Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-15 / 185. szám

2 DELMAGYAROFSZAG 1931 augusztus 15. szabott kifizetési tilalom a fizetést nem gátolja oly célra, amelyre a bankszünna­pok következtében tett átmeneti intézke­dések hatályának tartama alatt is korlát­lanul volt helye kifizetésnek. Ez a rendel­kezés nem érinti a feleknek a felmondási időre vonatkozó megállapodását. II. Ha a jogosult fél és az intézet között vita támad abban a kérdésben, hogy a jogosult a betéti könyvön, folyószámlán, vagy csekkszámlán alapuló követelésből az első bekezdés értelmében kóvetelhet-e kifizetést, a vitás kérdésben a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ­ból együttesen alakított bizottság dönt. 3. «. A Hangya Szövetkezeti Központnál elhelye­zett áruelőlegek a jelen rendelet szempont­jából pénzintézeteknél elhelyezett betétekkel egy tekintet alá esnek. 4. f. / Jelen rendelet hatálya alatt külföldi fize­tési etiköMben fizetéseket csak a Magyar Nemm zeti Bank utján, vagy hozzájárulásával tza­bad teljesíteni és pfengőösszegeket külföldi fizetési eszközre a Magyar Nemzeti Bank ut­ján, vagy hozzájárulásával szabad átváltani. II, A Magyar Nemzeti Bank olyan esetek­ben, amelyekben a közérdek megkívánja, a külíöldi fizetési eszközökben teljesítendő fize­léseket s a pengőnek külföldi fizetési esz­közre átváltását a jelen rendelet hatályának megszűnéséig terjedő időre elhalaszthatja, vagy a halasztásra engedélyt adhat. 5. fi I. Ha az adós kimutatja, hogy a követelés a 4100—1981. M. E. Sz. rendeletben loglalt tilalom folytán nem teljesíthető, vagy a tel­jesítést a Magyar Nemzeti Bank a 4. §. 2-ik bekezdése alapján elhalasztotta, a) a követelési iránti pert a tilalom, Illető­leg az elhalasztás tartamára fel kell fűg­.gesztenl, b) a követeién behajtása, vagy bfztositása végett végrehajtást elrendelni (végrehajtási ki­adványt kiállítani), vagy foganatosítani, ár­verést elrendelni, vagy kitűzni s már kitűzött árverést megtartani nem szabad, - c) a követelés nem teljesítése alapján ke­reskedővel, vagy kereskedelmi társasággal szemben a fizetések megszüntetését, a csőd­nyitást, azonban a kényszerfelszámolás elren­delése szempontjából megállapítani nem lehet 6. fi. I. A' 4200~lf>31. M. E. Sz. rendelet első g-ának rendelkezései az 1931. évi augusztus 15. napján és azután lejáró váltókra, keres­kedelmi utalványokra és közraktári jegyekre nem nyernek alkalmazást. 7. §­I. A magyar királyi minisztérium 4100— 1931. M. E. és 4400-1931. M. E. számú ren­delet, továbbá a m. kir. pénzügyminiszter 1341 -1931. P ,M. és 1350-1931. P. M., végül a m. kir. igazságügyministter 27.824—1931. Ig. számú rendelete a jelen rendelet életbelépteté­sével hatályát veszti. A' 8. és 9. paragrafusok a büntetőintézke­déseket foglalják magukbari. E rendelet ellen vétők két hónapig terjedhető elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendők. Az aranypengő 'K második rendelet a pengőértékre szóló pénzköveteléseknek aranypengőben való meg­határozásáról SZÓI: 1. §­A' váltón, kereskedelmi utalványon, közrak­tári Jegyen, csekken, folyószámlán, takarék­betétkönyvön, általában kereskedelmi ügyle- • ten, vagy más magánjogi címleten alapuló, a jelen rendelet életbeléptetése előtt pengőér­tékben meghatározott pénzköveteléseket a je­len rendelet életbeléptetésétől kezdve — egy pengő egy aranypengővel számítva — arany­pengőben meghatározottnak kell tekinteni 2- fi­I. A Jelen rendelet életbeléptetése után ke­letkezett jogügyletben meghatározott pénzköve­telést aranypengőben meghatározottnak kell tekinteni, ha ennek összege aranypengőben van kifejezve. II. A pénzinlézeteknél be/éti könyvön, folyó­számlán, vagy csekkszámlán a jelen rendelet életbeléptetése után teljesített befizetéseken alapuló követelések egy pengőt egy arany­pengővel számítva, aranypengöben meghatáro­zottnak kell tekinteni. 3. §. I. Jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve a Magyar Nemzeti Bank pengőértékre szóló váltókat, közraktári zálogjegyet csak akkor fogadhat el leszámítolásra, ha a fizetendő ősz­szeg a váltón, illetve a közraktári zálogje­gyen aranypengőben van kitéve, A jelen ren­delet életbeléptetését megelőző keltezéssel el­látott váltót, közraktári zálogjegyet a Magyar Nemzeti Bank csak akkor számitolhat le, ha váltókötelezett szavatosságot vállal arra nézve, hogy a váltót, illetve közraktári jegyet a jelen rendelet életbeléptetése előtt állították ki. II. Kézizálogra a Magyar Nemzeti Bank a jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve, ki­zárólag aranypengöben meghatározott kölcsönt (lombardkölcsönt) folyósíthat 4. §. I. A jelen rendelet életbeléptetése előtt fi re­tett, vagy esedékessé vált, de eddig be nem fizetett közszolgáltatásokat, egy pengőt egy aranypengöben számítva, aranypengöben meg­határozott közszolgáltatásoknak kell tekinteni. A jelen rendelet életbeléptetése után a köz­szolgáltatásokat, az aranypengő értékének ala­pul vétele melett, aranypengőben, kell meg­állapítani. II. A közszolgálati alkalmazottak, nyugdija­sok, özvegyek és árvák pengőértékben meg­állapított illetményeik, ellátási dijaik, valamint egyéb szolgáltatási járandóságaik, továbbá Fényképezzen a világhírű angol „Imperiál" filmre lemezre! Kaphotó Ciebmann Kelemen u. 12 minden más pengőértékben megállapított nem magánjogi természetű köztartozás is, egy pen­gőt egy aranypengőben számítva, aranypen-' gőben meghatározottnak kell tekinteni 6. fi. I. Jelen rendelet szerint aranypengő alatt 0.26.315.789 gram színaranyat kell érteni, amelynek egyenértékét a pengőérték törvényes fizető eszközeinek kell megfizetni mindaddig, amig a fizetendő egyenérték színarany kg.­kint 3760 pengőt meghalad, de 3840 pengőt nem ér el, egy aranypengő fejében egy pengőt kell törvényes fizetési eszközökben fizetni II. Egyelőre a tartozások teljesítésében, Ide­értve a közszolgáltatásokat is, egy aranypen­gőt egy pengővel kell számítani. A pénzügy­miniszter rendelete állapítja meg azt n napot, amelytől kezdve ez a szabály hatályát veszti.' A pénzügyminiszter ezt az időpontot a jelen rendelet életbeléptetésétől számUott 14 napnál távolabb eső napra nem teheti. Azután az aranypengőnek a pengőérték fizetési eszközei­ben kifejezett azt az egyenértékét, amely a fizetések tekintetében irányadó, a Magyar Nemzeti Bank állapítja meg. III. A Magyar Nemzeti Bank aranypengő egyenértékét naponta állapítja meg és teszi közzé a Budapesti Közlönyben. Azokra a na­pokra, amelyeken a Budapesti Közlöny nem jelenik meg, a közvetlenül megelőzőleg közzé- j tett egyenérték az irányadó A Garanciaszövetkezet 1. §. I. A pénzügyminiszter a m. kir. államkincstár képviseletében a szükséglet­nek megfelelő összegű üzletrészek áttéte­lével résztvehet oly szövetkezet létesítésé­vel, amelynek célja az, hogy a betéti üzlet­ágat folytató pénzintézetek és ezek utján iparvállalatok részére váltóhiteleket nyújt­son. II. A hitelintézet megalakítására az 1920. évi 30. t. v. 2-ik §-a ném nyer alkalmazást. III. A hitelintézet alapszabályai a szö­vetkezetekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezésektől eltérhetnek. IV. Az alapszabályok megállapításához, módosításához a pénzügyminiszter és az igazságü^yminiszter jóváhagyása szüksé­ges. 2. §. A' szövetkezet cégén a budapesti kir törvényszék mint cégbíróság a pénz­ügyminiszternek a megalakulást tanúsító nyilatkozata alapján a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által jóváha­gyott alapszabályok tartalmának vizsgá­IffcUTORT LEGJOBBAN) I M u évtizedek íts kűriemért Selfmann Mór Flol >y i = •1 259 cégnél Kl&uzAl tér 1. visArolhit. Készl<4fiz«tánt kedvezmény I — Állandó bulorklAUIIAtl Aranyat laen magas árban veszett! Fischer Testvérek ttüXtS,™« [Bécsi kokszl BA<H.tégntl | legelső márka, m'ár e'niejjyezhetö e? lata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe. < 3. §. A jelen rendelet szerint alakuló hitelintézethez a pénzügyminiszter kor­mánybiztost küldhet ki és hatáskörét sza­badon állapithatja meg. 4. §. A jelen rendelet szerint álakulfl hitelintézet megalakítása mentes az ok­irati és cégbejegyzési illeték alól. Az ille­tékmentesség kiterjed a cégbejegyzéssel kapcsolatos mindennemű beadványra is. A jelen rendelet szerint alakuló hitelinté­zet mentes a társulati adó alól. 5. §. Ez a rendelet az 1931. évi augusz­J.tus hó 15-ik napján lép életbe. A földteherrendezés A negyedik rendelet a földteherrende­zésről szóló tőrvényben megállapított ha­táridők meghosszabbításáról szól: I. A' földteherrendezésekre irányuló azokban az ügyekben, amelyekben az 1931. évi 8. t.-c. 8-ik §-a alapján a te­herrendezésekre irányuló tárgyalások megindítását a jelen rendelet életbelép­tetésének napjáig a telekkönyvbe már be­jegyezték, a tárgvalás telekkönyvi feljegy­zésére az 1931 8. t.-c. 9. §-ában megje­lölt hatállyal és ha csak az ingatlan idő-; közben árverés utján el nem adatott, a feljegyzés hatályosságának kezdetétől szá-, mitott 3 hónapot követő ujabb 3 hőmP' pal meghosszabbíthatók, II. Az ingatlan árverését az 1930-1931'. M. E. számú rendelet 26., 27. f-ának meg­felelő alkalmazásával az első bek. szerint a meghosszabbított határidő eltelte utáni határnapra kell kitűzni, illetőleg elhalasz­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents