Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-23 / 190. szám

1331 augusztus 23. DftTMAfíYARORSZAG A Macl)onaldl-kormdny lemondása elöli? Mef>éxségek a takarékossági javaslatok körül — Jl király váratlanul vissxautasott Londonba (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az angol kormányválság most már elkerülhetetlennek látszik. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a kibontakozás egyetlen lehetősége most már csak a kormány lemondásában kereshető. A kormány szombaton egész nap ismét a szanálási javaslatokat vitatta meg. Uj takarékossági javaslatokat dolgoztak ki, a már kész javaslatokat módosították, hogy eleget tegyenek a pártok kívánságának. Politikai kö- 1 rökben ugy tudják, MacDónald sem a konzermtio párt, sem a liberális párt hozzájárulását nem tudta megnyerni aj takarékossági javaslataihoz. MacDonaldot csak az menthetné meg a lemondástól, ha az utolsó pillanatban kompromisszumot kötne a pártokkal, ez azonban teljesen valószínűtlennek látszik, mert a munkáspárt ebben az esetben nem támogatná vezérét. A legnagyobb szenzáció erejéval hatott a hir, hogy a király nyári tartózkodási helyéről váratlanul visszautazott Londonba, ahova vasárnap reggel érkezik. A váratlan visszaérkezés különös pikantériája az, hogy a király elutazása MacDónald tudta nélkül történt. Dloch Zsigmondné szombaton délután öngyilkosságot Követelt el titjógijlttmíatlaii betegsége miatt felakasztotta magát rátaláltak, meghalt Mire (A Délmágyarország munkatársától.') Szombaton az esti órákban megdöbbentő öngyilkosság híre terjedt el Szegeden. Bloch Zsigmondné, Bloch Zsigmondnak, a Goldberger Sám. és Fia budapesti cég szegedi bizományosának felesége, az elegáns, őszhaju úriasszony délután hat óra tájban, a Kigyó-ucca 5." szám alatti lakásának fürdőszobájában felakasztotta magát és meghalt. Amikor az orvosi segély megérkezett, az uriasszonyon segiteni már nem lehetett. Bloch Zsigmondné régóta szenvedett asztmatikus bántalmaktól. Betegsége az utóbbi időben elhatalmasodott, ezen a héten állandóan erős rohamok kínozták. Szombaton reggel jobban érezte magát, kora reggel komissiózni ment a városba Délután is jól érezte magát, gyermekei j ezért egyedül merték hagyni a iakásban, ! holott egész héten állandóan mellette vol- j tak. Bloch Zsigmondné egész nap jó- i kedvű volt, de vidámsága erőltetett lehetett, mert már a kora délután hozzáfogott tervének megvalósításához. A cselédleány, aki délután a szobákban takarított, látta, amint az íróasztal fölé hajolva szorgalmasan ir. Azt hitte, hogy Bloch Zsigmondné levelezését intézi, ezért nem is háborgatta. A cselédleány azután hat óra tájban benyitott a fürdőszobába, ahol megdöbbentő kép tárult eléje. A szerencsétlen úriasszony a fürdőszoba ablakának kilincsén füg-t gött mozdulatlanul, arcára zsebkendő volt borítva. A megrémült leány azonnal a házban lakó dr. Krausz József orvoshoz szaladt segítségért. Az orvos azonban már csak a beállott halált konstatálta. Bloch Zsigmondot a cselédleány értesítette a tragédiáról. Mire a férj a Kelemen-uccai üzletből hazaérkezett, a lakásban már ott találta a rendőri bizottságot. NAPI pár fillérért kapja Qn a TISZA 2+1 csöves váltóáramú hálózati hangszóró* val egybeépített készüléket. Kapható minden rádlókeraskedésben. Gyártja; Teleíoiigijár R.T., Dudapest. 24 fillér napi vagy 359 7 pengős havi részletre beszerezheti „Tisza" 2-f1 csöves hálózati készüléket hangszóróval egybeépítve Cnnun Cnmt rádiószaktizletében ronyo aoma k»icsb*b.4. reieton h-m. Bloch Zsigmond megrendülve értesült felesége öngyilkosságáról, amelyet Blochné hátrahagyott búcsúlevelében gyógyíthatatlan betegségével magyarázott meg. A búcsúlevelében megható szavakkal irjaf le, milyen fájdalmat okoz neki elválni férjétől és gyermekeitől, de nem tehetett máskép — irta —, mert betegsége nap* ról-napra kínzóbb volt és ugy látta, hogyí ezzel családjának is terhére van. Megunta az örökös gyógykezelést, e£>vik orvostól a másikhoz való szaladgálást, —« radikálisan igyekezett végét vetni a dolognak. A szerencsétlen iiriasszony különOlevei Anna portréja Irta Móra Ferenc, • VIII. Henriket, a sok feleségéről híressé lett angol királyt a harmadik házassága után kezdték nem kívánatos kérőnek tekinteni a legmagasabb európai körökben. Az első feleségét azért kergette el, mert nem tudott anyává lenni. A másodikat azért Ítéltette vérpadra, mert kétségei támadtak az apaság tekintetében. A harmadik asszony, szegény kis Jane Seymour, tiszta volt, mint a harmatos rózsabimbó s hamarosan megáldotta anyai reménységgel az Isten, — sőt nagyon is hamarosan. Az orvosok megmondták Henriknek, hogy vagy az anyát kell feláldozni, vagy a gyermeket. — Nekem a gyermek kell, — felelte a felség s egy könnyet sem ejtett, mikor azt a jelentést kapta, hogy a gyermek él, de az anya belehalt a műtétbe. A számottevő európai udvarok kisasszony-lányai egymásután kos^fat adlak a kiszámíthatatlan embernek s Henriken kezdett erőt venni a búskomorság. Hiszen egy király mindig talál sanyargatnivalót, de mégis csak más az, ha az ember a tulajdon feleségét sanyargathatja. Az özvegység komor napjaiban a király többször el-elment nézelődni Holbein műtermébe. Nagyon szerette a bázeli nagy piktort, akit udvari festőjének vett fel s fönmaradt az a fejedelmi mondása, amivel megvédte az ellene áskálódó norfolki herceg ellen. — Sire, — panaszkodott a herceg, — ón többre becsüli azt a csavargót, mint engem. — Lordom, — felelte a királv, — ha nekem lordokra van szükségem, felhozatok Cormvallisból hét parasztot és csinálok belőlük hét norfolki herceget. De sajnos, hét norfolki hercegből se tudojc egy Holbeint csinálni Természetesen a festő is igyekezett kedvében járni hatalmas gazdájának és egyszer egy portrét mutatott neki, amely rózsás képű, fiatal lányt ábrázolt Henrik rosszkedvű pillantást vetett a képre. — Kár, hogy olyan kifordult, vastag szája van. Holbein elmosolyodott s mig a király végig ásította a műtermet, akkorka szájat csinált a teveszájból. mint egy kettéhasadt cseresznye. — Hát igy, felség? — Hagyjon békét, mester, — legyintett a király és elment olyan mogorván, mint aho;*y jött. Egy hét múlva azonban, mikor megint a festőnél járt, megakadt a szeme a cseresznyeszáju hölgyön. — Isteni szája van, csak az a kár, hogy elállók a fülei, mint a winchesteri kanosénak. A festő kiigazította a füleket, a másik nap a ki'"ály kívánsága szerint helyrehozta a törpe orrot, aztán megkeskenyitette a szemöldököket. Henrik nagy műértő volt és finom Ízlésű renesszánsz ember. Holbeinnek pedig magának is öröme telt benne, hogy a király fantáziája és az ő ecsete nyomán hogy születik a vásznon egy földöntúli szépségű tündér. Egy hónapig tartott a játék s akkor a kiráiy azt mondta: — Ha ennek a hölgynek nem volna olyan nyers marhahusszinü az arca, azt hinném róla, hogy a legszebb ntmfa Diána kíséretéből. Holbein alabástromra fehérítette a husszint és kikereste a műteremben a legjobb helyet a képnek. Azonban hiába várta vissza a királvt, azt hosszú időre országos gondok foglalták le. házassági tárgyalásokat kezdett Guise hercegnővel is, meg Bourbon Máriával is, csak hónapok múlva toppant be a műterembe. — Ez maga a szűz Diána! — állt meg elragadtatva a kép előtt. S most már érdemesnek tartotta megkérdezni, ami eddig eszébe se jutott: — Tulajdonkép kicsoda ez az isteni nő* — Ez Anna hercegnő, felség, a clevei herceg lánya, legutóbbi németországi utamban festettem. — Soha többet nem fog én ilyent festeni, mester, — ragyogott a szeme Henriknek s azonnal hazavitette a képet Másnap pedig elküldte Cromwell kancellárt, a clevei herceghez, hogy kérje meg számára a lánya kezét. De szigorú parancsot adott neki, hogy mingyárt hozza is magával a menyasszonyt Annyi türelme sem volt hogy Londonban várja be a szűz Diánát, elébe utazott Rochesterig S mikor meglátta, elkáromkodta magát: — Minek hoztátok nekem ide ezt a holland borjut? Alig bírták rávenni, hogy szóljon egy-két szót a menyasszonyhoz s a kancellárnak minden ékesszólását össze kellett szedni, hogy a király rászánja magát az esküvőre. A lakodalom után való nap azonban összehivatta a parlamentet s kimondatta vele, hogy ez a házasság semmis, mert Anna hercegnő már hatéves korában el volt jegyezve a hétéves lotharingiai herceggel s az angol király sokkal lovagiasabb ember, semhogy ilyen frigyet szétbonthatna. Igy ért véget clevei Anna hercegnő házassága egy nap alatt s igy esett ki Hans Holbein VIII. Henrik kegyéből.