Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-28 / 194. szám

Dfcl.M \GV \ROHS17 * G 1931 augusztus 28. Pengőhamisitó gyár működik Szeged környékén (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap óta egyre-másra bukkannak fel Szegeden hamis egypengősök. Csütörtökön délelőtt dr. Kovács János budapesti orvos szolgáltatott be egy sikerült hamisítványt a szegedi rendőrségre azzal, hogy az egyik trafikban kapta. Ez a hamis pénz is, mint a többi, a legjobb utánzatok közé tartozik. A pengős ólom és cink ötvözetéből készült. Szinéről, rajzáról nem ismeri fel benne a laikus a hamisítványt, csak a csengése árulja el, hogy nem valódi. A rendőrségnek a hamisítványokról az a véleménye, hogy azokat egy jól felszerelt üpves banda készíti, még pedig vagy Szegeden, vagy a környező községek egyikében. Erre mutat az is, hogv a hamisítványokból eddig még csak Szegeden találtak néhányat, amelyeket a pénzhamisító társaság valószínűleg kisérletképen dobott piacra. A rendőrség számit arra, hogy ezután nagyobb mennyiségű hamis egypengőst fognak elhelyezni Szegeden. A detektívek napok óta nyomoznak a hamisító társaság után, felderítésük azonban igen nehéz. Eddig még egy üzletben sem sikerült személyleirást kapni arról, aki hamis pénzzel fizetett. A nyomozás nehezen halad előre, annak ellenére, liogy egy egész detektivesoport fáradozik a tettesek felderítésén. A rendőrség a hamis egypengősök megjelenéséről értesítette a környéki városokat, főleg azokat, ahol már többször lepleztek le pénzhamisítókat. Ezekben a városokban is folyik a nyomozás. A beszolgáltatott pénzeket a rendőrség felküldötte az állami pénzverdéhez. Az arzénmérgezésért halálraítélt Olajos Hárolijnc a szegedi tábla előtt Pénteken Hirdetik hl az íteletet (A Délmagyarország munkatársától.) Sápadt, beteges külsejű, feketefejkendős asszony állott csütörtökön a szegedi Ítélőtábla Á'oixfcs-tanácsa előtt. Az asszony, Olajos Károlyné csöndesen ült a terem közepén, hónapokkal ezelőtt a gyulai törvényszék, majd másodfokon a szegedi Ítélőtábla kötél általi halálra Ítélte. Olajos Károlyné volt az, aki férjét arzénnel megmérgezte oly módon, hogy három héten keresztül mérget kevert férje ételébe. Három heten keresztül nyugodtan nézte férje vívódását. Amig férje~haldoklott, addig ő találkára járt jeleniegi férjéhez. Olajos Károlyné, Hajdú Esztert évtizedekkel ezelőtt vette feleségül Szabó István jómódú vésztői gazda. Hosszú éveken keresztül jól éltek, amit a férj elnéző természete telt lehetővé. Az asszonyt kikapósnak ismerték a községben. A házaspár 31 esztendőt töltött el egymás mellett. 1927-ben a községbe költözött egy Olajos Károly nevü kóbor zenész, aki egvkettőre felkeltette Hajdú Eszter érdeklődését. Olajos baptista volt, kedvéért több asszony is baptista lett. Az öregedő Szabóné barátságot kötött a nálánál 21 esztendővel fiatalabb férfivel. Szabóné oly merész volt, hogy a házukhoz is meghívta a zenészt. Szabó nem volt utjukban, mert állandóan a tanyán élt és csak ritkán járt haza. A dolog azonban annyira elfajult, hogy a baptista gyülekezet előtt is szóvátették a hivők. A helyzet kezdett tarthatatlan lenni, az asszony szerette volna, ha rsszeköltözködhetik a zenésszel. Ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy "Iteszi férjét láb alól. Abban az időben — mint a későbbi aricénpörők során kiderült — divatos dolog volt arzénnel dolgozni. Ha valakinek nem tetszett valaki, légypapirról leáztatott arzénnel eltette láb alól. Ez lett a sorsa Szabó Istvánnak is. Az asszony az első adag mérget az ebéddel küldte ki a tanyába. Szabó István másnap hazajött, rosszullétről panaszkodott, két nap múlva újra kiment a tanyába és újra kivitette az ebédet. Nem esett jól az étel és a maradékot a kutyának adta. Az állat rövidesen elpusztult. Szabó nagybetegen vánszorgott haza és ágynak dőlt. Felesége ápolta. Ha inni kért. arzénes vizet adott, ha enni kért, arzénnel etette. A szerencsétlen ember háromheti szenvedés után meghalt. Amikor a tiszazugi arzénmérgezések kipattantak, névtelen levél hivta fel a figyelmet Olajosncra, aki akkor már a zenész felesége volt. Az asszony a csendőrök előtt tagadott. Tagadta a vádat a vizsgálóbíró, a tőrvényszék, a tábla előtt is és azt hangoztatta, hogy ártatlan férje halálában. A gyulai törvényszék a főtárgyalás alapján megállapította az asszony bűnösségét és kötél általi halálra Ítélte. A halálos ítéletet a szegedi Ítélőtábla Skultéty-tanácsa a mult év nyarán helybenhagyta. Végső fokon a Kúria elé került á halálra itélt asszony ügye. A legfelsőbb fórumon fordulat állott be, a biróság elrendelte a bizonyítás kiegészítését és uj tárgyalás megtartására utasította a szegedi táblát. Olajos Károlyné visszakerült a gyulai törvényszék fogházába. Néhány héttel ezelőtt a gyulai vizsgálóbíró lefolytatta a bizonyítást és az anyagot megküldötte a szegedi ítélőtáblának. A csütörtöki tárgyalás az iratok ismertetésével telt el. Az előadó biró szavai nyomán felelevenedett a gyilkosság minden borzalmas részlete, a bonyolult szerelmi történet epizódjai. A nyomozati, vizsgálati iratok után a törvényszék Ítéletét ismertette az előadó, az orvosszakértők, a fővegyész terhelő szakvéleményét és az ítéletet. Amikor a biró odáig ért, hogy a biróság enyhítő körülményt nem észlelt, de sulyosbitónak vette, hogy férjét szinte bestiális módon tette el láb alól, úgyszólván minden ok nélkül, mert az soha útját nem állta viselkedésének^ Olajosné összerázkódott. Félkettőkor az elnök félbeszakította a tárgyalást és enunciáita, hogy a folytatását pénteken reggel 9 órára tűzi ki. Ekkor kerül sor a tábla Ítéletének ismertetésére, valamint ekkor kerül sorra a Kúria által elrendelt bizonyítás anyaga is. ítélet valószínűleg délután lesz. Olajos Károlyné a tárgyalás berekesztése után görcsös zokogásba tört ki és ha a két fogházőr el nem kapja, összeesik. A pénteki tárgyalást a szegedi ügyészségi fogházban várja meg A Táros köztisztasága és a rossz Kövezetek A köztisztasági tizem uj vezetőié a városi fürdő es az autóbuszüzem fejlesztéséről (A Délmagyarország munkatársától.) A köztisztasági üzem Papp Ferenc halálával — mint ismeretes — uj vezetőt kapott vitéz Irányi L§szló személyében, aki átvette a gőzfürdő és az autóbuszüzem irányítását is. Irányi László a három üzemmel kapcsolatban a következőket mondotta: — A város köztisztaságánál alaposabb és intenzivebb munkát szeretnék kifejteni. Egyelőre azonban többet nem tudunk végezni. Az a baj, hogy roszszak a járdák és a kövezetek. Nem Tiszavizzel kellene öntözni az uccákat, hanem először portalanítani kellene, azután le kellene mosni a kövezetet. A városnak négy modern seprőgépe van, de ezeket nem tudják használni, mert az uccák tele vannak kátyúkkal és az ucca szemetét a gépek nemhogy kisepernék, hanem a kátyúkba beleseprik. Jelenleg a város uccáit négy autóval öntözzük, hetvenhét munkás sepri az uccákat. Négy öntözőautó takarékossági szempontokból üzemen kívül van. — A gőzfürdőnél talán már karácsonyra, de legkésőbb • a jövő tavaszra elkészül a hideggyógyintézetben a legmodernebb szénsavas apparátus. A jelenlegi ugyanis annyira primitív, hogv nem felel meg az igényeknek. A gőzfürdőt most alapos tatarozás alá vették, csinosítják a fürdőző helyiségeket. Legújabban a női uszoda készült el, most folyik a férfi uszoda renoválása. A fürdőhelyiségek valamennyi mennyezetét kicseréljük, mert akármennyire is kitűnő volt az épület konstrukciója, a beépített famennyezetek az állandó gőz- és vizpárában elkorhadtak. A mennyezeteket vasbetonra fogjuk kicserélni. — Az autóbuszüzemnél néhány tervvel még várakozó állásponton vagyok, azt azonban közölhetem, hogy az ujszegedi SzAK-pályához vezető uton bevezetjük a 20 filléres sportjegyet. Az olcsó jegyekkel csak vasárnap és ünnepnapokon lehet majd közlekedni szakaszos rendszer bevezetése ugy látszik sikerült, mert az üzem bevétele nem csökkent, az utasok száma pedig megnövekedett. Sajnos, a városban uj vonalat nem indíthatunk, pedig a nagykörúton kifizetné magát az autóbusz-körforgalom bevezetése. Erre azonban egyelőre nem nyújt módot a villamosvasuttal kötött szerződés. Vidéki relációkban , remélem hamarosan sor kerülhet néhány uj vonal bevezetésére. Igy elsősorban meg akarjuk hosszabbítani a Dorozsma-központig vezető vonalat Árpádközpontig és igy Halas felé akarunk könnyebb összeköttetést teremteni. A koncessziót már megkértük a kereskedelemügyi minisztertől. Folyamatban van a szeged—algyői vonal megindítása is. Erre szintén megkértük a koncessziót. Eleinte a Máv. akadékoskodott, de most már tul vagyunk a nehézségeken és remélhetőleg hamarosan megnyithatjuk ezt a vonalat. — Tevékenységünk most abban összpontosul, hogy az üzemköltséget a lehetőség szerint leredukáljuk. Erre az a leg-. jobb mód, hogy a motorokat állandóan a legkitűnőbb állapotban tartsuk, mert minél jobb a motor, annál kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Az autóbuszüzem kocsijait fokozatosan rendbehozzuk és hogy ennek a költsége is minimális legyen, a kocsik tatarozását és lakkozását házilag végezzük.