Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-23 / 190. szám

DíLM\GV\RORSZ IG 1931 augusztus 27t. BRflUSWETTER JÜNOS cég 84 év 6»a fennálló órásözeméi KáráSZ-UCCtt 3. sz alá helyezte Árban, minőségben ís pontos szabályozásban n leqnogyohb előnyt nvuiün Márkás órák JavIláSA eredeti alkatrészekkel tökéletes kivitelben. AZ ELET MOZIJÁBÓL (A szegedi speciális koponyák) A síeléshez hosszú botot használ az ember, azzal lódítja niagát tovább, vagy akaszkodik meg a hóban. Hamarjában nem tudom megállapítani, hogy hány éves ez a sport (de meg a kisebb gondom is nagyobb, semhogy utána kutassak), — elég abból annyi, hogy a szegediek már nagyon régen ismerték és használták télen ezt a botot. Neve is van, ugy hívták, hogy gusztnny. A régebbi szegediek ugyanis csontkorcsolyát használtak, ha a jégre merészkedtek. Ez a marha lábszárcsonljából készült, az aliát laposra csiszolták, az oldalát átfúrták, hogy spárgát lehessen azon áthúzni. A gusztony viszont embernél magasabb bot volt, hegyes vassal a végén. A csontkoi'csolva ugyanis nem siklott olyan tüneményes gyorsasággal, mint acélból való későbbi utódja, azért kellett hozzá a segítség s erre való volt a gusztony. A hegyes végét beleütötték a jégbe, aztán irányította vele magát előre az ember olyan formán, hogy a bot a két lába kőzött maradt Még a mult század hatvanas és hetvenes éveiben is ezt használta Szégeden. az uri közönség. A közpolgár már nem, legföljebb kíváncsiságból. Ez a polgárság nem bocsátkozott sportokba, lőversenyezni is jóval később kezdett a Dobó-család. (Vitatkoztak is sokat vagy 25—28 év előtt egy vidéki futtatáskor, hogy urlovasnak nevezhető-e a szeged-tanyai kisgazdalegény? Ez a kérdés azonban csak akkor merült fel, mikor az ifjú elvitte maganevelte kancájával az első dijat) Kisdiák koromban mesélje egy piarista tajiárom, a Szegvárról való dr. Kiss Sándor, hogy az ő falujában a gyerekek még mesztillábfá is felkötötték a csontkorcsolyát A szánkósport is ki volt Szegeden fejlődve. A vársánc volt Szeged legmagasabb pontja,, arról csúsztatták le az apró szánokat, amiknek most ródli a neve. Emlékszem még rá, mekkora örömmel fedezte fel Szegeden a nagyon derék Seemayer Vilibáld a csontkorcsolyát, meg a gusztonyt Eget-földet ígért Tömörkény Istvánnak, ha szerez mintát a Nemzeti Muzeum számára, aztán meg is kapta egy jó ebédért. Már mint hogy ő ebédelt Tömörkénynél, ami azt jelentette, hogy alkonyatnál előbb nem igen lehetett fölkelni az asztaltól, ha mingyárt nem is ettek mindig. De hát az élet kedélyes oldalát is méltányoló tudós nem igen jött az ilyesminél zavarba. Sokféle beszélgetések történtek ott beleolvadt á tárgyalás a koponya-tanba, ami aztán nagy elhatározásra juttatta Seemayert, mert rájött hogy • szegedi ember feje a legkülönösebb fejek közé tartozik. Ünnep volt épp a kővetkező nap, bő alkalom a szélesebbkőrü tanulmányokra. Vasárnaponkint (még nem is olyan régen szintaaonképp) a városi bérház előtt gyülekezett a nép, nyilván az adóhivatal kedvéért, amely az udva." fenekén húzódott meg. Pipával, szivarral a szájukban tárgyalták meg itt az eseményeket, hallgattak egy-egy okosabbat, aki vagy idézeteket olvasott fel az újságból, vagy világmegváltó terveit tárta elő. Seemayer fogott magának egy fotográfust és bevitte a bérház udvarára, maga pedig a tömegben kutakodott az alkalmas koponyák után. — Remek feji Még remekebb 1 Ez aztán az igaziI Hamarosan kiválogatott néhányat, azokat állította a gép elé. — Kötetet lehet irni róluk! Ez a sok sneciáils szegedi magyar fej. Javáhan dolgoztak már, mikor hire menvén az eseménynek ama bizonyos futótűz receptje szerint kétségbeesetten rohant ki az udvarra Fodor Károly adóügyi tanácsnok. — Az istenért Vilibáld, mit csinálsz? — Speciális szegedi koponyákat fotografálok. — Aztán mire jó ez?. — Felhasználom egy tanulmányomban. — Egyszóval, megjelennek az arcképek valamelyik újságban? — Esetleg könyvben. — Hát akkor nagyon szépen kérlek, ne folytasd. A kész lapokat is törd össze, de ne folytasd. Szeged nevében és érdekében kérlek erre. — Ugyan már miért? — Először is ezek jórészt nem szegedi származású emberek, a magyarsághoz is csak annyi közük van, hogy az idők folyamán sok kereszteződés után magyarok letlek. Ha akarod, megmondom, melyiknek az erében van szláv s melyikében cigány vér. Seemayer fokozódó figyelemmel hallgatta Fodor Károlyt, akihez hasonló műveltségű tisztviselője kevés volt Szegednek. Az a sokat és könnyelműen emlegetett »európer« jelző is méltán megillette, nem csupán egyetemet járt külföldön, de tanult már gimnázista korában is magyarországi városon kivül. — Te Vilibáld, folytatta, a származás önmagában véve még nem volna baj, de te valami csodálatos sugallat hatása alatt éppen a végrehajtóimat válogattad össze. Hidd el, hogy most sem birok velük, — mi lesz akkor, ha megjelennek egy könyvben? Seemayer kezdett mosolyogni, Fodor Káfloly pedig azzal fejezte be mondanivalóját: " — Aztán nem is olyan nagy dicsőség a városra, hogy éppen a végrehajtóival dicsekedjék. (A röszkei dalárda; Hogy miért nincs Röszkén dalárda, mikor pedig mindenhol van, art a helyzettel ismerős alapos férfiú igy mondta el: — A röszkeiek éppúgy megérezték a kultura követelő szavát mint mások. Tenni kell valamit, különben elmaradunk a kortól. , 287 Leányka és fiu intézeti A^^mm^^m készen és rendelésre Is, előírásos gyermekharlsnyák síb. Legjobb minőségekben. Legolcsóbb árakon. _JI _ ^ r __ h. TlUgmárkis beKBldi „VelvArt", s kfllWdi .P-amant", D&WIX«$K€}rkelSOZÍaS £98lCc3l'3 .Bren»t,or", „Peogeoti, „Mtía", /VikMrU' kerékpárokat . >wa>M« M varrógépeket tz jómért szolid olcsó iratban, keovezb Gyermekkocsikban nagy választék. •T&vIMmflhslyemben olsfirondfl jsrltist, gnmmlk vulganizálAsAt, tüizománcozást, heggesztést felelősség mellett végzi Kardos műszerész Szeged, Csekonícs-ucca 5. sz. a. Kelemen u. Telefon 32-18. ROYAL MVEHftZ Körültekintő vezetés. Figyelmes kiszolgálás. Kellemes szórakozás. Elsőrendű italok, ételek. Meglepően olcsó Ar&hi — Kérem a nagy-33ufcnTuriycD MllfCR érdemű közönség szives támogatását WtllllltEMIln Ml II OH Ki is sütötték, hogy a dalárda az, ami mindent pótol, sőt hangulatot teremt. Messzi vidékről az állomásra helyezett vasutasok csodákat tudtak mesélni az ilyen szereplésekről, dalárdák sikeréről V olyankor hallatlanul fellángolt az érdeklődés. [ A tervezgetés ilyen stádiumában kihoztak a virosból egy tudós embert Tudja, amolyan König Péter félét hogy az oktassa őket, hogyan kell megfogni a dolgot. El is magyarázta a városi ember, hogy mi fán terem az a dalárda. Ki kell válogatni a jóhangu legényeket szereznek egy tanítómestert, az öszszeszedi és gyakoroltatja őket. Az este erre a legalkalmasabb, mert akkor mindenki ráér. Ha aztánt mindent tudnak, kiállanak a piacra. Erre közbeszólt Barna Pistii tanyai kapitány. — Aszondom én, hogy ne törjük a népet Csak dallásszón otthon mindenki a maga kezire, ahogy eddig is csinálta. Mikor aztán borzasztóan tudják, össze lehet gyünni. Ujabbat ezen vélemény óta nem hallottam a históriában a röszkei dalárdáról. Ugy látszik, a töréstől óvott népek még mindig csak a magút kézire folytatják a dalárdai tudományt Bob. Nagy szezonra készül az idén a tízéves Harmónia Ebben a szezonban ünnepli a Harmóniai hangversenyrendező vállalat fennállásának tizedik évfordulóját Ez a jubileum el nenl mulasztható alkalom arra, hogy a Harmóniai működése előtt szeretettel megálljunk, annyival inkább, mert lelkes művészi törekvések, becsületes kulturmunka, szép eredmények jelzik ennek az intézménynek tiz éves útját Dr. Kun Izidor, a Harmónia igazgatója mindig gonddal ügyelt hangversenyeinek nívójára s ereje nem egyedül abban állt, hogy világnevekkel, legeslegelsőrendü produkciókkal! látta el a szezont s nem is csak azért foglalkozunk melegen működésével, mert olykor súlyos anyagi áldozatokat is hozott, hogy programját, amely nagyvárosian nagyszabású volt, keresztülvigye. Dr. Kun megmérhetetlenül nagy szolgálatot tett a zeneéletnek finom Ízlésével — a művészek programját is legtöbbször maga irányítja — és azzal, hogy a zene minden irányát és fajtáját szerepelteti, a közönség hozzáértését a legmüvészibbel nemesíti, fejleszti. Kevés zenei egyesület, vagy faktor mondhatja el magáról mindezt, pedig a legkülönfélébb szubvenciókkal könnyítik legtöbbjük munkáját Kun Izidor a mostani nehéz gazdasági viszonyok között is változatlanul megmaradt nagystilüsége mellett. Olyan műsort állított össze az idei szezonra is, amely ismét maradandó élményeket fog szerezni a zene barátainak. Kiemelkedő esemény lesz Guglielmetti éneke, öhmann, a berlini opera hires tenoristájának és annak a Watzke Rudolfnak szereplése, aki Lindberg csodálatos művészetének most feltűnt örököse. Élmény lesz Dohnányi Ernő utolérhetetlenül finom és a francia Jeanne Marié Darré elragadó zongorajátéka. Szigeti József világmárka, Zathureczky Ede szintén hires hegedűs, Telmángi Emil pedig mindég kedvence Szegednek. A szezont Dohnányi Ernővel kezdi a Harmónia októberben, Guglielmettit novemberben látják viszont nagyszámú rajongói. De rendkívülinek ígérkezik az a hangverseny is, amelyet dr. Kun a fogadalmi templomban rendez a thüringiai gyermekkórussal. Nagy hir és az elragadtatás sajtóhangjai veszik körül mindenütt a thüringiai fiacskák produkcióját A Harmónia tehát ismét sorompóba állítja erejét Egészsen bizonyos, hogy a közönség méltónak fogja találni pártfogására. Hímzések, előrafzolások legszebb kivitelben, liilllaw kézimunka igen mérsékelt irón ÍMiíMtSI" ElZSl üzletében, Arony János uCCB 1© b. iKocel* fűszerei mellett)