Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-10 / 154. szám

SZEGED. SzerKeszlöiég: Somogyi ucm 22.1.em Telefon: 23.33.^Kladóhlvntal, kHIcsönkHnyvVAr és legylroda - Aradi ucca 8. Telefon r 13-06. - Nyomda : U)w Mp6I ucca 19. Telefon : 26-34 Távirati levílclm nélmnqyarorszdg Szeged. Péntek, 1931 julius 10 Ara 16 fillér VII. évfolyam, t34. szám Hoover győzelme után Hová lett az a szép lendület, amellyel a Hoover-javaslat három héttel ezelőtt nekiindult a világnak? Hová lett az a bizakodó, szárnyaló reménység, amely az elnök üzenetét mindenfelé fogadta a hábo­rútól és békétől gyötört világon? A javas­lat diadalmaskodott, nem tört meg a pá­risi hivatalos és nem hivatalos körök el­lenállásán, öles cikkek magyarázzák, hogy mi lesz a jelentősége Európa és Amerika gazdasági és politikai életre és mégis a re­peső öröm h elyett valami fanyar belenyug­vás váltotta fel, amely tudomásul veszi ugyan a közvetlen veszedelem elhárítását, de már csak bizonyos mérlegelő józan­sággal tekint a jövő"^ elébe*., Hooveréhez hasonló nagy elgondolások csak akkor hatnak elementáris erővel és akkor tudják a tartalmi jelentőségükön túlmenő lélektani hatásokat kiváltani, ha mindjárt az első pillanatban száz száza­lékig diadalmaskodnak. Minden tárgya­lás, minden magyarázgatás és minden fel­tételhez kötés az elposvánvosodás felé vezet. A diplomácia! magyarázgatások de­naturálják a tartalmat, a jegyzékek pedig megöléssel fenyegetik a lényeget. Aki fel­tételesen fogad el ilyen tervezetet, nem azért fogadja el, hogy megvalósuljon, ha­nem. hogy belőle valamit lealkudjon. Aki sokáig tárgvalja, azt akarja, hogy más le­gyen, ami a tárgyalásból kikerül, mint ami az eredeti tervben le van fektetve.! Nem akarunk szkeptikusok lenni és pesszimizmus helyett még most is opti­mizmussal akarunk elébe tekinteni a Hoover'üzenet végső hatásának és kibon­takozásának. de lehetetlen meg nem lát­nunk azokat az aggasztó momentumokat, amelyek éppen a javaslat elfogadásának során jelentkeztek. Az eredeti terv az volt, hogy a moratórium, amit egy esztendőre ad Amerika adósainak és a másik morató­rium, amit ezek az adósok adnak a béké­ből eredő kötelezettségek teljesítésére el­sősorban Németországnak, legyen teljes és tökéletes. Ez az egy esztendő legyen az igazi újjáépítés esztendeje. Ha ez az esztendő véget ért. ha tudjuk a hatást, összeülhetnek újból az államok és tár­gyalhatnak. hogy mi történjék azután, mi legyen a Young-terwel. mi történjék a fizetésekkel és a háborús kötelezettségek teljesitésével. Eddig az elgondolás olyan világos és áttetsző volt, hogy mindenki megértette. Azt is meg lehetett értem, hogy ez az esztendő julius elsején kezdődjék. Nehéz elmagyarázni, hogy ezt miért kellett és milyen ravasz trükkökkel kellett ugy mó­dosítani, hogy igaza legyen az amerikai elnöknek, de igaza legyen a francia hiva­talos politikának is, amely még mindig nem tud letérni az egy font hns betűsze­rinti értelmezésének álláspontjáról. A megértéshez tudni kell, hogy annak a közel kélmilliárdnyi összegnek, amelyet Németországnak ezidőszerint fizetni kell, van egy úgynevezett vé letlen és védeti része. Á védett rész kereken ötszázmillió. Ennek az elengedéséhez a franciák nem akarnak hozzájárulni. A két hétig tartó tárgyalásnak kompromisszum lett az ered­ménye. Németország megfizeti az ötszáz­milliót, de azt Franciaország beutalja a Nemzetközi Fizetések Bankjába Basel­ben, amely viszont ezt az összeget kölcsön­adja a német birodalmi vasutaknak, tény­leg azonban a német államnak, hogy be­fektetések formájában a gazdasági élet alátámasztására fordíthassa. A dologi szolgáltatások rendezését külön bizott­ságra ruházzák, amely a nagy nyári me­leg után kezdi meg tanácskozásait Méltóztatik látni, hogy milyen egyszerű és mégis milyen komplikált ez a formula, amelyet kétheti tanácskozás után sikerült kiagyalni? Majdnem olyan világos, mint az optánspörben történt megegyezés, amelyről szintén azt hirdették, hogy sze­rencsésen befejezést nyert és még min­dig senki se|m tudja, hogy mi van vele. De hogy a megegyezés ne legyen teljesen egyszerű, vannak további bökkenői is. Minthogy Franciaország a megállapodás szerint megkapta ugyan, de tényleg még­se kapta meg az ötszázmilliót, ezt az ösz­szeget a moratórium lejárta uláni tizenkét esztendő alatt Németország tartozik neki megfizetni, az Amerika által megállapí­tandó kamatokkal együtt. A "baseli bank pedjg szintén nem azért bank, hogy kama­tokat ne számítson. Van tehát egy újjá­építési moratórium, amely először azt kí­vánja az adós országtól, hogy adó formá­( Budapesti tudósítónk telefonfelenlés s.) Berlinből jelentik: A berlini sajtó dr. Luther­nek, a Birodalmi Bank elnökének váratlan külföldi utazását azzal a londoni hírrel hozza kapcsolatba, hogy A londoni piacon naayobb hosz­szulefáratu hitel áll Németország rendelkezésére. A tőzsdén azt hiszik, hogy Luthernek sikerült is nyolcszázmillió márkát lekötnie Németor­szágnak, más források pedig ugv tudják, hogy. másfélmilliárd márka nemzetközi kölcsönt szerzett. A devizapiac válsága a hírek elle­nére sem enyhült, a vásárlás egyre tart, csütörtökön negyvenmillió márka értékű devi­zát vásároltak a devizapiacon. A késő esti órákban részletek is szivárogtak ki Luther londoni útjáról. Az elnök mind­össze két és fél órát töltött Londonban és azonnal továbbutazott Párisba. Ugy látszik, hogy utfa a rejtélyek és meglepetések sorozata lesz* Luther az angol fővárosban a német nagy­követen kivül senkivel sem találkozott és sen­kivel sem tárgyalt. A megérkezése után a nagykövetségre hajtatott, ahol két órán át tárgyalt és utána vonalra szállt. Csak nmikor vonala a Dower felé járt, akkor adott ki a német nagykövetség rövid kommünikét azzal, hogy Luther Párjsba utazóit és útját Montegu­val, az an.ol birodalmi bank ."őkormányzó'ával leszi meg Bázelig. Montcgu lazelben a Nem­zetközi Bank tanácskozásain vesz r.'szt. A kommünikében arról, hogy Lulher tárgyalt ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, kUlltflddn Q--40 pengő. — Ecjyes szám éra hétkOz« nap 16, vos&r- es tlnnepnan 24 '111. Hlr« deiések felvétele tarifa szerint. Meg|e« lcn'k hetm kivételével n w>->lnp reioel jában kiszivattyúzzon polgáraiból ötszáz­milliót, azért, hogy azt visszakapja, de a transzferálás után tizenkét év alatt két­szeres kamatokkal legyen kénytelen visz­szafizetni. Ha a kisbürgözdi gabonakereskedő igy váltja át az óbuzát újbúzára, az új­búzát pénzre és a pénzt pedig ismét bú­zára, hogy adósa végül azt se tudhassa, hogy fiu-e, vagy lány, akkor uzsoráért fog­ják perbe és bizonnyal el is Ítélik. Ha a diplomáciában csinálnak ilyest, azt ugy hivják, hogy elvi álláspont megmentése és politikai diadal. Esetleg olyan diadal, melyben mindkét fél győztesnek vélheti magát. Ilyen kisbürgözdi gabonaüzletet csináltak most Párisban. Hoover elnököt hibáztatni nem lehet. Az ő elgondolása nagy volt és nemes. Aki­ket kiküldött tárgyalni Párisba, annyit mentettek meg belőle, amennyit lehetett. Amit levett egy esztendőre az adósok vál­láról, az is könnyebbedést fog jelenteni. Ha nem döntötte is le egy nekitámadás­sal a falat, amely a győzteseket a legyőzöt­tektől elválasztja, talán apránkint le fogja bontani. A fal ki van kezdve. Legyen ereje és szívóssága a következő két próbálko- r záshoz. A fegyverkezések korlátozása a jövő tavasszal és a végleges rendezés az egy esztendő eltelte után. volna Monteguval a kölcsön ügyében, nincs szó, azonban beavatott helyen azt hiszik, hogy ezek a tárgyalások megtörténtek. A német "szélsőjobboldali ellenzéki pártok vezérei csütörtökön délután együttes tanácsko­zásra jöttek össze, hogy a Hoover-moratórium által teremtett uj helyzetet megvitassák. A jt tanácskozáson részt vett Huggenhcrg és Hitt­ler ís. A tanácskozások eredményeként hatá­rozatot hoztak, amely a következőképen szól: >A nemzeti ellenzéki pártok tovább harcol­nak a mai rendszer ellen, amely a teljes össze­omlás ellenére sem hajlandó a teljesítési po­litikával szakítani. A Hoover-féle moratórium sem egyéb, mint ennek a folytatása, ha bur­kolt, rejtett formában is. A jobboldali el­lenzéki pártok tehát elhatározták, hogy egye­sült erővel veszik fel a harcot a teljesítési poli­tika ellen.n Dr. Luther csütörtökön éjjel 11 órakor Párisba érkezett Pénteken délelőtt a francia bank kormányzójával fog tárgyalni. A sische Zeitung azt irta, hogy Luther és Mon­tagu megegyeztek abban, ho-jv az európai jegy­bankok és a Nemzetközi Fizetési Bank meg­hosszabbítja és felemeli a julius 16-án lejáró 420 millió márkás hitelt A megegyezés szerint a meghosszabbítás január lR-íg történik és az eredetilen 420 mlll'és hitelt egymilliárdra emelik fel. A lap szerint ennek' óriási jelentősége van, mert azt dokumentálja, hogy az európai ban­kok'bizalma a Birodalmi Bank iránt megin­gathatatlan, remélhető, hogy 'a lovábbi hitel­mecvonások megszűnnek. LuiQer londoni utfa a re/ié/>eJc és meplepeíések sorosaid less

Next

/
Thumbnails
Contents