Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-08 / 152. szám

SZEGED. Szerketztöaég: Somogyi ucca M.I.em. Telefon: 23-33.^Kladóhlvalal, tiölcsankönyvlftr ét legylrodn - Aiadt ucca S. Telefon : 13-06. - Nyomda : Lhw Moöt ucca 1W. Telefon t ZO-34. TAvlrníl <í» levélcím • Délmagyaronzág Szeged. Szerda, 1931 julius 8 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 152. szám ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.2O vidéken é» Budapesten 3 00, kUllitlddn 6'40 pengd. - Egye* wAra Ara hétkHZ' nap 16, vosAr. es Ünnepnap 2.4, 1111. Hlr« delétek felvétele tarifa szerint. Meglelenik hétlfl kivételével naontap reagel Külföldi kölcsön A magyar polgári ellenzék magatartását jellemzi az, hogy gazdasági ügyeket nem tesz pártkérdéssé. Ha a gazdasági természetű javaslatokat, vagy intézkedéseket helyteleniti — amire, sajnos, sok érthető E

élda van —, akkor felszólal ellene, de a a kormány javaslata, vagy intézkedése a helyeslésével találkozik, akkor, pusztán azért, mert ellenzéki, pusztán azért, mert a kormányzati politikával szemben bizalma nincs, a helyesnek talált intézkedést, vagy célravezető javaslatot nem támadja". r " A magyar polgári ellenzék magara ttézve még azt is kötelezőnek tartotta, hogy a kormányt a külföldi kölcsön felvételében a legteljesebb mértékben támogassa. Tisztában volt a polgári ellenzék azzal, hogy talán a leghatékonyabb kormánybuktatási eszközét adja ki igy kezéből, azonban mindig azt vallotta, hogy az ország érdekeinek sérelmével még a kormányt sem szabad megbuktatni és végtére is a külföldi kölcsön nem á Rorm&nyé, a külföldi kölcsönt az ország kapja. Ezek után természetes álláspontunk az, hogy az ötmillió fontos kölcsön felvételét helyesnek tartjuk azzal a fentartással azonban, hogy a pénzügyi feltételek részleteinek ismerete szükséges a végleges álláspont megalkotásához. Akármennyire is helyeselnénk azonban a kölcsön felvételét, a kölcsön felhasználásának módjával Ebemben egyrészt a precedensek ismerete, másrészt a kölcsönfelvétellel kapcsolatosan elhangzott nyilatkozatok folytán a kritika szabadságát teljes mérlékben fenn kell tartanunk. Mindössze két kompetens nyilatkozatot idézünk eme aggodalmak jogosultságának igazolására. Az egyik nyilatkozat ekként szól: >A mai viszonyok között a száznegyvenmillió pengő, amit az állam kézhez kap, lehetővé teszi, hogy a pénzügyminiszter számot vessen a bevételek csökkenéséből előálló büdzsettáris helyzettel és a jegybank devizakészletének megerősítésével""biztosítsa a magángazdaságot a külföldi hitelek felmondásának minden lehetőségével szemben - Ez a nyilatkozat egyébként a legnagyobb elismeréssel szól "a Nemzeti Bank kormányzójának arról az előrelátó intézkedéséről, amivel a külföldi hitefék visszafizetését megkönnyítette. A másik nyilatkozat Popovics Sándoré, aki szeript »a kincstári jegyekből befolyó összegeket az államháztartás folyó kiadásainak fedezésére fogjuk felhasználni.* A mi meggyőződésünk szerint, külföldi kölcsönt csak hasznothajtó beruházásokra szabad felvenni, olyan létesítményekre, melyeknek jövedelméből a kamatfizetés kötelezettségének meg lehet felelni. Főként akkor indokolt követelmény ez,, ha függőkőlcsönt kell felvenni, amikor nemcsak a kamatfizetésről kell gondoskodni, hanem arról is, hogy a tőke is korán viszszafizetésre kerül. A most felvenni szándékolt kölcsön lejárati ideje, illetőleg a kincstári utalványok beváltási ideje másfél év. A terv szerint ez a kölcsön már a hosszúlejáratú külföldi kölcsönből fog visszafizettetni. De ki tudja azt előrelátni. hogy ez alatt a másfél év alatt a hosszúlejáratú külföldi kölcsön ügye végre nyélbe üthető lesz? A miniszterelnök ur Debrecenben azt mondotta, hogy. a mai idők s a mai kamattételek nem alkalmasak gyümölcsöző külföldi kölcsön felvételére. Azóta a helyzet csak rosszabbá vált. Mi adja most azt 3 reményt, hogy másfél év alatt fel tudjuk venni a hosszúlejáratú kölcsönt s abból fogjuk majd visszafizetni ezt az ötmillió fontot? Es mi lesz akkor, ha ez a reménykedés nem fog alaposnak bizonyulni? " . Ezeknek előrebocsátása után Jut szerepe a fentebb idézett két nyilatkozatnak. A két autentikus nyilatkozat egybevetéséből meg lehet állapítani, hogy" az államháztartás folyó kiadásainak fedezésére kell ez a pénz s esetleg az előirányzott, de be nem folyt bevételek pótlására. Ha azonban e kölcsön ezt a feladatot akarja betölteni, akkor mi fog jutni belőle beruházásokra, mi fog belőle arra jutni, hogy, uj táplálékkal lássa el, uj vérnek átömlesztésével frissítse fel gazdaság! életünket. Ha arról kell beszélni, hogy, 'számot kell vetni a bevételek csökkenéséből előálló büdzsettáris helyzettel", akkor ezt a gondolatot ugy is ki lehet fejezni, hogy a bevételek fedezete nélkül eszközölt kiadások által előállott büdzsettáris helyzettel akarnak számolni e kölcsön segítségével. S ha ez igy van, akkor jogosult-e az a reménykedés, amit a szenvedő, senyvedő gazdasági élet előtt lobogtatnak meg ezekkel az ötmillió fontos kincstárjegyekkel? S vájjon több jut-e ebből a magyar gazdasági életnek, mint amennyit ebből az ötmillió fontból belföldön kötnek le"1 Ha nekünk számolni kell a rövidlejáratú külföldi kölcsönök felmondásával, akkor számolhatunk mi ezzel egyidejűleg egy hosszúlejáratú külföldi kölcsön felvételével? Szeretnénk, ha az elkövetkező idők nem igazolnák a mi aggodalmainkat és semmit sem szeretnénk e pillanatban jobban, mint a kétségeink eloszlatását és érveink megcáfolását. UJ Amerika elnöke kiáltvánnyal fordul Európa nagyhatalmaihoz az általános leszerelés érdekében Némelor§^ég köszönetei mond Hoovernek és elítéli « franciák magalarlását (Budapesti tudósítónk t ele fón jelentése.) Berlinből jelentik: A berlini sajtó hasábos víkkekben kommentálja a francia—amerikai megegyezést és köszönetet mond Hoovernek; valamint az amerikai delegáció tagjainak. A lapok Franciaország magatartását kivétel nélkül elítélik és közlik, hogy Brünning és Curtius valószínűleg csak' az ősz folyamán látogatnak' el Párisba és Rómába. A német pénzügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy a tárgyalások hosszadalmassága miatt Németországban ismét megindult a tőke menekülése és a nagyarányú devizavásárlások folytán több milliárd márka veszteség érte Németországot. !'"• — Valóságos Istencsodája — mondotta a miniszter —y hogy az ország kíbirts ezl a nagy vér lecs ápolást. Német körökben most már r?mélik, hogy tel jesen helyreáll a bizalom, bár a bankkörök óva intenek a túlzott optimizmustól. Londonból .jelentik'. MacDónald angol miniszterelnök" kedden az alsóház ülése e!< terjesztette azt 1 javaslatot, amely azt kívánja, hogy hívjanak' össze Londonba egy. ujabb Young konferenciát, f Tyrell lord, Anglia párisi nagykövete meglátogatta Briand külügyminisztert és átnyújtotta *". " " ' az angol kormány Javaslatát, amely szakértő-értekezletet és uj konferenciát kíván összehívni a Hoover-terv részletes megvitatására. Washingtonból jelentik: Hoover belső környezetében egy ujabb Hoover-akdórál beszélnek'. Állítólag Hoover elnök a moratórium terv sikere után, rövid időn belül az általános leszerelés érdekében szándékozik kiáltvánnyal fordulni Európa nagyhatalmaihoz. Stimson külügyminiszter szervezte meg ezt az ujabb akciót és ő fogja tájékoztatni az európai hatalmakat Hoover terveiről. Az angol kormány újból meghívja az érdekeli kormányokat a londoni konferenciára MacDónald beszéde az alsóházban a Hoover-Javaslaírál London, julius 7. Az alsóházban MacDónald miniszterelnök egy interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy Anglia a Hooverjavaslat körüli megegyezés előmozdítására az összes elsősorban érdekelt hatalmak londoni konferenciáját javasolta a francia és amerikai kormánynak. A két kormány kijelentette, hogy elfogadja a meghívást, ha a közvetlen tárgyalások eredménytelenek, maradnának A tárgyalások elvi megegyezésre vezettek Franciaország és Amerika közt,, de mm intéztek el több olyan kérdést, melyek majd az érdekelt kormányok közti megoldásra várnak. Az angol kormány azért megújította a londoni konferenciára szóló meghívást. Arra a pótkérdésre, hogy vájjon az emiitett országok megegyeztek-e az összes lényegesebb kérdésekben, MacDónald miniszterelnök kitérően válaszolt és hangoztatta, hogy célszerűbb lesz ezt a kérdést egyelőre nem feszegetni. Arra a kérdésre, hogy Angliának kell-e ujabb áldozatokat hoznia a megegyezés érdekében, a miniszterelnök nem válaszolt. Ujabb kérdésre, hogy melv államok fogad-