Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-12 / 156. szám

HffT.M \ r.v \ ROI«*ÍB 1931 iuliui 12f fi Tftgpci m II C 7 képviseteiél sikerült megszereznünk. Ezt a közismerten kimagasló Honfi lann ÁC Tpcílf6rp eés* DCbw! nilllal. mártá» niánla'oc a IrorWott menn*^ mi,H már most előten,C7»P.n» IC&lYCrC „él, M tér, tr-lr- on I1-"f»_ ni bortra kerülő paprikánál olvképen, hogy a iüUéldr« menő vasúti és postai küldeményeknél a szállítási költségeknek a felét az exportőrnek mz állam visszatérítené. Dr. Barcsa államtitkár reflektált az elhaug­rottakra és megnyugtatta a küldöttséget hogy semmiféle erőszakos intézkedésre nem gon­dolnak, az emiitett tervről hivatalosan még nincs tudomása. Bármilyen terv merüljön fel, bizonyosak lehetnek az érdekeltek, hogy az A sokat vitatott templomtéri »őregtorony« ai időnek és hosszas vitáknak ez a régi baj­noka megvívta döntő győzelmét egyik leg­érdekesebb látványossága lesz Szegednek- Be­járatát a korabeli magyar kovácsmesterség egyik legszebb, tartalmilag is poétikus alkotása •»az élet kapuja« képezi és az ódonformáju kolostorboltozattal lezárt helységében lövő ke­mztelőkut a faragásos mestergerendára fel­húzható »trékelt« vörösréz fedelével a jelen­kor! magyar egyházxnüvészetnefc egyik leg­szebb alkotása. Idegenek, Szegedét látogató vidékiek meghatva állnak percekig »<*z élet kapuja« előtt, ha valaki figyelmüket ennek a vaskapunak mély és érdekes jelképes tar­talmára ráirányítja. A kaptisztérium még nem készült el telje­sen. Gróf Klebelsberg Kunó a napokban kül­dette le a csanádi mo^yéspüs pöknek, dr. Glatt­felder Gyulának, azokat a falábiákra festett vázlatokat, amelyeket Aba Normák Vilmos ké­szített. Ezek a vázlatok a tényleges íalméretek­nek egy negyed nagyságában készültek. A fal, a nagy architektörikus felület, külö­nösen nehéz festészeti probléma és különö­sen nehéz feladat elé állítja a festőművészt. A modern festőművészet hosszú Ideig csak motívumokkal foglalkozott; témák feldolgozá­sa meghaladta kereteit Apró, érdekes élmé­nyefcett kapott meg öncélból és ez a keresés, ez az iif stilus után való küzdés még min­dég érezhető korunk festészetében, habár a téma kezd lassan újból előtérbe lépni. A fal­festés majdnem mindig témafestés *és nem ötlet piktúra; a művésznek megadott témát kell megadott keretbe, építészeti keretbe festeni, nem dolgozhat fel kénye-kedve szerinti gon­dolatokat kedve szerinti méretben és felfogás­ban, hanem történeti drámák Írójához ha­sonlóan történelmi keretek és síkbeli keretek Határai között kell megküzdenie a témával. Aba Nóvák Vilmosnak megadott témával kelleti foglalkoznia és azt megadott keretben — átvitt értelemben a tizenharmadik század­ból való torony hangulatában, építészeti érte­lemben a kolostnrboltozatba átmenő falfelü­letek építészeti kereteken kidolgoznia. A képek tartalmi témáját gróf Klebelsberg Kunó tadfa meg Glattfelder püspökkel való megbeszélések alapján és Kertész K. Róbert h. államtitklK. a kultuszminisztérium mű­vészeti osztályának veretőjét bízta meg az ügy irányításával. A kaptisztéríumban a kővetkező témák fog­nak megfestetni: Jézus megkereszteltctése a Jordán folyóban, Szent Gellért első csanádi .püspök megkereszteli a pogány magyarokat. Szent Demeter « római katonából mártírrá összes érdekeltek megkérdezést nélkül sem­miesetre sem fognak intézkednil Tény az, hogy a paprika érdekében tenni kell valamit a piacok kiterjesztésére, de az is csak olyan módon lehetséges, hogy ha minden kategó­ria — termelő, kikészítő & kereskedő — egyformán megtalálja a számítását A küldöttek megnyugodva vették tudomá­sul az államtitkár válaszát vált szent, a régi templom védőszentje és aZ árpádházi szentek: Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Boldog Margit, Szerit Imre. Keresztény vallási témákkal összefüggő kom­pozíciók tulajdonképeni értékét az adja meg, hogy a festő hogy tudja alkotásában annak a tényleges, reális élettől való elvonlságát a tényleges élet fölöttiségét éreztetni. Nem. min­den művészeti korszak volt erre alkalmas és természetesen nem minden művész. A legtöbb festő képein nem érződik meg a téma trans­oendentális volta, nem fejeződik ki túlvilági jelentősége. Naturalisztikusan megfestett, ro­busztus alakok mozognak legtöbbször a val­lási tárgyú képeken és hogy szentekről van szó, azt sokszor csak a fejük fölé festett gló­riákból láthatjuk. A középkornaak, a renaiszanszot közvetlenül megelőző korszak festői hozták be a legát­szelleműltebb, a tényleges reális élettől leg­elrontóbb hatást alkotásaikba. Cimabue, Ghiot­to festészete szinte elérhetetlenné maradt egé­szen a mai időkig is. Aba Nóvák Vilmos váz­lataiból a középkor átszellemült művészeté­nek rajongása érződik ki a mostani kor fes­tőjének lelki előadásában. A jelenleg Szegeden, a fogadalmi templomi­ban látható vázlatai között a legszebb az, amely Jézus megkereszteltetését ábrázolja. Sokszor megfestett téma ez, alig van kép­galéria, amelyben vele. nem találkoznánk, de alig van festő, amely ennek a hallatlan mély­értelmű témának átvittértelraü lényegét vissza­adja, mert Krisztus megkereszteltetését meg­festeni az nem egy keresztelésnek megfes­tése, ábrázolása, hanem egy egész világnézlef kifejezése: az Isten fia, aki példával jár elő az alázatosságban, a hitben. Aba Nóvák Vil­mosnak ez a vázlata a vallásosság mély átérzé­sétől van áthatva. Krisztusnak az egész kom­pozíciót bevilágító alakja a Jordán vizében, Szent János és fölötte a Szentlélek! galamb alakja és a távolban, félkörben az angyalotí kara. A kompozíció szürke tónusban van tart­va, egyes világító színfoltok, mint az angyalok kara tündöklő ékkőkoszoruként veszi körül a jelenést és mindenen átvilágít a Megváltó alak­ja, Isten fia *ez az én szeretett fiam, akiben nekem kedvem telte Ezek az alakok nem köz­tünk élő emberek, ezek transcendentális ala­kok, átszellemült lények, ezek szentek. Szent Gellért keresztelési jelenetében milyen meg­ható szépséggel bontakozik ki a keresztség szentségének nagy hatása, lelki átalakító ereje a dacos, keményjárásu ősmagyar vitézekre. Itt Szent Gellért alakja az, amely világit Vi­lágit a képen nagyszerű színeivel és világit a témában elvont lelkiségével. Aba Nóvák Vilmosnak ezek a vázlatai nem­csak egy leendő nagy művész kibontakozása, hanem egy aj magyar egyházművészeti kor­szak kezdete. Nem megalkuvások az esetleg gáncsoskodó konzerva' ivizmussal, nem számol­gatások a megszokottság hatalmával, nem az újnak erőszakos hajszolásai, hanem végre egy, önálló, finom müvészegyénlségnek bátor, ösz­tönös megnyilatkozása. A szegedi kaptiszté­rium festményei a magyar egyházi irányú festőművészeinek uj korszakát fogják jelen­teni és alkalmat adnak egy igaz müvésztehet­ségnek az érvényesülésre. Menyasszonyi kelengyék ágy- és aszlalnemüek:,^Tr Pollák TestvérekíSSfflS Szenzáció a minden csónakra szerelhető *°s CSONAKMOTOR P 350.­Elevátoros &Utés. a motor maga a Kormány ls. - SKF golyós csajtágyon a forgó réssek. -» Vtrém után a motor pillanatok alatt leszerelöefö. Súlya ÍJ Icg., sebessége clz ellen 14. lem "Részletfizetést Heávezmény. Képviselet: MARK.OV1CS SZIEARD *8"" % Vigyázat! Árleszállítás! VIgyázalí Eredeti Sleyr Waffenrad r» -a Némeí gyártmányú Atlas fegyvergyári kerékpár jQSiyife^ paleni erős sírapagép P185, részletre IpH P180, részletre Csepel legufabb lipus p 165, részletre 86 Kelemen Mártonnál, Szeged, Kelemen ucca li. Szezonvégi árak! Gliicksf hal és társa Tenniszrakett Teljes rakelfhurozás - . Fürcforuhák 6'80 Csekonscs taiiszlabdák szakműhelyben készül jsj ucca 3. Festmények a Templomtéri „öregtoronyban Irta Régi RpIs. 44

Next

/
Thumbnails
Contents