Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-28 / 194. szám

GVARORSZAG SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1. rm Telelőn: 23»33. ^ Kladáhlvatol, kOlctUnkOnyviar e» Jegyiroda : Áradt ucca S. Telefon: 13-06. - Nyomda t Lüw I.Ipól ucca 19. Telefon : 26-34. Tévlratl levélcím PélmBayaroratáp Szeged. Péntek, 1931 augusztus 28 Ara 16 fillér VII. évfolyam, szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO vidéken é* Budapesten 3-AO, kUlKHdUn 6'40 pengd. — Egyes síim Ara hétk«z« nap 16, vasAr> és Ünnepnap 24 (111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héttn kivételével naponta rcnqrl lelkiválság Válságfogalmak cikáznak a levegőben. Gazdasági világválságról beszélnek min­denfelé, amely kiterjed a mezőgazdaságra, iparra és kereskedelemre egyaránt. Az ipar kapitányai foggaszlási válságot em­legetnek; a fogyasztónak nincs pénze, ösz­szeszorítja igényeit s ezért nincs munkája • az iparnak és rendelése a kereskedelem­nek. Az agráriusok mezőgazdasági válság miatt siránkoznak; nincs ára a búzának, marhának; ezért nem rentábilis a föld és a főidőn való gazdálkodás. Akik jobban belelátnak a közgazdasági élet összefüg­géseibe, azt mondják, hogy ami a sze­münk előtt lejátszódik, tulajdonképen hi­telválság; megrendült az a bizalom, amely ezer meg ezer szálával az összefüggéseket megteremti. Ezért rendült meg a bizalom a bankokban s ezért akadt meg a nem­zetközi áruforgalom. Tetézik mindezeket az egymást váltogató politikai válságok, kezdve a Hoover-akció sikeres megkontre­minálásán, folytatva a Népszövetség tehe­tetlenségének megállapításán és az angol kormányválságon egészen a Bethlen-kor­mány távozásáig, amelv már-már a po­litikai órökéletüségre látszott berendez­kedni Magyarországon. Amint ebből a futólagos , és nagyon is hiányos felsorolásból látható, akinek tet­szik, bŐsegesen válogathat a válságok kü­lönböző fajai között. Mégis,, ha valaki az­zal a kérdéssel fordulna hozzánk, hogy az adott viszonyok között melyik válságot lát juk a legsúlyosabbnak, magyar vonatko­zásban egv ujabb fogalommal volnánk kénytelenek gazdagítani a válságok amúgy is elég gazdag szótárát: Mi ugy lát juk, hogv tul minden gazdasági és politikai válsá­gon még egy lelkiválság is mardossa, tép­desi a magyar társadalmat. A háború ki­törésétől máig immár majd két évtized­nek számtalan összeomlott reménysége, hiábavaló küzködése, elcsüggesztő kilátás­talansága találkozik ebben a lelkiválság­ban. Ez a válságok eredője, ez a válsá­gok válsága. Gazdasági depressziók, krízisek, össze­omlások voltak már máskor is, de ezek so­rán ném veszett el a jobbrafordulás hite és reménysége. Most azonban már annyi­szor emlegettük, hogy tulvagyunk a vál­ság mélypontján és már csak javulás kö­vetkezhetik, hogy végül ennek a javulás­nak a hite kezdett elpárologni. Pedig az élet törvénye szerint sohasem maga a csapás a súlyos, hanem az, ha elvész a remény, hogy a csapást ki lehessen he­verni. A közgazdásági és politikai életben is a materiális tényezők mellett. döntő szerepük van a lélektani momentumok­nak. Ezek támasztják alá az emberek cse­lekedeteit, ezek adnak bizalmat és hitet a jövő számára. Ha ezek a lélektani mo. mentumok nenr érvényesülnek, akkor áll be a lelkiválság állapota. Ilyen lelkiválságok idején a vélemé­nyek viharszeriien ingadoznak a szélső­ségek között. Ugyanaz az orvos, ügyvéd, vagy mérnők, aki aggódva látja, hogy pá­lyája tul van zsúfolva és félti nem lulsá­gos nagyra kanyarított kenyerét, mint szakmai ember tiltakozó magatartást ta­núsít a szellemi proletariátus elszaporo­dásával szemben, de mint a liberális gon­dolat hive visszaretten a korlátozások mindenféle formájától. Ugyanaz az ipa­ros vagy kereskedő kivánja a képesítési elv megszigorítását, de követeli maga szá­mára a teljes mozgási szabadságot. Ugyan­az a közéleti ember követeli a legszigo­rúbb takarékosság érvényesítését az egész vonalon, ugyanakkor azonban a közeledő tél aggasztó kilátásainak elébe tekintve közmunkákat, beruházásokat, vagy segé­lyeket akar a munkanélküliek ellátására. Egyetlen vigasztaló momentuma van a vélemények e viharzásának és a lelki­válság mai állapotának. A kormány vál­tozása a nagy közönségben, a társadalom széles rétegeiben azt az érzést keltette, hogy még sincsen megkövesülve minden, jöhet még változás, még más is követ­kezhetik. Ez az érzés nem a Bethlen­kormány cselekedetének könyvelésszerü lemérlegeléséből és nem a Károlyi-kor­mány célkitűzéseinek pontról-pontra való elbírálásából fakad, hanem ösztönös ki­buggyanása a tömérdek csalódásnak, meg­hiúsult reménységnek, amely levezető csa­tornát keres a maga számára. Nem tud­juk, helyesen itéljük-e meg a helyzetet, ha azt a feltevést kockáztatjuk meg, hogy a fásultság valamit engedett és függetle­nül a kormányválságtól, függetlenül az objektiv tényezőktől, egy gondolattal, egy árnyalattal több a kilátásunk, mint voít tegnap, vagy tegnapelőtt. Talán, nagyon talán ráléptünk a lelkiválság kivezető út­jára. A minisztertanács letárgyalta a fizetéscsökkentési rendeletet A tervezel szombaton kerül a 33-as bizottság elé Budapest, augusztus 27. Hivatalosan je­lentik: »A kormány tagjai m^ délután Károlyi Gyula miniszterelnök elnőklésével minisztertanácsot tartottak, A miniszterta­nács elsősorban azokkal a takarékossági javaslatokkal foglalkozott,'amelyeket áz ellenzék á. tegnapi nap folyamán,tergesz javaslatokkal szemben a maga álláspont­ját a b'izottság szombati ülésén fogja is­mertetni. Ugyanezen az ülésen kerül napi­rendre az állam és az önkormányzatok személyi kiadásainak csökkentéséről szóló rendelettervezet is, amelyet szintén letár­gyalt ' és elfogadott a minisztertanács. X tett a 33-as bizottság elé. A kormány a j tanácskozás'este 10 órakor ért véget,* Viharos jelenetek között mutatkozott be a Károlyi-kormány „Ebben az országban felekezeti különbséget tenni nem szabad" — „Az ország rendszerváltozást várt a titkos választójog alapján" A szocialisták a Bethlen-kormány vád alá helyezését indítványozzák Budapest, augusztus 27. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a parlament csütörtöki ülése iránt, amelyen az uj miniszterelnök elmon­dotta bemutatkozó beszédét. Karafiáth Jenő háznagy vezetésével vonult be az ülésterembe az uj.kormány. A kormány megjelenését a jobboldalon taps fogadta, a szocialisták pedig hangosan kiabálták: — Éljen az általános titkos választójog! Gróf Károlyi Gyula Bethlen helyére ül, Ma­^ er János régi helyét folalja el és kettőjük közé. kerül Kenesztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter, Klebelsberg Kunó helyén IvádyBéla ül. A terembe állandó nagy zaj, a szocialisták az általános titkos választójogot éltetik. Felkiáltások a szociáldemokrata párton: — Hol vannak a szakemberek? Ne stróma­nokat küldjenek ide! Gróf Hunyadi Ferenc: Itt nem lesz őszi" rózsa. • • Esztergályos János: De Siófok sem lesz fiatal gróf ur, meg Orgovány sem! Almásy elnök ezután Rakovszky Istvánt pa­rentálta el. A Házban jelenlevők állva hall­gatlák.Almásy László szavait. Héjj Imre jegyző ezután felolvassa gróf Károlyi Gyula miniszterelnök átiratát a kép­viselőházhoz és a kormányzónak a minisz­teri kinevezések) öl szóló kéziratait. Olvasás közben, amikor Gömbös Gyula kinevezésére kerül a sor, a szocialisták hangosan kiál­tozzák : — Le vele! . Keresztes-Fischer nevénél a szocialisták is­mét kiáltozni kezdenek: — Le vetet Mayer János kinevezésének felolvasásakor Szeder Ferenc igy kiált: — Hát ez ugyan jól lepasszolt. Kabók Lajos: Borravalót Nagy zaj a Ház minden oldalán. A jobboldal tapsa közben állt fel gr6f Károlyi Gyula miniszterelnök. A' szociáldemokraták kórus­ban kiáltozták: — Éljen az 'általános, egyenlő, titkos vá­lasztói jogi Percekig tartó nagy zaj az egész Házban, Károlyi Gyula nem is tud szóhoz jutni. Egy h^ng a szociáldemokrata párton: — Bethlen szelleme! Ezután elcsendesedik a Ház és Károlyi Gyula megkezdi beszédét. — A mai nehéz helyzetben — kezdte —, amelyben gazdaságilag és pénzügyileg az or­szág van, a legsürgősebb és főfeladat, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents