Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-27 / 193. szám

1931 augusztus 27. DÉLMAGTABORSZ A6 A városnak negnedmilliO pengőbe kcmil a liázikezelés utolsó esztendeié A házihezelés negtj évének mérlege - A Kürttiy éra dettetfte 30 ezer pengővel haladja ful a Hét év előtti ráfizetést (A Délmagyarország munkatársától.') A városi színházban a házikezelés — amint azt a Délmagyarország szerdai számában megirta — augusztus 25-én hivatalosan is megszűnt. A számvevőség elkészítette a házikezelés utolsó, Kürthy-esztendejének mérlegét, amelynek szomorú végeredménye nem jelent meglepetést. Mindenütt közismert dolog volt, hogy a város óriási összegeket fizetett rá a színházra, mégis a deficit nagysága a városházán kellemetlen meglepetést keltett. A Kürthy-rezsimre a város nem kevesebb, mint 119.831 pengő és 15 fillért fizetett rá, amihez ha még hozzávesszük a szinház évi 124 ezer pengős megszavazott szubvencióját, akkor megállapíthatjuk, hogy a házi kezelés utolsó esztendeje 243.831 pengő és 15 fillérjébe kerQli a városnak. Ebből az alkalomból nem érdektelen összehasonlítást tenni a házikezelés éveiről elkészített mérlegek között. 1928-ban Tarnay Ernő igazgatása alatt 961 pengő 28 fillér haszonnal feleződött be a színházi szezon. 1929-ben (igazgató Tarnay) '47.354 pengő volt a deficit, a 124 ezer pengős szubvención kivűl. 1930-ban még nagyobb a visszaesés A deficit ebben az évben 68.691 pengő, a szubvencióval együtt összesen 212.691 pengő. Még ezt az összeget ís több mint ötvenezer pengővel haladja tul a Kürthy-éra, amely az évad legnagyobb teljesítményének a 17 eredeti bemutatót tartotta. Negyedmillió pengőjébe került tehát a városnak a házikezelés utolsó esztendeje. R szegedi épitöimmkásság memorandumot nyújt át a főispánnak és a polgármesternek a súlyos munkanélküliség ügyében „Mi lesz a télen, ha az építőmunkások nyáron sem dolgozhattak T* (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi építőmunkások szerda este értekezletet tartottak a Munkásotthon nagytermében. Az értekezleten megjelent Szakasits Árpád, a szervezet központi kiküldötte is. Az értekezletet Galiba János nyitotta meg, majd Ladvánszky János számolt be a mult hónapban Budapesten megtartott küldöttközgyűlés eredményéről. A közgyűlésen a világ minden épitőmunkássrervezete képviselve volt. A közgyűlés foglalkozott a segélyezés ügyének reformjával és ugy határozott, "hogy a segélyeket leszállítja addig, amig a helyzet nem változik. A helyzet most ugyanis az, hogy a rengeteg munkanélküli miatt a bevételek lecsökkentek. Ezután a munkáspiac szervezetlenségéről, a 15—25 filléres munkabérekről beszélt. — Két esztendővel ezelőtt — mondotta — elsőrangú munkásnak 1—1.20 pengős 'órabére volt. A kapitalizmus azonban az egyoldalú racionalizálással letörte az árakat. Az építőipari kapitalizmus oly jól van szervezve, hogy velük a munkások szervezete a harcot felvenni alig tudja. A munkásság egyrésze távoltartja magát a munkásmozgalmaktól, pedig a harcba a kapitalizmus válsága mindenkit bele fog kényszeríteni. Szervezkedni kell tehát, mert csak két választás van vagy szervezetlenül elpusztulni, vagy. szervezetten győzni. A szegedi viszonyokról szólva kijelentette, hogy ezévben közmunka nem volt, csak néhány kisebb iskolaépítés. Soha annyi munkanélküli épitő• munkás nem volt, mint ma. Mi lesz a télen, ha az építőmunkások a nyáron sem dolgozhatnak'? Éppen ezekre a viszonyokra való tekintéttel a szegedi szervezet a következő határozati javaslatot juttatja el a főispánhoz és a polgármesterhez: »A szegedi építőipari munkások értekezlete megállapítja, hogy az egész év folyamán az építőiparban Szegeden alig volt számottevő mnnka. mert a sz«gedt építőipart munkások 89 százaléka egyáltalán nem Jutott mim. kához, míg az a 20 százalék, amely munkához jutott, csak néhány hétig, jobbik esetben néhány hónapig dolgozhatott Az egyetlen nagyobb építkezés, a tanítók háza, aminek megkezdése már a kora tavaszra igértetett, máig sincs vállalatba feladva, noha a vállalkozónak már oda igértetett A bankzárlat elrendelése óta azok a kisebb építkezések ís, amelyek folyamatban voltak, megálltat, ujabb építkezésekre pedig semmi kilátás nincs, bár a tél beálltáig még hónapok vannak hátra. A szegedi építőipari immfeíssag nem, hogy téli szükségleteiről tudott volna gondoskodni, hanem most ® nyár repéo » munka és kenyér nélkül lengeti életét, nyakában az elmúlt télen szerzett adósságaival, amelyek hitelképességét is teljesen tönkretették. Ezen okoknál fogva a szegedi építőipari munkásság * legélesebben tiltafeozlfe az ellem, hogy a gazdasági es pénzügy! válságnak minden gondoskodás nélkül pusztaié prédája legyen. És mert ezt a sorsot tovább viselni nem hajlandó, követeli, hogy számára m'snfcsalkal. mab teremtessenek. Abban az esetben pedig, ha az építőipari munkásság számára kielégítő mennyiségű munka nem lesz nyújtható, követeli az érte kezlet, hogy - , • • a hibájukon kivfil munka nélkül ma 'adó építőipari munkasok és család fuk élelfer.tartásárél a hatóság em. berséges módon condoskotíJ in Már most tiltakozik az értekezlet az ellen, hogy az elmúlt télihez hasonlóan ez a gondoskodás m?ga'ázó és alamizsnaszerü legyen.> A javaslat elfogadása után Gárgyán Ferenc azt indítványozta, hogy a főispántól és a polgármestertől kapott választ nyilvános népgyűlésen ismertessék és tárgyalják le. A javaslatot az értekezlet elfogadta. A következő felszólaló Szakasits Árpád volt. Amerikában 70 évvel ezelőtt —mondotta — hihetetlen harcok folytak hárommillió néger felszabadításáért, ma pedig millió és millió fehér ember él rabszolgasorsban, anélkül, hogy valaki őket felszabadítani akarná. A mostani rabszolgák helyzete súlyosabb az akkoriakénál mert azoknak, ha szabadságuk nem is, de kenyerük volt, mig a maiaknak se kenyerük, se szabadságuk nincsen. Az európai proletáriátus az európai kapitalizmuson kivül az amerikai kapitalizmus nyomását is érzi. A szörnyű világháború után jelenleg még borzalmasabb gazdasági háboru folyik, amely talán több áldozatot kiván, mint az elmúlt harc. Ez a bűnös termelési rendszer halálra ítélte a munkanélküliek millióit. Európában ma 20 millió dolgozni akaró és tudó ember áll munkanélkül. Belőlük, családtagjaikkal együtt hatalmasabb birodalmat lehelne teremteni, mint a német birodalom. Természetes, hogy; ez igy sokáig nem mehet. Milliók és milliók bolyongnak hazátlanul, éhesen Európa országútján. Ez a mai állapot rosszabb minden korok állapotánál. A kapitalizmus végpusztulásba viszi a világot, ha a munkásság nem találja meg önmagát és nem siet a kultura és a civilizáció megmentésére. Az erők összefogásával, a szervezettséggel lehet csak célt elérni űz életbiztosítások valorizálása Budapest, augusztus 26. A' hivatalos lap a biztosító vállalatok felügyelő hatóságának hirdetményét közli, mely szerint a valorizálás alá kerülő életbiztosítások adatait a pértv ügyminisztériumban szeptember l-étöl 60 napon át közszemlére teszik ki. Az észrevételek a kimutatásban foglalt adatok helyessége ellen, vagy azért, hogy szereplésük a kimutatásban nincs felvéve, legkésőbb a közszemlérebocsátás idejének elteltétől számított 15 napon belül a felügyelő hatóságnál a biztosítási szerződésnek és a rendelkezésre álló utolsó dijnyugtának, stb. bemutatása mellett tehetők meg. Természetesen azoknak a feleknek az érdekeit is megóvja, akik a közszemlén nem jelennek meg, vagy a rájuk vonatkozó adatok ellen előterjesztést nem tesznek, mert a felügyelő hatóság a közszemle befejezése után a valorizációra bejelentett összes életbiztosításra vonatkozó adatokat egyénenként újból felülbírálja. Értesítés szerint a valorizációs tőrvény rendelkezései alapján a biztosító társaságok által a felügyelő hatóságra átruházott biztositások száma 167.280 darab. Ezeknek a biztosításoknak papírkorona összege 1 959,718 900. Ennek valorizációs aranyértéke a végrehajtási utasításhoz mellékelt átszámítási táblázatok alapján 285,449.390 aranykorona A törvény értelmében fizetendő ennek az aranykorona összegnek az 5 százaléka, vagyis 1934. után az eddig bejelentett biztositások valorizált értéke fejében 16,556.065 pengő A biztositások papírkorona és aranykorona összege kö zött azért van a nagy eltérés, mert a felek által különböző értékű koronában teljesített befizetéseket a befizetés idejében való aranyértéknek megfelelően kell számítani. Kél potyautas a Do, X-en Charleston, augusztus 26. Alighogy felszállott a Do. X., hogy Norfolk felé repüljön, *z óriás repülőgép hátsó részén két fiatalembert találtak. A repülőgép parancsnoka elrendelte, hogy a repülőgép azonnal szálljon le. Az ingyenutasokat átadták a parti őrhajónak, amely a partra vitte őket. A két fiatalember kijelentette, hogy Newyorkba akart repülni. REDŐNYIPAR ES A REFORMÁTUS PALOTÁBAN-