. Csekélységbe kerül az egész. Háromszor annyiba, mint amennyi­be a sertésvész leküzdésére szükséges szé­rum került volna és néhány ezer pengő­vel többe, mint amennyibe a járvány kór­ház került volna. Igaz, a járványok ellen nem kell sürgősen védekezni. De a város­szabályozási tervet sürgősen kell megcsi­náltatni. A lehetőlegsürgősebben. Éppen most. A krízis tetőpontján. Mert enélkül nemhogy a szabályozást nem kezdhetjük el és nem fejezhetjük be, amire pedig most van a legtöbb péjizünk, de meg­fosztjuk nemzetünket a válságból való ki­lábolás minden reményétől, városunkat a' boldogulás és megerősödés legelemibb esz­közétől. Szerencse, hogy a polgármesterrel szem­ben, aki jobb időkben akarja megcsinál­tatni a városszabályozási tervet, a mér­nöki hivatal vezetője gerincesen kitart ki­tűnő gondolata mellett. Föltétlenül most akarja szabályoztatni a várost. A betétek felszabadítását sürgettéh a felsőház penzflggi bizottságában Budapest, augusztus 3. A felsőház pénz­ügyi bizottsága Popovich Sándor elnök­lésével hétfőn délután tárgyalta a felha­talmazási törvényjavaslatot. Az általános vita során gróf Hadik János kifejtette, hogv szerinte, á parlament plénuma vol­na hivatott és nem egy bizottság arra, hogy P. kérdésekben tárgyaljon. Gróf Somsich László a mezőgazdaság súlyos helyzetével foglalkozott. Jankovich Béla a rövidlejáratú hitelek jelentőségét fejtegette. Somsich Elemér javasolta, hogy az országos bizottság az országgyűlés egg­behivását határozhassa el olyan esetek­ben, amikor a bizottság és a kormány álláspontja egymással szembe kerül. Te­leszkij János a legsürgősebb feladatnak tartja a betétek felszabadításának kérdé­sét. A mai helyzet nem tartható fenn, mert a közgazdasági élet megbénulását idézi elő és amellett a betétek lassú kiszi­várgását fogja okozni. A második fontos feladat az államháztartás egyensúlyának kérdése. Az ugy nevezett luxuskiadások, amelyek feleslegesek', okvetlenül azonnal megszüntetendők. Lényeges és azonnali eredmények csak a személyi járandóságok csökkentésében és a bevételek emelésében vannak. A harmadik nagy körültekintést igénylő feladat valutáris helyzetünk ren­dezése. Visnga Jenő javasolta, hogy vala­mennyi vidéki intézet a Pénzintézeti Köz­pont 'felügyelete mellett működjek e ne­héz időkben. Az általános vita befejeztével gróf Bethlen István miniszterelnök válasrolt a felszólalásokra. Altalánosságban egyetért Teleszky János megjegyzéseivel. Hangsú­lyozta, hogy a törvényjavaslatban kért fel­hatalmazás nem diktatórikus. Wekerle Sándor pénzügyminiszter rész­letesen indokolta azokat a körülményeket, amelyek a kivételes intézkedéseket szük­ségessé tették. A bizottság ezután törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben el­fogadta. Kommunista kozbeszólásakkal akarták megzavarni a szociáldemokraták budapesti népgyülését, amelyen neves külföldi politikusok is résztvettek (Budapesti tudósítónk telefon jelentésed) A szociáldemokrata párt hétfőn nagy népgyűlést tartott, amelyen körülbelül hétezer ember vett részt. A népgyűlésen Peyer Károly üdvözölte a párt külföldi vezéreit, Vandervelde, volt belga miniszterelnököt, Paul Loebet, a német birodalmi gyűlés elnökét, miss Barbara Gould és Marion Philips angol képviselőket, vala­mint James Bart-ot, az angol munkáspárt egyik parlamenti vezérét, a skót egyház fő­titkárát, akik a gyűlésen valamennyien fel is szólaltak. Kommunisták többször közbeszól­tak a külföldi vendégek beszéde alatt, mire eltávolították őket a teremből. Az uccára kiszorított mintegy százfőnyi dommunista ifjumunkás a Stefánia-uton a világforradalmat éltette. Az elősiető rendőrök közrefogták őket és valamennyit előállították a | főkapitányságra, majd igazoltatás után hn­I szonhetet őrizetbe vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents