Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-15 / 185. szám
2 DELMAGYAROFSZAG 1931 augusztus 15. szabott kifizetési tilalom a fizetést nem gátolja oly célra, amelyre a bankszünnapok következtében tett átmeneti intézkedések hatályának tartama alatt is korlátlanul volt helye kifizetésnek. Ez a rendelkezés nem érinti a feleknek a felmondási időre vonatkozó megállapodását. II. Ha a jogosult fél és az intézet között vita támad abban a kérdésben, hogy a jogosult a betéti könyvön, folyószámlán, vagy csekkszámlán alapuló követelésből az első bekezdés értelmében kóvetelhet-e kifizetést, a vitás kérdésben a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központból együttesen alakított bizottság dönt. 3. «. A Hangya Szövetkezeti Központnál elhelyezett áruelőlegek a jelen rendelet szempontjából pénzintézeteknél elhelyezett betétekkel egy tekintet alá esnek. 4. f. / Jelen rendelet hatálya alatt külföldi fizetési etiköMben fizetéseket csak a Magyar Nemm zeti Bank utján, vagy hozzájárulásával tzabad teljesíteni és pfengőösszegeket külföldi fizetési eszközre a Magyar Nemzeti Bank utján, vagy hozzájárulásával szabad átváltani. II, A Magyar Nemzeti Bank olyan esetekben, amelyekben a közérdek megkívánja, a külíöldi fizetési eszközökben teljesítendő fizeléseket s a pengőnek külföldi fizetési eszközre átváltását a jelen rendelet hatályának megszűnéséig terjedő időre elhalaszthatja, vagy a halasztásra engedélyt adhat. 5. fi I. Ha az adós kimutatja, hogy a követelés a 4100—1981. M. E. Sz. rendeletben loglalt tilalom folytán nem teljesíthető, vagy a teljesítést a Magyar Nemzeti Bank a 4. §. 2-ik bekezdése alapján elhalasztotta, a) a követelési iránti pert a tilalom, Illetőleg az elhalasztás tartamára fel kell fűg.gesztenl, b) a követeién behajtása, vagy bfztositása végett végrehajtást elrendelni (végrehajtási kiadványt kiállítani), vagy foganatosítani, árverést elrendelni, vagy kitűzni s már kitűzött árverést megtartani nem szabad, - c) a követelés nem teljesítése alapján kereskedővel, vagy kereskedelmi társasággal szemben a fizetések megszüntetését, a csődnyitást, azonban a kényszerfelszámolás elrendelése szempontjából megállapítani nem lehet 6. fi. I. A' 4200~lf>31. M. E. Sz. rendelet első g-ának rendelkezései az 1931. évi augusztus 15. napján és azután lejáró váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári jegyekre nem nyernek alkalmazást. 7. §I. A magyar királyi minisztérium 4100— 1931. M. E. és 4400-1931. M. E. számú rendelet, továbbá a m. kir. pénzügyminiszter 1341 -1931. P ,M. és 1350-1931. P. M., végül a m. kir. igazságügyministter 27.824—1931. Ig. számú rendelete a jelen rendelet életbeléptetésével hatályát veszti. A' 8. és 9. paragrafusok a büntetőintézkedéseket foglalják magukbari. E rendelet ellen vétők két hónapig terjedhető elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Az aranypengő 'K második rendelet a pengőértékre szóló pénzköveteléseknek aranypengőben való meghatározásáról SZÓI: 1. §A' váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári Jegyen, csekken, folyószámlán, takarékbetétkönyvön, általában kereskedelmi ügyle- • ten, vagy más magánjogi címleten alapuló, a jelen rendelet életbeléptetése előtt pengőértékben meghatározott pénzköveteléseket a jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve — egy pengő egy aranypengővel számítva — aranypengőben meghatározottnak kell tekinteni 2- fiI. A Jelen rendelet életbeléptetése után keletkezett jogügyletben meghatározott pénzkövetelést aranypengőben meghatározottnak kell tekinteni, ha ennek összege aranypengőben van kifejezve. II. A pénzinlézeteknél be/éti könyvön, folyószámlán, vagy csekkszámlán a jelen rendelet életbeléptetése után teljesített befizetéseken alapuló követelések egy pengőt egy aranypengővel számítva, aranypengöben meghatározottnak kell tekinteni. 3. §. I. Jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve a Magyar Nemzeti Bank pengőértékre szóló váltókat, közraktári zálogjegyet csak akkor fogadhat el leszámítolásra, ha a fizetendő őszszeg a váltón, illetve a közraktári zálogjegyen aranypengőben van kitéve, A jelen rendelet életbeléptetését megelőző keltezéssel ellátott váltót, közraktári zálogjegyet a Magyar Nemzeti Bank csak akkor számitolhat le, ha váltókötelezett szavatosságot vállal arra nézve, hogy a váltót, illetve közraktári jegyet a jelen rendelet életbeléptetése előtt állították ki. II. Kézizálogra a Magyar Nemzeti Bank a jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve, kizárólag aranypengöben meghatározott kölcsönt (lombardkölcsönt) folyósíthat 4. §. I. A jelen rendelet életbeléptetése előtt fi retett, vagy esedékessé vált, de eddig be nem fizetett közszolgáltatásokat, egy pengőt egy aranypengöben számítva, aranypengöben meghatározott közszolgáltatásoknak kell tekinteni. A jelen rendelet életbeléptetése után a közszolgáltatásokat, az aranypengő értékének alapul vétele melett, aranypengőben, kell megállapítani. II. A közszolgálati alkalmazottak, nyugdijasok, özvegyek és árvák pengőértékben megállapított illetményeik, ellátási dijaik, valamint egyéb szolgáltatási járandóságaik, továbbá Fényképezzen a világhírű angol „Imperiál" filmre lemezre! Kaphotó Ciebmann Kelemen u. 12 minden más pengőértékben megállapított nem magánjogi természetű köztartozás is, egy pengőt egy aranypengőben számítva, aranypen-' gőben meghatározottnak kell tekinteni 6. fi. I. Jelen rendelet szerint aranypengő alatt 0.26.315.789 gram színaranyat kell érteni, amelynek egyenértékét a pengőérték törvényes fizető eszközeinek kell megfizetni mindaddig, amig a fizetendő egyenérték színarany kg.kint 3760 pengőt meghalad, de 3840 pengőt nem ér el, egy aranypengő fejében egy pengőt kell törvényes fizetési eszközökben fizetni II. Egyelőre a tartozások teljesítésében, Ideértve a közszolgáltatásokat is, egy aranypengőt egy pengővel kell számítani. A pénzügyminiszter rendelete állapítja meg azt n napot, amelytől kezdve ez a szabály hatályát veszti.' A pénzügyminiszter ezt az időpontot a jelen rendelet életbeléptetésétől számUott 14 napnál távolabb eső napra nem teheti. Azután az aranypengőnek a pengőérték fizetési eszközeiben kifejezett azt az egyenértékét, amely a fizetések tekintetében irányadó, a Magyar Nemzeti Bank állapítja meg. III. A Magyar Nemzeti Bank aranypengő egyenértékét naponta állapítja meg és teszi közzé a Budapesti Közlönyben. Azokra a napokra, amelyeken a Budapesti Közlöny nem jelenik meg, a közvetlenül megelőzőleg közzé- j tett egyenérték az irányadó A Garanciaszövetkezet 1. §. I. A pénzügyminiszter a m. kir. államkincstár képviseletében a szükségletnek megfelelő összegű üzletrészek áttételével résztvehet oly szövetkezet létesítésével, amelynek célja az, hogy a betéti üzletágat folytató pénzintézetek és ezek utján iparvállalatok részére váltóhiteleket nyújtson. II. A hitelintézet megalakítására az 1920. évi 30. t. v. 2-ik §-a ném nyer alkalmazást. III. A hitelintézet alapszabályai a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezésektől eltérhetnek. IV. Az alapszabályok megállapításához, módosításához a pénzügyminiszter és az igazságü^yminiszter jóváhagyása szükséges. 2. §. A' szövetkezet cégén a budapesti kir törvényszék mint cégbíróság a pénzügyminiszternek a megalakulást tanúsító nyilatkozata alapján a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok tartalmának vizsgáIffcUTORT LEGJOBBAN) I M u évtizedek íts kűriemért Selfmann Mór Flol >y i = •1 259 cégnél Kl&uzAl tér 1. visArolhit. Készl<4fiz«tánt kedvezmény I — Állandó bulorklAUIIAtl Aranyat laen magas árban veszett! Fischer Testvérek ttüXtS,™« [Bécsi kokszl BA<H.tégntl | legelső márka, m'ár e'niejjyezhetö e? lata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe. < 3. §. A jelen rendelet szerint alakuló hitelintézethez a pénzügyminiszter kormánybiztost küldhet ki és hatáskörét szabadon állapithatja meg. 4. §. A jelen rendelet szerint álakulfl hitelintézet megalakítása mentes az okirati és cégbejegyzési illeték alól. Az illetékmentesség kiterjed a cégbejegyzéssel kapcsolatos mindennemű beadványra is. A jelen rendelet szerint alakuló hitelintézet mentes a társulati adó alól. 5. §. Ez a rendelet az 1931. évi auguszJ.tus hó 15-ik napján lép életbe. A földteherrendezés A negyedik rendelet a földteherrendezésről szóló tőrvényben megállapított határidők meghosszabbításáról szól: I. A' földteherrendezésekre irányuló azokban az ügyekben, amelyekben az 1931. évi 8. t.-c. 8-ik §-a alapján a teherrendezésekre irányuló tárgyalások megindítását a jelen rendelet életbeléptetésének napjáig a telekkönyvbe már bejegyezték, a tárgvalás telekkönyvi feljegyzésére az 1931 8. t.-c. 9. §-ában megjelölt hatállyal és ha csak az ingatlan idő-; közben árverés utján el nem adatott, a feljegyzés hatályosságának kezdetétől szá-, mitott 3 hónapot követő ujabb 3 hőmP' pal meghosszabbíthatók, II. Az ingatlan árverését az 1930-1931'. M. E. számú rendelet 26., 27. f-ának megfelelő alkalmazásával az első bek. szerint a meghosszabbított határidő eltelte utáni határnapra kell kitűzni, illetőleg elhalasztani.