Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-25 / 191. szám

T95T strgaszfus 257 DÉLMAGYARORSZAG M n| hormánq azonosítja magát o Dethien kormáng elveivel" Hórolyi Guuia bemutatkozása és Betűien buesuia az eöusfctes pártban „A tízéves irányzat foltitatódih.. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt hétfőn este értekezletet tartott, amelyen elbúcsúztatták Bethlent és Károlyi Gyula bemutatkozott. Bethlent Pesthy Pál bú­csúztatta. — Nem búcsúzom Bethlen Istvántól — mondotta —, ö továbbra is a miénk. A párt sajnálkozását fejezi ki távozása felett és hálás köszönetét nyilvánítja azért az önmegtagadóan önfeláldozó hazafias munkáért, amelyet el­végzett A besjéd után Károlyi Gyula miniszterelnök mondotta el bemutatkozó be­szédét — A' vezetésem alatt álló kormány — úgy­mond — azért alakult meg, hogy az országot a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetből ki­vezesse. E kormány meghatározott feladatok végrehajtására vállalkozott és erős, alapos reményekkel kezdi meg mun­kálkodását — Az államháztartás egyensúlyának biz­tosítása elengedhetetlen feltétele az ország gazdasági életének. Ennek biztosítása minden eszközzel elérendő. Ezen egyensúly biztosí­tása szükségessé teszi egyfelől a kiadások apasztását, másfelől a jövedelmek fokozását. Az első a kiadások apasztása az államház­tartás egész vonalán, a jövedelmek fokozása, bizonyos adók emelése. Az ezekre vonatkozó részletes terveket és ja­vaslatokat a kormány a 33-as bizottság leg­közelebbi ülésén előterjeszti. — A kormánynak itt azt kell elérni, hogy ff terhek ne legyenek elviselhetetlenek. Valutáris helyzetünk feljavítására minden lehető eszközt fel kell hasz­nálni. Az erre vonatkozó tervek is elkészültek. Kö­telessége a kormánynak az egész országban a közrendet fentartani és biztosítani. Ennek pedig egyetlen helyes módja az, hogy ínség és nyomor ne legyen az országban. — Ami a most megalakult kormány külpo­litikai szándékait és célkitűzéseit illeti, meg­győződésem szerint a Bethlen István és Walkó Lajos áltat folytatott külpolitika helyes volt. Ezt a külpolitikai irányt és célkitűzést igye­keztem tovább szolgálni, ugyanazon akarok tovább haladni. Ennek folytán tovább törek­szünk az Olaszországgal kiépített, állandóan erősbödö baráti viszony zavartalan ápolásira. Az olasz—magyar barátság nem akadályozta azt, hogy változatlanul megmaradjon jó vi­szonyunk Németországgal, hogy Franciaországgal való viszonyunk ál­landóan ne javuljon / és hogy ne találjunk francia részről szívélyes megértésre és barátságra. Hangoztatnunk kell, hogy a közelmúltban elért kölcsön, amelynek nagyobb részét a francia tőke jegyezte, min­den kósza és tendenciózus hir ellenére, poli­tikai feltételek kikötése nélkül jegyeztetett. — A' két többségi pártnak kipróbált erejére óhajt támaszkodni a kormány, amely azonosítja magát a nagy bel- és kül­politikai kérdésekben azokkal az el­vekkel, amelyeket gróf Bethlen litván kormánya magáévá tett. Természetesnek tartom, hogy a kisgazdatár­sadalom velem szemben, aki nem vett részt a párt alapításában, a bizalom tekintetében tartózkodó. Nem félek azonban attól, hogy e tartózkodás bizalommá ne váljék. Mindent el fogok követni arra, hogy bizalmukat a kor­mány cselekedeteivel meg is szerezzem. Ké­rem a pártot, hogy azon az alapon, amelyen gróf Bethlen István kormányát sok nehézsé­gen átsegítette, kormányomat is támogatni szí­veskedjenek. Ezután Selhlen Isíván állott fel: — Nekem jutott az a szerencse — mon­dotta —, hogy a párt nevében a gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt megalakult kormányt üdvözölhessem Teljes meggyő­ződéssel és igaz szeretettel teszem ezt meg. Az én elnökségem alatt állott kormány lemondott azért, hogy szabaddá tegye az utána következő kor­u rrvány számára az utat, amelyet ugy látszik, hogy a folyton tor­nyosuló gazdasági nehézségek, a politikai és egyéb veszélyek el­torlaszoltak. . — Nem futamodok meg a magam fel­adata elől. Nem hagyom cserben az or­szágot és a pártot, hanem gondosan elő­készítettem azt az utat, amely uton járnia kell annak a kormánynak, amely a mun­ka végrehajtására vállalkozott. Emlékez­tek arra, hogy azt ff rövidlejáratú kölcsönt a Bethlen-kormány meg tudta szerezni nehéz viszonyok között olyan pénzpia­con, amely mindig zárva volt a magyar hitelélet számára és feloldattuk a hitel­élet korlátait anélkül, hogy káros jelensé­gek mutatkoztak volna. A vágányokat le­fektettük, ennek a kormánynak feladata es kötelessége, hogy a végrehajtás munkáját vállalja. Ezzel a párttal és a testvérpárttal együtt, kizárólag ezekkel a pártokkal, mert ezek a pártok biztosítják a jogfoly­tonosságot, az elvek fotytonosságát és az iránynak folytonosságát, amelyet 10 éven keresztül itt képvisel­tünk .« — Károlyi Gyula maga kifejtelte, hogy aki nemzeti politikát akar folytatni az or­szágban, ezt a politikát csak a magyar, történelmi osztály és a kisgazdatársada­lom összefogására építheti. A demokra­tikus fejlődés utján lépésről-lépésre, meg­fontoltan kell előre haladnunk. (Bethlen most Károlyi felé fordult): Légy erős kezű, mert ebben az országban gyenge kézzel kormányozni nem lehet. Ne en­gedje a párt megbontani sorait, hanem utolsó emberig tartson ki mindenki a maga posztján. — Szeretettel és bizalommal nyújtom át — fejezte be szavait Bethlen — a tövis­koszorút gróf Károlyi Gyulának, mert tó­viskoszoru az, amit a mai nehéz körül­mények kőzött neki átadhatok. Ezután Schandl Károly beszélt azoknak' a képviselőknek a nevében, akik Bethlen­nel tiz éven át együtt harcoltak. Szeged és Baja A két város együttesen kéri a kormánytól a müut épí­tésének befejezését és a bajai törvényszéknek a szegedi táblához való csatolását - A baíai polgármester láto­gatása Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.') Hétfőn a délelőtti órákban Bajáról autón Szegedre érkezett Borbiró (Vojnics) Fe­renc, Baja város polgármestere, aki meg­tekintette Szegedet, majd látogatást tett dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél, akivel hosszasan tanácskozott a két vá­rost érdeklő ügyekről. A két polgármester mindenekelőtt a szeged—bajai müut befejezetlen szaka­szainak a megépítéséről tárgyalt, főleg abban az irányiján, hogy miképen lehetne az útépítést mielőbb befejezni. A müut 29 kilométeres szakasza nincsen még be­fejezve, ebből 6 kilométer szegedi területre esik, 23 kilométer pedig a pestmegyei és bácskai törvényhatóság területén vonul keresztül. A polgármesterek megállapod­tak abban, hogy miután a müut kiépítése a legsürgősebb, személyesen fordulnak az uj kereskedelmi kormányhoz, hogy az utat most már minden haladék nélkül fejezzék be. A polgármesterek felkérik gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminisz­tert, hogy az ő- általa kezdeményezett nagyfontosságú müut kiépítésének kérdé­sében a két várost támogassa. A második Szegedet és Baját érdeklő ügy a közlekedés kérdésének megoldása. Ez a kérdés az elsővel szoros összefüggés­ben áll és a két polgármester megállapo­dott abban, hogy a müut befejezése után nyomban megindítják a két város között az autóbuszjáratokat. Természetesen előbb pontosan megállapítják, hogy hol legye­nek az autóbuszvonal megállóhelyei és közösen fogják szabályozni a viteldija­kat is. A harmadik fontos kérdés, amiről a két polgármester tárgyalt, a bajai tőr­vényszéknek Szegedhez való csatolása. Ebben az ügyben sincs nézeteltérés a két város között; mind a kettő a szegedi táb­lához való csatolás érdekében dolgozik. Elhatározták, hogy az igazságügyminisz­tert felkeresik és együttesen kérik arra, hogy Baját mielőbb csatolják a szegedi tábla területéhez. A szegedi polgármester az idegenforgalom javulását várja a bajai törvényszéknek a szegedi táblához való csatolásától. A két polgármester a' közeljövőben együttesen utazik Budapestre és együt­tesen inditják meg a kereskedelemügyi és az igazságügyi minisztériumokban a szük­séges akciókat. Borbiró Ferenc polgár­mester délben visszautazott Bajára. Be>v«roM Mozi K«dder MAIIRICE CHEVALIER físrwepléisével I I KIü vígjáték ét A dr*m« I ElAndíeok 5, T, 9-kor i 1 elAadu í nyíri helytígbPr | REDŐNYIPAR SE A REFORMÁTUS PALOTÁBAN. Ifj. Meníus szőrmeáruháza Károlyi •ucca 1. TS (Dr, Salgó és Tsa mellett.) 1EGIIUBB MODEUKALAPOKKAL megírkeztem. 379 Sicincrné P. Reich Erzsi cégnél

Next

/
Thumbnails
Contents