Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-22 / 189. szám

17 1931 augusztus 421. DÉLMAGYARORSZAG Szerb Katonai repülőgép kényszerleszállása a szegedi repülőtéren A pilOtáhat es a gépet Őrizetbe fetten (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt féítizenkét óra tájban egy külföldi jelzésű katonai repülőgép je­lent meg Szeged felett. A gép a repülőtér irányába szállott, azután hirtelen sikló­repüléssel leereszkedett a repülőtér mel­lett elterülő térségre, pontosan arra a helyre, ahol néhány hónappal ezelőtt egy szegedi pilótát halálos szerencsétlenség ért. A repülőtérről azonnal a leszállás he­lyére siettek és a gép pilótáját és meg­figyelőjét, mindketten szerb katonai re­pülők, őrizetbe vették, ugyancsak őrizetbe vették a gépüket is, amelyet később be­vontattak a repülőtér területére. A szerb pilóták elmondották, hogy csü­törtök reggel szállottak fel rövid repü­lésre. A határnál azonban eltévedtek és Szeged fölé repültek. Gépüket itt defektus érte, ugy, hogy kénytelenek voltak kény­szerleszállást végrehajtani. A kényszerle­szállás jól sikerült, mert sem a pilóták­nak, sem a gépnek nem történt baja. Az ügyben megindult a diplomáciai eljárás. Bizonytalan időre elhalasztják a Kapupalota építését Pénteken szegedi küldöttség féri gróf Klebelsberg Kunónál — „Az átmeneti kor­mányban nem vállalok tárcái; Bethlennel főttem és Bethlennel megyek", — mon­dotta Klebelsberg (A Délmagyar ország munkatársától.) A polgármester pénteken reggel váratlanul Bu­dapestre utazott. Az utazás azért vált szük­ségessé, mert a Gizella-téri Kapupalota és ta­nitói internátus építkezésének mielőbbi meg­kezdése érdekében küldöttséget vezetett gróf Klebelsberg Kunó elé, aki az uj kormány kinevezéséig hivatalában' maradt A küldött­ség tagjai voltak: dr. Tonelli Sándor, a ke­reskedelmi és iparkamara főtitkára, dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok és Kőrmendy Má­tyás, az ipartestület elnöke. Somogyi polgármester arra kérte gróf Kle­belsberget hasson oda, hogy a Gizella-téri építkezéseket mielőbb megkezdjék. Hangoz­tatta a polgármester, hogy az építkezés meg­indítása rendkivül fontos volna, mert nagy­mértékben enyhítené a munkanélküliséget és munkához juttatná a szegedi iparosság egy­részét is. Klebelsberg válaszában kijelentette, hogy méltányolja a küldöttség kérését, azonban a megváltozott viszonyok következté­ben a kérésnek nem tehet eleget, mert most már semmiféle aktát nem ir alá és most már nincsen módjában a munkát kiadni, ugy, hogy az építkezéseket bizony­talan időre el kell halasztani. Gróf Klebels­berg ezután csodálkozásának adott kifejezést, hogy akadtak, Szegeden egyesek, akik kifogá­solták ennek az intézménynek a megépítését. Somogyi polgármester azt válaszolta a kul­tuszminiszternek, hogy Szegeden tényleg akad­tak olyanok, akik politikai elvakultságukban odáig mentek, hogy az építkezés ügyében gáncsoskodtak, de a várra közönsége távol áll ettől. Klebelsberg a fogadtatás hivatalos része után hosszasan beszélgetett a küldöttség tagjaival és távozásáról a következőket mondotta: — Bethlennel jöttem és Bethlennel megyek. A most következő átmeneti kormányban nem vállalok tárcát. Egyelőre visszavonulok, de mint Szeged kép­viselője szemlélője maradok a politikának. A változott helyzetben is mindent elkövetek a város érdekében. A kultuszminisztertől a küldöttség a kor­mányzó kabinetirodáját kereste fel, ahol arra kérték a kabinetiroda vezetőjét, hogy az uj kormánynál hasson oda, hogy az is karolja fel a vidék városait A szegedi küldöttséggel együtt ment a kabinetirodába dr. Vásáry Ist­ván debreceni polgármester, aki hasonló köz­benjárásra kérte fel a kabinetirodát A polgármester egyébként pénteken dél­előtt megsürgette a kereskedelemügyi minisz­tériumban az aszfalt javítási munkálatok ki­adása ellen beadott fellebbezés ügyét is. A minisztériumban megígérték a gyors elintézést. teljesen nyugodtan telt el szegeden a szabad bankforgalom elsO napja felmondás alig volt, az ut beteteh Összege taüiaiadto a híveteket Fényképezzen e világhírű angol „Imperiál" filmre * lemezre! Kapható » Ciebmann gSSSTaSi (A Délmagyarország munkatársától.') A bankbetéteket felszabadító kormányrende­let értelmében a vidéken, tehát Szegetlen is pénteken volt az első napja annak, hogy a közönség ismét szabadon rendelkezhe­tett a pénzintézeteknél takarékbetéten, vagy folyószámlán elhelyezett betétei fe­lett. A szegedi pénzintézetek teljesen felké­szülten várták a pénteki napot, ami azon­ban a szegedi bankok megszokott életé­ben minden különösebb momentum néU kül, egészen csendesen zajlott le. A rendelet értelmezése egyes tanyai be­tevők körében némi zavart idézett elő, mert például az egyik szegedi bankban megkérdezték az egyik ilyen betevőt, hogy­ha nincsen szüksége a pénzre, miért mondja fel a betétjét. — Hát a rendelet azt mondja, hogy mától kezdve fel kell mondani a betéte­ket, eleget teszek a rendelet utasításá­nak... — hangzott a válasz. Ez a betevő tehát azt hitte, hogy a rendelet megparan­csolja a betétek felmondását. A szabadforgalom első napjának ese­ményeiről megkérdeztük több szegedi pénzintézet vezetőjét, akik az alábbi vá­laszokat adták: Orosz liareel! a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank ve­zérigazgatója a következőkei mondotta: — A forgalom teljesen normális me­derben folyt le. Nálunk felmondások csak elvétve fordullak elő, a betétek összege ma is túlhaladta a kivélek összegét. Kozma Ferenc a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ve­zérigazgatója a következőket mondotta: — A kormányválság a közönség figyel­mét mindenesetre jobban ráirányította a betétek felmondására. Mindamellett ösz­szegszerüleg számottevő kifizetések nem fordultak elő, felmondások is alig voltak. A kifizetések simán, minden zökkenő nél­kül történnek. Különben is ezekben z dol­gokban a szegedi bankok egyöntetűen jár­nak el, ahogyan a napokban egy bankközi értekezleten azt megbeszéltük. — A felmondásokra vonatkozóan egyéb­ként változatlanul érvényes az intézet és a betevők közötti megállapodás A mult szerdától kezdve a betétek állandóan sza­porodnak és meghaladják a ki vét eket. liaq Gijalo a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sze­gedi fiókjának igazgatója igy nyilatkozott: — örömmel állapitható meg, hogy a' közönség az aranypengős számolás jelen­tőségét felismerte és készpénzét újra be­tétként helyezi el. A mai napon jelentkező gyér betétfelmondások lényegében a kö­zönség részéről azt célozzák, hogy a beté­tekhez bármely napon hozzányúlhassa­nak, tehát a közönség részéről ez tulajdon­képen készenlétet jelent. A betétforgalom­ban új betevők jelentkezése volt megálla­pítható. Egy 74 éves gazda öngyilkossága Röszkén (A Délmagyarország munkatársától.) Röszke 334. számú tanyában lakott Paplógó József gazdálkodó, aki 74 évé­vel a környék egyik legöregebb embere volt. Az öreg gazdálkodó néhány év óta állandóan öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott, többször megkísérelte, hogy véget vessen életének. Az élettől való me­nekülésének az oka az volt, hogy évekkel ezelőtt gyógyíthatatlan betegségben meg­betegedett. Táplálkozni alig tudott, leg­utóbb már annyira legyöngült, hogy úgy­szólván jártányi ereje sem volt. Családja éppen ezért nem is őrizte ugy, mint azelőtt; látták, hogy a legyengült őreg nem tud ártani magának. Pénteken reggel azután holtan találták meg Paplógó Józsefet. A verandán lévő paprikaszáritó gerendára akasztotta fel magát. A kiszállott rendőri bizottság meg­állapította, hogy az életunt gazdálkodó valószínűleg már csütörtökön éjjel kö­vette el tettét. Nagy erőfeszítéssel kiván­szorgott a szobából és a gerenda alá kis emelvényt épített. Farönköt hengerített a tornácra, erre egy dézsát tett. Az emel­vényre azután felkapaszkodott és végre­hajtotta az öngyilkosságot. JAVÍTÁSOK LEOOlCSÓBbAXI Győri Bélánál <5 KLAUZÁL TfeR 2. Ifj. Menius szőrmeáruháza Károlyi •uccu 1. [t (Dr, Salgó és Tsa mellett)

Next

/
Thumbnails
Contents