Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-27 / 193. szám

D(T,MAGV\RO*S7AG 1931 augusztus 27­Egy aranypengö = egy pengő A 33-as bizottság a valutáris helyzet javulásáról Szeptember 1-ig be kell jelenteni a külföldi tartozásokat Budapest, augusztus 26. A 33-as bizott­ság ma délelőtti üléséről a következő köz­lést adták ki: A 33-as országos bizottság Ugrón Gá­bor elnöklésével ma délelőtt ülést tartott. Az országos bizottság a külföldiekkel szemben fenn­álló pénztartozások kötelező bejelentéséről szóló rendeletter­vezetet tárgyalta elsőnek. A rendeletterve­zet azt célozza, hogy a Nemzeti Bank tájékozást nyerjen a külföldi pénztarto­zásokról és éppen ezért elrendeli, hogy minden belföldi adós tartozik a külföldi tartozását a szeptember i-i állapot szerint szeptember 10-ig a Nemzeti Banknak be­jelenteni. A bizottság a rendelettervezetet elfogadta. A bizottság ezután az arany pengőről <szóló rendelet egyes rendelkezéseinék mó­dosítását célzó rendelettervezetet vette tár­gyalás alá. A helyzet ugyanis az arany­pengőrQl szóló rendelet óta lényeges ja­vulást mutat, amit nagyban előmozdított a külföldi kölcsön felvéíele. A bankjegyfor­galom kisebbedett és amig augusztus 4-én a bankjegyforgalom 504 millió pengőt tett ki, addig augusztus 23-ára 421 mil­lióra csökkent s a mai nappal 385 millió pengőre esett vissza. Ezenkívül a betétek felszabadítása is simán bonyolódott le. A helyzet ilyen alakulása mellett nem szükséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank az aranypengőnek a pengőhöz viszonyított arány­számát naponkint közzétegye. A rendelettervezet szerint a jövőben tehát további intézkedésig egy aranypengő egy pengővel 'egyenértékű. Jakab Oszkár államtitkár előadása után Teleszky János szólalt fel és kifejtette, hogy az aranypengő célja az volt, hogy megnyugtassa a közönséget arról, hogy veszedelemről szó sincs, inflációra senki sem gondol és biztosítson mindénkit ar­ról, hogy betétei veszélynek kitéve nin­csenek. A közönség megnyugvásának jele az, hogy a pénzintézeti betétek felszaba­dítása minden megrázkódtatás nélkül ment végbe. A Magyar Nemzeti Bank helyzete is javult, a jegyforgalom csökkent, még pedig annyira, hogy ma már normálisnak mondható. Az 5 millió fontos külföldi kölcsön felvétele érezhetően javított valu­táris helyzetünkön, az országos bizottság által tervbe vett intézkedések pedig bizto­sítani fogják az államháztartás egyensú­lyát. Ilyenformán közgazdasági életünkben nincsen már semmi olyan jelenség, amely indokolná azt a feltevést, hogy a pengő értéke megrendült volna. Az árszínvonal általános emelkedéséről sem lehet beszélni,# mert egyes cikkek ára emelkedett ugyan,'viszont másoké csök­kent. Ma még egyetlen intézkedés, amely teljes mértékben életben van az, hogy a Jegybank az ország valutáris helyzeté­nek védelme érdekében nem elégíti ki korlátlanul a valutaigényléseket. Éppen ezért a kormány előterjesztését az arany­pengőre vonatkozólag elfogadja. Több felszólalás után a bizottság Rassay Károllyal szemben hozzájárult a rendelet­tervezethez Lakatos Gyula ama módo­sító indítványával, högy addig, amíg a Nemzeti Bank aranypengő jegyzéseit meg­kezdi, minden ügylet aranypengőben meg­határozottnak tekintendő. Az országos bizottság legközelebbi ülé­sét szombaton délelőtt 10 órakor tartja. Adókivetés aranypengőben Budapestről jelentik: A pénzügyminisz­ter a közszolgáltatásoknak aranypengő­ben való meghatározásáról a következő rendeletet adta ki: A pengőértékre szóló pénzköveteléseknek arany pengőben való meghatározása tárgyában augusztus 14-én kiadott 4560—931. M. E. számú rendelet 1. §-ának 1. bek. kimondja, hogy »az 1931. évi augusztus 15-e előtt kivetett, vagy esedékessé vált, de még be nem fizetett közszolgáltatásokat egy pengőt egy aranypengővel számítva aranypengőben meghatározott közszolgáltatásoknak kell tekinteni. Augusztus 15-e után a közszol­gáltatásokat az aranypengő értéknek ala­pul vétele mellett aranypengőben kell megállapítani*. Utasítom ennélfogva az összes hatóságokat, hogy az összes köz­tartozásokat mindenkor aranypengőben vessék ki és a változásokat (szaporulat és törléseket) ugyancsak aranypengőben állapítsák meg. Általában az összes kiad­ványokon és nyomtatványokon a köztar­tozásokat ezentúl mindig aranypengőben tüntessék fel. Magától értetődik, hogy a köztartozások telekkönyvi biztosítását szintén aranypengőben kell kérni. A páríkOzi konferencia Budapest, augusztus 26. Ma délelőtt pártközi konferenciát hivtak össze a kép­viselőházba. A konferencián résztvettek: Darányi Kálmán miniszterelnökségi ál­lamtitkár, az egységes párt részéről Pesthy Pál és Bubinek István, a kereszténypárt képviseletében Wolff Károly és Turi Béla, a független kisgazdapárt kiküldetésében Farkas Tibor, a szociáldemokraták részé­ről Farkas István és Peyer Károly, a nemzeti szabadelvű párt képviseletében Bassay Károly, a keresztény ellenzék ve­zére Friedrich István, a pártonkivüliek közül gróf Apponyi Albert, gróf Sigray Antal, őrgróf Pallavicini György és Szi­lágyi Lajos. Először gróf Károlyi Gyula miniszter­elnök szólalt fel. Kérte a pártokat, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel hassanak oda, hogy a kormány­program felett való vita minél rövidebb legyen és igy a Ház mielőbb megkezd­hesse ismét szünetét. Farkas Tibor a független kisgazdapárt képviseletében kijelentette, hogy csak ak­kor tehet nyilatkozatot a párt állásfogla­lása tekintetében, ha a kormány program­ját ismeri. Addig a párt akciószabadságát fentartja. Farkas István a szociáldemokrata párt álláspontját ismertette. Hangoztatta, hogy a párt minden vonatkozásban szabad ke­zet tart fenn magának. Követeli a Ház együtt tartását, indítványozza egy parla­menti bizottság kiküldését, amely a mult kormány gazdálkodását és az elkövetett hibák okait vizsgálja meg. Friedrich István a szociáldemokrata párt indítványát akként kívánja módosí­tani, hogy elsősorban a költségvetésen ki­vül elköltött összegekre, továbbá a 87 mil­liós kölcsönelőleg felhasználására, vala­mint a Pénzintézeti Központ egész ügy­kezelésének és ezzel kapcsolatos pénzügyi tranzakcióknak megvizsgálására, továbbá TTT níiÉífliWT" VARRÓGÉP [JAVITAS ISZAKS cS GYORSAN. SINQER VARRÓQÉnSSÍARg •••«•«!» K*r«»» ucca I. mmAm. Telefonszám 31-IS. fl pfM/MMffliía az összes akciókra kiadott több százmil­lió pengő ügyének kivizsgálására szorít­kozzék a kiküldendő parlamenti bizottság munkája. Amennyiben Károlyi miniszter­elnök ilyen parlamenti bizottság kikül­dését kilátásba helyezné, ez lényegesen hozzájárulna az atmoszféra javulásához. Bassay Károly szerint az ellenzék egyes pártjai hibát követtek el akkor, amikor a 33-as bizottságba nem mentek bele. Arra kérte a miniszterelnököt, tegye lehetővé az összes ellenzéki pártoknak utólag a 33-as bizottságban való képviseltetését. A' parlamenti bizottság kiküldésére vonat­kozólag álláspontja az, hogy ilyen bizott­ság kiküldése felesleges, mert a 33-as bi­zottság most éppen ezekkel a problémák­kal foglalkozik. Nagy Emil: Az ellenzék azon az állás­ponton lesz, hogy a kormánynyilatkoza­tot tovább tárgyalják. A miniszterelnök- i nek módjában lesz ebből kifolyólag fel* í vetni a bizalmi kérdést. A szociáldemokraták minden tekintet' ben fentartani kívánták akciószabadsága­kat. Ezzel a pártközi konferencia vé­get ért. Súlyos verekedés a tanyai bá^n (A Délmagyarország munkatársától.) Kedd­ről szerdára virradó éjszakán súlyos vereke­dés játszódott le az egyik Szegedhez közelfekvő tanyán. Kapási Imre fiatal legény több tár­sával egy dugott bálon vett részt Éjfélután Kapási Imre és egy legénycsoport között nézet­eltérés támadt. A legények azt kívánták, hogy Kapási kérjen bocsánatot egyik társuktól, akit megsértett. Kapási erre nem volt hajlandó, mire a legények nekiestek, összeszurkálták és kidobták a tanyából. Kapási Imre eszmé­letlenül esett össze a tanya előtt Később magához tért és amikor észrevette, hogy fején hatalmas seít tátong, elindult gyalogosan, hogy bejöjjön a szegedi kórházba A legény óriási erőfeszítéseket téve be fs ért a kórházba, de itt elhagyta ereje és esz­méletlenül esett össze. A kórház ápolói vitték fel a kórterembe, ahol azonnal hozzáláttak ápolásához. Az orvosok megállapították, hogy a legény több súlyos sebet kapott a fején. Kapási Imre délelőtti kihallgatása során el­mondotta, hogy az őt megtámadó legényeket nem ismerte, ott látta őket először a bálon. Állapota rendkivül súlyos. A szurkáló legényeket keresi a rendőrség. mmmmmmmmm^mm—m^i^mmwmmmmmmm A miniszterek kettős mandátuma Budapest, augusztus 26. Zsitvay Tibor igaz­ságügyminiszter kijelentette, hogy rétsági man­dátumát tartja meg, tehát Kecskeméten az utána következő póttag kerül be a parlament­be. Ernszt Sándor a győri mandátumot tartja meg és az ipolysági választókerületben lesz uj választás. Mayer János Hódmezővásárhe­lyen mond le és onnan Ernyei István kerül be a képviselőházba. Gömbös Gyula kiskun­halasi mandátuma ellen petíciót nyújtottak be, ő csak a petíció elintézése után nyilatkozik arról, hogy melyik mandátumát tartja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents