Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-30 / 196. szám

SZCCEU. SzerKesztöség: Somogyi ucca 22. Lem. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, kOlcsOnkOnyvtai es legytroda : Aradi ucca 8. Telefon: 15-06. - Nyomda: Liíw 'Ipól ucca 19. Telefon : 26-34. TAvIratl es levélcím Délmagyaronzaq Szeged. Vasárnap, 1931 augus Ara 24 fillér VII. évfolyam, ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken es Budapesten 3-00, kllllfllditn 6*40 pengd. — Egyes Mám Ara hélk0x> nap 16, vajAr- es Ünnepnap 24 1111. Hlrdetesete felvétele tarifa szerint. Megjelenik hetin kivételével naponta reoqel B tisztesség uralma Nagyon szeretett volna az ország népe is résztvenni abban a vitában, amelyik — ezerszer halljuk: — róla, de nélküle folyt s nagyon szerette volna, ha már egyszer nemcsak nélküle folyna az a vita, amit róla folytatni kénytelenek. Milyen istenáldás lenne, ha egyszer mi is abban a kellemes helyzetben volnánk, hogy a magunk napirendjét megállapíthatnánk, bizony-bizony, nem adóemelések és fizetésleszállitások szerepelnének akkor a tárgysorozaton s ha bizalmat szavazunk, nem ismeretlen erők ismeretlen céljainak nyújtana támogatást ez a bizalomnyilvánitás. Hiába hangsúlyozta a kormány mind a két törvényhozási bemutatkozása alkalmával azoknak a tényezőknek tiszteletbentartésát, amelyeknek születését köszönheti, — két eredménnyel minden józan számvetés tisztában van. Az egyik az, hogy a politikai és közéleti tisztesség különb megbecsülésben fog részesülni, mint amilyenben eddig részesült, a másik pedig az, hogy az életkörülmények parancsa sokkal natalmasabb erőtényező lesz, mint azok a szavak, melyek az uj kormány hajóját elindították. A hajószéntelés tradiciószerüen pezsgővel történik s ha pezsgő nem is folyt ennél a hajószentelésnél, folyt a pezsgős hangulat árja. »Á torról megmaradt lakomából kiáll a nászi asztal* — mondja Hamlet s mintha abból a hetykeségből, abból a hányavetiségből jutott volna még valami a ma miniszterelnöke komoly és komor vállalkozása elindítására is, ami a tegnap rendszerének likvidálását s a holnap politikai rendszerének megszületését feltartóztathatlanná teszi. A párt maga ringathatja még magát abban az illúzióban, hogy uralmát megtartotta s a többség még elhitetheti magával azt, hogy — többség. Láthatatlanul s ma még számbavehetetlenül sorakoznak azonban már az uj politikai rendszer katonái s lassan, ma még alig észrevehetően gyülekeznek és gyarapodnak szellemi muníciói is ennek a tábornak. A társadalom államosítása, a tekintélyi elvnek a tekintély tiszteletén messzu túlmenő kiépítése, minden exisztenciának a kormányhatalom »tetszvényjogá«-hoz fűzése, majd minden hivatalszoba elé a Gesslerkalap kitűzése nevelhetett olyan közszellemet ebben az országban, hogy elnémult a bírálat szabad szava s elhalkult a polgári öntudat. Elég elolvasni a számvevőség évi jelentéseit, ha izelitőt akarunk kapni arról, hogy mi történhetett abban az országban s mire fordíthattak keservesen behajtott, verejtékes adófillérek egyegy tömegét ott, ahol a sajtószabadság a végrehajtó hatalom diskrecionális joga, ahol nincs esküdtszék s ahol vagy nyilt ajánlás, vagy nyilt választás áll a polgári szabad akarat megnyilatkozásának útjában. A többség még nem változott s nem változott még a párturalom, de megváltozott a szellem és megváltozott s megváltozva uj értelmet és tisztességet kapott az az elnyűtt és kitaposott szó: mentalitás. Hogy a miniszterek kiszálltak a Minervából és beültek a kistaxiba, az az állami költségvetés szempontjából abszolút jelentéktelen ügy. De a miniszterek után majd kiszállnak lukszusautóikból azok az igények is, melyek állami kedvezmények és állami — elnézések nélkül nem tudtak kielégüléséhez jutni. Ez a közszellem valamit máris hozott: az állammal szemben támasztott igények mérséklését Amikor 70—80 pengős özvegyi nyugdijakat le kell szállítani, akkor szembe lehet majd nézni azokkal a kívánságokkal is, melyek a közérdek sérelmére s a nemzeti vagyon rovására keresnek kielégítést s melyekkel szemben eddig alig láttuk annak az »erős kéz*-nek szerepét, amit a régi rendszer a mai uralomra testált rá. Nagy távolságok választanak el bennünket Károlyi Gyula gróf politikai felfogásától, de ezek a távolságok nem lehetnék akadályai annak, hogy ne üdvözöljük benne — Tisza István gróf puritanizmusának és hozzáférhetetlen tisztességének visszahozó ját. »A tisztesség uralma a legnagyobb eredmény* — mondotta a miniszterelnök vállalkozásáról a nemzetgyűlés egykori elnöke. S mi ugy gondoljuk, hogy minden politikai rendszer, minden társadalmi berendezkedés és minden gazdasági próbálkozás ejőtt ez volt az első feladat: visszaadni a közéleti tisztesség megbecsülését s újra megteremteni a félelmet és rettegést azokban, akik hűtlen sáfárai a közvagyonnak és közmegbizatásnak. Álljon helyre a tisztesség és tisztaság uralma, de nyomban beszélnünk kell arról is, hogy titkos választójog is kell, egészségesebb és termékenyebb külpolitika is kell, jobb kereskedelmi szer-* ződések is kellenek, a külföld bizalma is kell s ha másért nem: ezért kell több szabadság, több jog és több demokrácia. Politikai követelésünket s liberális meggyőződésünket bizonyára nem fogja kiél égiteni az uj kormányzat. Ezt nem is várhatjuk tőle. De várjuk tőle azt, amit megtehet: a puritanizmusnak és tisztességnek helyreállítását. A 33-as bizottság letárgyalta a fizetésleszállltási rendeletet Szeptember l-től kezdve 15, 12 és 10 százalékkal szállilják le a fizetéseket 4 szeptemberre eső csökkentési októbertől kezdve fogiák levonni 5, 10 és 15 százalékkal szállítják le a nyugdijakat Budapest, augusztus 29. A 33-as bizottság szombati üléséről a következő jelentést adták ki: A 33-as országos bizottság Juhász Andor elnöklésével ma délelőtt ülést tartott. A bizottság a személyi kiadások apasztátásáról szóló rendelettervezetet tárgyalta. Elsősorban Pesthy Pál javaslatára az albizottság hatodik tagjául báró Papp Gézát választották meg. Ezután Temesváry Imre ismertette a személyi kiadások apasztásáról szóló rendelettervezetet, amelyet a bizottság általánosságban és részleteiben is letárgyalt. A bizottság minden tagja azzal a kérdéssel tárgyalta a rendelettervezetet, hogy rendkivül súlyos áldozat az, amelyet a kormány a tisztviselőktől követel, de az ország súlyos helyzete miatt nem térhet ki a bizottság az elől, hogy a rendelettervezetet elfogadja. A bizottság tagjai kifejezést adtak annak a kívánságuknak, hogy a fizetésredukcióról szóló rendelet kiadása előtt a kormány gondoskodjék a dologi kiadások csökkentéséről és kifejezést adtak annak a kívánságuknak is, hogy a kormány terjessze elő azokat a javaslatokat, amelyek a bevételek fokozását célozzák. A rendelettervezet szerint a közalkalmazottak illetményei BZ I., II. és III. fizetési osztályokban 15 százalékkal, a IV., V. és VI. fizetési osztályokban 12 százalékkal, a többi fizetési osztályokba sorolt közalkalmazottaknál pedig 10 százalékkal csökkennek. Nem esik csökkentés alá a közszolgálati alkalmazottak lakáspénze, családi pótléka, hadi pótléka, közlekedési segélye, az utazási átalányok, a napidíj átalány, valamint az alsófoku iskolák igazgatóinak a pótléka. Nem esnek csökkentés alá a honvédség, folyamőrség, csendőrség, rendőrség, pénzügyőrség és a büntető intézmények altisztjeinek és legénységének illetményei, A nyugdijasok illetményeinek csökkentésével kapcsolatosan a bizottság hozzájárult ahoz, hogy az 1925 julius 1 előtt nytugdijba helyezetteknél 5 százalékkal, az 1925 julius l-től 1927 október végéig terjedő időben nyugdíjba helyezetteknél 10 százalékkal, az 1927 november 1. után nyugdíjba helyezetteknél 15 százalékkal csökkentsék az illetményeket. A nyugdíj ásóknál sem érinti az elfogadott rendelettervezet a nyugdijasok lakáspénzét és családi pótlékát. A' csökkentés kiterjed 4 as összes állami alkalmazottakra, továbbá a vármegyék, városok, községek közigazgatási és üzemi alkalmazottaira és nyugdíjasaira is. A közalkalmazottak fizetéseinek és a nyugdijaknak leszállítása szeptember 1-ével történik. Tekintettel arra, hogy ezeket az illetményeket már szeptember hóra kiutalták, a szeptemberre eső csökkentést a költséavelési év hátralévő hó: