Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-23 / 190. szám

12 DÉLMAGYARORSZAG 1931 augusztus 23. DIVAISZOCSOZLETEMET Kf nrM cl (iiMiu no\ i i,m | megaagyobbitva és a legnemesebb szörmeárukkal dúsan felszerelve TAborn. 7. »161 Károlyi ucca 1. szám alá Társa mellé) helyeztem át és megnyitottam. Saját műhelyemben készült bundák, boák stb. állandóan raktáros További szives pártfogást bér IFJ. MENTUS MIKLÓS divatsíües. m (iflsfaludu Sándor liluságánah es aggkoránah szerelmet) (Korfestő történeti regény, irta: Darnau Kálmán 59 Megremegett kezében az ezüstveretes fringia, mikor először derekára kötötte. Kihúzta liengéjét. Hazafias áhítattal csókolta meg a rávésett mondatol: v>Pro patria rt libériáit vincen ant mor/.'« Miért is nem fitogtathatja családjuk büszkeségét Terike előtt, kire fájó érzéssel gondolt, mert hetek óta válasz nélkül hagyta leveleit. De talán csalóka álom a sírig tartó hűség fogadalma? Olyan álom, mint a kék ég bárányfelhője, melyet foszlányokká tép a hajnali szellő. Kétkedő lelkét megülte ujra az aggodalom. Már az oldalán csillogó ősi kardnak sem örvendezett Fejét kezébe hajtva, csüggedten telepedett le karosszékébe. Tépelődései kőzött nyitott rá az ispán. Ágh Ferenc bácsi torkán elakadt a szó, ahogy az úrfit kiöltözve megpillantotta Sándorba is nagyhirtelen beleölelkezett a boldogság szele, ahogy megpillantotta az öreg kezében a Terike várva-várt levelét Ágh bácsi elragadtatásában a szobába csődítette a kúria aprajátnagyját A nagymama sem tudott betelni daliás unokájával. Liza néni szemeit törölgette meghatottságában. Olyasmit motyogott: »Miért ts bucsuszkodott el oly korán a nagyasszony a földi élettől? Most belnék igazán öröme elsőszülött fiában!* Sándor a család örömujongása kőzött ölébe kapta Nanicát és meglovagoltatta a térdére kívánkozó Károlykát De bizony most nagyon lelkén ült a dolmánya zsebében rejtőző felbontatlan levél. Alig várta, hogy elolvashassa. Sietve menekült ünnepeltetésc elől a szobájába. Ahogy feltörte a levél pecsétjét, elég volt beletekinteni, hogy megértse a szomorú híradást. Terike nyolc nap óta Szakasztó Miklós felesége volt! Bucsuszkodó leveléből felzokogott a kesergő szó. Erős kézzel markolt t>ele a sors boldogságukba! Sok lelki tusa után engednie kellett édesatyja akaratának. Terike panaszai összefolytak a levélre hullott könnycseppekkel. *lla utánad való vágyódásom résztvevő szót vált ki szivedből, küld el Terikédhez, ki soraidtól i>árja vigasztalódását.i. Sándor kiejtette kezéből a levelet és könynyező szemekkel akasztotta helyére leoldott kardját Megzörrent a barokkagylós szekrény vaspántos ajtaja s elnyelte a diszruhát, a gyémántforgós kalpagot Kisfaludy Íróasztalához telepedett, kezébe vette kesergéseinek osztályosát, sercegő tollát vigasztaló szavakat keresve szerelmi csalódására ... A zalabéli posta döcögő kocsija kesergő sorokkal telerótt levelet vitt Terikének. Hűséges öreg dajkája juttatta el a kezeihez. GONDOZŐ SZÓRAKOZÁSOK. Kisfaludy Sándor Terike levele óta elfásult lélekkel tétlenkedett szobájában. A pozsonyi szép napok emlékein tűnődve, csittitgatta szive feljajdulásait. Rajongó álmodozásban keresett vigasztalást. Megérzései azt súgták fülébe, hogy Terike hordja asszony vállain közös bánatuk nagyobbik súlyát. Neki csak álmai semmisültek meg, de Terike szerelem nélküli házasságában szive csalódásának kálváriáját járja. H-i A zalabéri posta elvétve hozott levelet pozsonyi barálailól. Hazafias biztatásaik elébe idézték életének nagy céljait. Fájó sziwei kívánkozott vissza a magyarság szent ügyének ifjú apostolai közé. Karácsony napja volt. A ferenciek templomának harnngszavára vágyódással sietett a Szient misét járó ájtatos hivek közé. Felzaklatott lelke az imádság áhítatában keresett vigasztalást A szószékre lépő fiatal szerzetesben Tóth Vazulra, pozsonyi barátjára ismert Sándor. Ma tartotta beköszöntő szentbeszédjét, mint a sümegi kolostor uj hitszónoka, öt látta először viszont Kisfaludy emericanumi barátai közül. » Nehezen várta az ünnep délutánját, hogy a litánia ájtatossága után felkereshesse barátját A' barátcellák ablakaiba helyezett kalitkák rabmadarainak énekétől visszhangzott a kolostor boltíves folyosója, amikor Kisfaludy bezörgetett a clausura ajtaján. Ez a bronzkopogtatós ajtó zárja el a szerzeteseket a külvilági élettől. Sándor szándékosan választotta az ünnepnap alkonyati óráját látogatásra Ilyenkor pihenik az atyák ünnepi ájtatoskodásuk fáradalmait A vikárius nagy lelkendezéssel fogadta barátját. A homályverte téli alkonyatban barátságosan világitott a kisebédlő kandallójának parazsa. Odatelepedtek egymás mellé a kagylóstámláju karosszékbe beszélgetni, mint tavaly ilyenkor az Emeriöanum falai között Kisfaludy nem fogyott ki a kérdezősködésből, szemináriumi barátainak sorsa felől. Hazafias érzéssel meghányták-vetették az ország sorsát. Nemzeti életünk feltámadását várták a megkoronázott uj királytól. Remélték, hogy nem nyomja el erőszakos kézzel a magyarság szivében lángralobbant hazaszeretetet. Kisfaludy azóta napos látogatója lett a kolostornak. Napközben pedig a tárkányi hegyoldalban nyulászhatott Hogy ne érje készületlenül a huszárélet, lóháton is többször bejárta a vidéket Délutáni órákban a kostor felé vette útját Ha a hitszónokot lekötötték egyházi dolgai, végigrótta a cellákat. Az ezermester Fráter Lambertusnak segitgetett órát javítani, kalitkát készíteni Sokat forgatta az orgonista sípládáját, aki kedvenc madarait tanítgatta a menüett fülbemászó zenéjére. A nagy ebédlő a régi kolostorok legérdekesebb helyisége. Itt nyilvánul meg teljes pompájában a letűnt kor művészete. A kolostor refektoriumának halványzöld mennyezetét bibliai jelenetek domborképei diszitették. A' mennyezet középső ivhajlásának mélyedését a zárdaalapitó Széchenyi György püspök életnagyságú képe foglalja el. A kórbsfutó tölgyfapadok előtt kecskelábú asztalok terpeszkednek. Diszes faragású katedra ágaskodik az ablak mentén. Ott kél ajkára a soros-szerzetesnek ebéd és vacsora közben a szentek életéről szóló elmélkedés, Vasárnap esténkint a házfőnök vendégül látta Kisfaludy Sándort. Az abroszlalan asztal főhelyére ültette. A felszolgáló testvérek sürögve hozták a párolgó daragombóc levest a vasárnapi ebédek megszokott előételét A' lemorzsolt elmélkedés nyomán a házfőnök poharat emelt kedves vendégeire. Az elhangzott pohárcsengés fesztelenebbé tette a társalgást A kiadós vacsora bekanalazása után az öregek visszacsoszogtak celláikba, csak a tréfálkozásból ki nem fogyó Paskál atya telepedett melléjük kocintgaló társnak. Az ó-évet. bezáró szilveszteri vacsora után a kolostor pincéjének százados multu boraival folyt a beszélgetés. Paskál elődjéről mesélgetett, aki a pincegádor karosszékében vett bucsut földi életétől. Soha nem volt nála hozzáértőbb gazdája a pince csántorfáin ágaskodó boroshordóknak. Nyelvén érezte a somlyói furmint, a badacsonyi kéknyelű, a szentgyörgyi kolontár, a csopaki mézes, a sümegi kadarka nyalés izét Egyszer azonban mégis csütörtököt mondott borszakértő tudománya: Ugy történt az eset, hogy a húshagyói ebéden összeverődött táblabírák az őszfejü pincemesterrel évelődfcek. Azzal ugratták, hogy kiöregedett a tudományából. Nem is ért ma már egy fikarcnyit sem a borkezelcshez. Mint a szikrát fogott lőpor, oly hirtelenében robbant ki az asztal végén rejtőző barátból megsértett hiúsága: — Én nem értek a borokhoz? Kössétek be a szememet Elég, ha nyelvem hegyét érinteni az elémtartott pohárba, megmondom hol termett s milyen évjáratul (Folyt köv.) PHILIPS IWr készülékek, RADIO és az összes modern I ventillátorok, csillárok és JANI ANDRÁSNÁL legfutányosabban e»zk«z«ihettfk Széchenyi tér 8. Telefon: 29-2S. A Délmagyarország kölcsönkönyvtára szeptember 1-töl kezdve a magyar és világirodalom több remekét soriolia ki előfizetői között.