Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-20 / 188. szám

DEUVI MiY AKORSZÁG 1931 augusztus 20. 2300-en lelentkcitek üscaeftcűérl a néphonijtiin (A Délmagyarország munkatársától.) A nyomor soha sem volt még nagyobb, mint most. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a népkonyhán tegnap 2390-en jelentkeztek "ebédért. A jelentkezők azonban családtagjaik részére is elvitték az ebedet, ugy, hogy körülbelül öt-hatezerre tehető azoknak a száma, akik most a népkonyháról kénytelenek étkezni. Soha még ennyire nem volt ig'énybevéve a népkonyha. A legnagyobb télvíz idején sem haladták tul ezt a számot a jelentkezők. A mult évben augusztus havában a népkonyha nem is működött, most pedig a legnagyobb nyárban a szükséglet felülmúlta a mult év decemberi arányokat. A városnak egy-egy adag ebéd 11—12 fillérjébe kerül. 287 Leányka és fiu intézeti JUJL^^JH-JL* készen és rendelésre is, előlrésos gyermekharlsnyák slb. Legfőbb minőségekben. Legolcsóbb árukon. Pollák Testvéreknél. A szegedi tarhonya harca a rizzsel Várady Géza tanár érdekes Indítványa az 540 ezer métermázsa tarhonya elhelyezéséről (A Délmagyarország munkatársától) Várady Géza miskolci kereskedelmi iskolai tanár bosszú idő óta foglalkozik Szeged paprika és tarhonya iparával. Több értekezést irt a szegedi paprikáról, sőt az elmúlt évben a paprika külföldi propagandájának hathatós alátámasztása érdekében beadványt intézett a polgármesterhez és ebben a paprika klinikai értékének megállapítását indítványoz ta. Várady legutóbb a siegedt larhoaya érdekében indított mozgalmat és javaslatot terjesztett a Szegedi Papiikakikészitők Szövetkezetéhez. Indítványát azzal indokolja, hogy a buza válságos helyzete miatt a gazdakőzönség leküzdhetetlen nehézségekkel találja magát siemkőzt és éppen ezért a szegedi tarhonyakikészttés ügyének orszfigos rendezése eminens érdek. Mindenekelőtt azt indítványozza, hogy a pepríkakikészitők üzletkörükben terjeszkedjenek ki a tarhonyára is. A paprika ós a tarhonya egymástól szinte elválaszthatatlan élelmezési dkk. Valamikor a szegedi tarhonya nagy hirnévnek örvendett. Ma az a kötelesség, hogy a tarhonyát Ismét áJta'ános élelmezési dkké tegyük. — A tarhonya fogyasztásának visszaesését — mondja az indítvány —, a világháború éveiben foganatosított szigorú rendszabályok idézték elő. A központi hatalmak elszigetelése miatt a megszabott kenyérjegyek léptek életbe s a hiányzó liszt pótlására nagymennyiségű rizst hoztak be az országba. A szerencsétlen viszonyok parancsoló szükségessége miatt a nyers rizs korlátlan mennyiségben teiljesen vámmentesen, — a rizshántoló malmok részére polirozásra szánt előírni nMt rizs pedig a kormány részéről adott külön engedély alapján szintén vámmentesen, — a hántolt rizs Olaszországból 6, Spanyolországból 8, a Iftredék HÍM pedig keményitő készítésre 1 arany korona kedvezményes vám mellett jöhet be az országba. — E lehetetlenül nagy vámkedvezmények mellett heőzönlő nagy rizstőmegek behozatalára többé szükségünk nincs. Ahány mm rizst hozunk be, ugyanannyi magyar fehér buzatisztből készített szi'gedi tarhonya válik nálunk feleslegessé. Növeli a válságos helyzet súlyosságát ama körülmény i-. hogy a szegedi tarhon^i 12 P és 60 fillér értékű bolettával terhelt Űsztből készülhet csak, ezzel szemben a rizsét nemcsak hogy mentesítették ettől, de még a v&m fizetése alól is tulnyomólag feloldották, sőt — a búzához viszonyított magasabb értékéhez' képest — még szinte négyszer olcsóbb vasúti fuvardíjjal jut be hozzánk, mint a tőlünk a külföldre exportált magyar buza. — E végzetesen egyenlőtlen verseny a magyar malomipar, a szegedi tarhon akészítők és ezer, meg tízezer más honi munkaerő pusztulásához, elvérzéséhez vezet, mit az előttünk lefolyó szomorú események ténylegesen is igazolnak. Egyes külföldi államokkal kötöttünk ugyan kereskedelmi szerződéseket, melyek a magyar mezőgazdaság érdekeit lettek volna hivatva előmozdítani, azonban ezek gyakorlati kivitelében máris bizonyos zökkenések kezdenek mutatkozni. — Egyelőre jóformán csak Ausztria felé lehetne magyar búzát eladni, az osztrák piacon azonban rendkivül alacsonyak az árak, amit sokan annak tulajdonítanak, hogy az osztrák malmok az árak leszorításával igyekeznek a maguk számára megszerezni azt az előnyt, amit a magyar-osztrák kereskedelmi sjserződés a magyar termelők részére kívánt biztosítani. A lapok közlései szerint az osztrákok máris bejelentették, hogy nem vállalják azoknak a megállapodásoknak a teljesítését, melyeket a szerződéssel kapcsolatban a magyar mezőgazdasági kivitel számára juttatott kontingensekre vonatkozólag vállaltak. — Olaszországba szintén alig történnek eladások, Németországgal és Svájccal szemben hasonlóak az állapotok. Nyüvánvaló tehát, — folytatja Várady, — hogy a külföld könyörtelenül elzárkózik a buza és a Usztkivitelünk elől, ezért kell az önvédelem útjára lépnünk. Sürgősen kell cselekedni, mert fehérlisztben exportunk nincs és a malmok a kenyérlisztre igyekeznek áthárítani a terheket és ezért a kenyér drágul. — Ezen a súlyos problémán a tarhonya-készítés országos megszervezésével lehetne segiteni. Az utóbbi négy év alatt egymillió métermázsa rizst hoztak be az országba 44 millió pengő értékben. Erre az óriási rizsbehozatalra azonban ma már nincs szükség, mert az országnak a külföld elzárkozottsága miatt 6 millió mázsa buzafeleslege van. — A hazai évi tarhonyafogyasztás fejenként 6 kilógramra lenne tehető, Magyarországon tehát evente 540 ezer métermázsa tarhonyát lehetne el. helyezni. Ez a mennyiség 1 millió 80 ezer mázsa búzából volna előállítható. E nagy tömeg buza megőrlése évente 6—7 nagy gőzmalmot látna el munkával és 800—1000 munkás találna munkaalkalmat. A malmok 3—4 ezer vagon kőszenet fogyasztanának el. A tojásos gyógytarhonya előállításához mintegy 35 millió tojás volna szükséges, ahhoz viszont 100—150 baromfifarm felállítása válna szükségessé, ahol 5—600 munkás dolgozhatna. A kész tarhonya szállításához és tárolásához évente körülbelül 600 ezer darab zsák kellene, maga a tarhonya elszállítása pedig legalább 3500 munkásnak juttatna egész évre biztos kenyeret Várady Géza végül leszögezi, hogy mi volna a tennivaló. 1. A rizs vámmentessége megszüntetendő; K llelvAroíI Moil Cslltflrtök 1 9 Magyar beuéOllim! KACAGÓ ASSZONY dráma, • ffiiznreplrtk: Rotor GIzIésRílJnol GAbor. AzonkivQl | A FF.tHOK ÍJRA <lrln>, Illődet PA1 l«t»rtpM>M | Az eldadások hétköznap ti, 9, vas.tmap 5, 7, S órakor kezdődnek | 1 Korzó Mozi Csütörfftk 1 DITA PARLÓ r<twnM>M TrnpuM éJiZQUAk 8 dráma. Azonkívül: A S ATA N tJNNEPE dráma, 1 C A MJILA HORN főszereplésével | Az előadások hétköznap 6, 9, vasárnap 5, 7, 9 érakor kezdfidnek | • BelvAronl Mozi Péntekül vasárnapig 1 1 A KOLDDSDIÁK MülScker operettje »filmen, főszereplő 1 1 Hant Relnz Bollrnann Azonkívül: Kísérő mOsor 1 At eladások kezdete * és 9. vasárnap 5, T, 0 árakor. 1 Korzó Mozi Péntektől vasárnapig 1 1 ASSZONYSORS dráma, Mody Chrl»0aD» és 1 1 Alfréd Abel főszereplésével. Azonkívült Klsélö mQsor 1 Az előadások kezdete S és 9 órakor, vasárnap 5, T, 9 órakor 1 2. A nyers rizs vámja 13, a hántolté pedig 26 aranykoronában állapittassék meg; 3. Amennyiben a fenti vámtételek bármely oknál fogva ezidőszerínt nem volnának életbeléptethetők: a kormány figyelme — Szeged törvényhatósága utján — azon körülményre lenne felhívandó, hogy miután egy métermázsa rizs ugyanily mennyiségű magyar fehérlisztből készült szegedi tarhonyával egyenértékű, — ennélfogva « rizsre is 12 P M fillér értékű gabom jgy legyen alkalmazandó. 4. Addig is azonban, mig az 1—3 pontokban kivántak elintézést nyerhetnek, a szegedi tarhonya készítéséhez az 1931. évi 360. M. E- sz. rendelet 69. §-ának 2. bekezdés (1.) pontja értelmében a kivitelre szánt, de még honi tárolás alatt álló, úgynevezett exportliszl utaltassék ki, mely tudvalevőleg bolettamentességet élvez. — Ha Szeged tarhonyaiparát súlyosan érintő sérelmek — mondja végül az indítvány — orvoslást nyernének, ebben az esetben az 540.000 métermázsa exportliszt itthoni felhasználása révén — a fenthivatkozott kormányrendeletből kitünőleg — 540.000x16.90 P, azaz 9,126 000 pengőt mentenénk meg az ország javára, ami avval is igazolható, hogy valóságos export esetén a fent kimutatott ősszeg erejéig kellene a külföld részére a kiszállított lisztet olcsóbban eladnunk. A világpiaci árak ugyanis körülbelül ennyivel alacsonyabban alakulván: a magyar fogyasztónak kellene tehát a kivitelre került liszt árkülönbözetét megtérítenie. Egy kölni bank bezárta pénztárait Köln, augusztus 19. A Bergisch Gladbach Bank, korlátolt felelősségű társaság ma egyelőre bezárta pénztárait. A bank kihirdette, hogy a katasztrófális helyzet miatt képtelenné vált arra, hogy kinnlévő követeléseit és jelzálogköveteléseit abban a mértékben hajthassa be, amilyenre a bank üzeme érdekében szükség volna Péntekre gyűlést hivtak össze, amelyen beszámolnak a bank helyzetéről és határoznak a további intézkedésről. A pillanatnyi helyzet szerint arra lehet számítani, hogy a hitelezőket teljes mértékben kielégítik. Elítélték a valutacsempészeke! Budapest, augusztus 19. A büntető járásbíróságon Pozvek Lajos hálókocsi kalauzt, aki augusztus 12-én 1000 darab egypengőst vitt ki Görögországba, 3 heti elzárásra és 800 pengő pénzbüntetésre\ Ítélték. Korniczky Lajosnét pedig, aki mint Pozvek menyasszonya az egypcn-: gősöket azért adta át, hogy azokat külföl-j dön idegen valutára'cserélje át, egyhónapi elzárásra és ezer pengő pénzbüntetésre*| ítélték. PUTORT LEGJOBBAN'! mm* évtizedek óta közismert Síjltmnnn Mér Fial "T cégnél Klanzil tér 1. vásárolhat. Részletfizetési kedvezmény! • Állandó bulorklAlHM»' l«iH •BnnnMHMnnHHHaHa ifj. Mentus szűcs KArolyl ucca 1. (<1r. Snlgó T»o mellett) sellahk,' denaturált szesz ae és vegyi termékek s'b. mélyen leszállított áron CTÍlfífrui les ék kereskedőnél Dugonics lér 11. SZ- Teleion tl-07. ENYV, Gártnerné nöikalap üzletét Gróf Apponyi Albert ucca (Iskola ucca) 23. szám alá helyezte át, 2»i Brauswetter-féle házba. A KARDOS TÉSZTA használatával munkát, időt, pénzt takarit meg. Mindenütt ezt kérje!