Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-05 / 150. szám

DfXMVC.Y ÍRORSZÁG 1931 julius 5. RFH Cl Kní!Q7 sikerüli megszereznünk Ezt . közismerten kimagasló BaCll JeiSŐ GS TeStVŐN 'ÍR DLIlvI nURvwi- márfcát wlánla'o^ n korWolt m»"nv»s<S(i n»l?" -nár most plníeajez»e«nt Sxf toh.4n tér fele,on n.^e. 6s kodást, akkor félő, hogy a kapitalizmus is ugy jár lassankint, mint a zsoldos kapitányok, akik zsoldnemfizetéssel vesztették el legjobb katonáikat. Minden társadalmi és ga/dasági rendszernek vannak nekilendülései és hanyatlásai, vannak nyugodt idői és válságos periódusai. Félő, hogy a kapitalizmus most egy válságos periódusához jutott el. És itt nem szabad csupán a szovjet részéről fenyegető veszedelemre gondolni. Átalakulások korát éljük; tapogatózás,. keresés folyik az egész vonalon, hogy miként lehetne a mai rend helyébe egy ujabb, kielégítőbb, a közősség érdekének jobban megfelelő rendszert állítani. Ez csak a mai rend- | nek szabályozásival, korlátozásával, megváltoztatásával lörtc-nhetik. A kapitalizmusnak azonban lényétől minden beavatkozás, szabad mozgásának korlátözása idegen. Ebből a szempöntból kapitalista ellenes a fasizmus. Kapitalista ellenes a szocializmus és a keresztény-szocializmus. Kapitalista ellenes a szövetkezeti mozgalom. Kapitalista ellenes az állami és községi gazdálkodásnak minden fajtája. És mikor igy minden oldalon sorakoznak a kapitalizmussal ellentétes erők, -maga a kapitalizmus szállítja számukra a fegyvereket és ugyanakkor megbontja a saját hadsorait. A kapitalizmusnak, mint rendszernek, ez az öngyilkossága. Szezon után olcsó Márkás áru Tenniszraketl Fürdőruhák Fürdőcikkek GlUcksthal és Társa Csekonics ucca 3. 157 - .iiiiii.i .i ijuum,-u!J AZ ELET MOZIJÁBÓL (Nyári sziaeszfct) Hogy néha egy darabnak olyan páratlan sikere van, mint a tavasszal a Csodabárnak, azon nem lehet csodálkozni A látványosság mindig jobban vonzza a közönséget s megmozdít olyan rétegeket ÍV amelyek egyébként nehezen szánják rá ma, gukat erre a szórakozásra- Hiába mönd.iák, hogy hogy nincs pénz, — ha megvan az előcsalógatója, akkor vanValamikor Gyulán volt a szegedi színtársulatnak nyári állomása, ott it csak a legkönnyebb operett tetszett s hiába állt a drámai személyzet szinte utólérhetetlen magaslatban, a prózai előadások közönsége abból a középosztályból került ki, amely elenyésző részben található Gyulán. Két kispolgár — férj és feleség — mégis végignézett egyszer egy, prózai előadást Makó Lajos ismerte a férfit s a legközelebbi alkalommal találkozva vele, művészeti kérdések tárgyalásába fogott. — Láttam múltkor a színházban, nagyon örültem Hogy tetszett az előadás? — Hát én már megmondom ugy, ahogy van, nem tetszett az sehogy. — Tán nem jók színészek? — Dehogy nem jók, már hogy ne volnának jók.Vagyon is azok. _ . ., — Akkor mi a kifogása? — Az, hogy egész este csak • maguk dolgát be. széltók. ! Társadalmi szinmü volt, természetes; hogy a maguk dolgát beszélték. De mit érdekli ez a gyulai magyart, aki nem kap a pletyka után, mert az ő szemében (és mintha igaza is volna.) az egész há'"omtelvonásos anyag pletykálkodás- Ez ezt mondta, az azt Akkor összevesznek a házasok, a végén kibékülnek. Igy van ez az életben is, semmi különös, vagy figyelemreméltó nincs benne. Ezért menjen a színházba? A látványosság más. Ott olyant lát, amihez másKülönben nem jut hozzá, kiállítást, táncot, szines felvonulást, dalolást. Sok olyasmit, amit nem éi"t meg, (nem azért, mintha a legínfelligenseDb közönség értené a mesét, meg az összefüggést), — de semmiesetre se rágódnak mindig a maguk dolgán. Hát ezért tökéletesebb színdarab a Csodabár, mint teszem azt a Hamlet Valamikor nagyon vidám nyári szezonok estek Gyulán, ahol megfordult virágjában Krecsányi Ignác is. Májusban kezdte Fiúméban és nyár derekán végezte Hódmezővásárhelyen, szenzációs sikert aratva az akkor divatos »Három pár cipőtvei. Azt kellett akkoriban annyiszor adni, mint most Szegeden a Csodabárt s ha pillanatnyilag kétség merült fel, hogy milyen darabot rántsanak hamarosan elő, a »Három pár cipő« mindig megmentette a műsort Csak annyiban volt egy kellemetlen, hogy a •stegedi látogatók halálra unták magukat JUrándult egy-egy ietkes csoport Gyulára is, Vásárhelyre js, már szomjasak voltak a muzsikára s véletlenül megint a cipőket kaptákIgy történt, hogy: unalmában a szegediek,.,akik két földszínű páholyt töltöttek meg, huszonegyezni kezdtek. Nem ez volt ott az egyetlen kedélyeskedéSj hiszen a Vásárhelyi aréna közönsége akárhányszor beleszólt az előadásba. A legérdekesebb jelenetbén aztán, mikor olyan csend támadt, hogy a legyek zümmögését is meg lehetett hallani, az egyik páholy, fenekéről erőteljes hang tört fel. — Bank! Bartos Gyula, aki félszemmel állandóan a páholyok vendégeinek működését figyelte, akkor -nem lévén épp dolga) odalépett a színpad szélén a páholyhoz— £o is teszek hozzá egy koronát (Á kapzsiság definíciója) Cgyvédbarátunk mesélte el a praxisából A hely épp olyan mellékes, mint a személyek, nem is .ügyeltünk rá, kivel történt egyszer régen, az érdekes az volt benne, hogy megkaptuk a telhetetlen tőke, a kapzsiság, természettudományi definícióját ' — Gazdag ember volt a kliensem, állt ugy félmillió körül a békében. De sose volt nyugta, mindig ujabb üzleteken törte a fejét Nem csodáltam volna, ha ezek a vállalkozások ezreseket hoznak, de egyik szegényebb volt a másiknál- Két-háromszáz koronásak, nem is mindig jóhiszeműek s mikor a kisémberek szaladtak a veszendőbe "induló pénzük .• után, az én kapzsim rémülten rohant hozzám. — Doktor ur, baj van! Meghallgattam, átnéztem az írásokat— Finom kis piszkos üzlet ez már megint Olyankor szégyenkezve sütötte le a szemét, nagyokat hallgatott. — Nézze, mondtam egyszer neki, mit töri magát ilyen rongyos összegecskék után, mikor olyan nagy vagyona van? Rámnézett pislogó viz-szemével és azt mondta. — Doktor uf, tudom én, hogy nincs minden rendben, de mit csináljak? Nem tehetek róla, ha ilyen a természetem Tetszik tudni, mit is magyarázzam, hogy a hal a vízben él Fölötte viz, alátta víz, jobbról is, balról is Mégis, mit csinál a hal, mikor esik az eső? Felveti magát a viz színére, kitátja a száját és vizet iszik... . . BobBorzalmas öngyilkosság (A Délmigijarörszág munkatársától.) Borzalmas módön pkart az élettől megválni szombaton.,.egy cipészsegéd. Dobó Vince 22 esztendős cipészsegéd, a Jókai-ucca 4- számú házban lakott Régebbi idő óta emlegette ismerősei előtt, hogy öngyilkosságot fog elkövetni, mert kevés a munka és nem tud keresetéből megélni. Elkeseredését csa4k fokozta, hogy reménytelenül szerelmes volt Szombaton reggel elővette dikicsét, élesre tente és. a Szive fölött a mellébe döfte. A dikics súlyos •'sebet ejtett Dobó Vincén, aki azonnal elveszítette eszméletét Igy találtak rá a házbeliek nagy vértőcsa közepén. A kihívott mentők Dol?ót • kórházba szállították, ahol műtétet végeztek' rajta. Állapota súlyos. Szabadlábra helyezték a Csongrádi-sugárúti szurkálás egyik szereplői ét (A Délmaggarország munkatársától."}.Jelentettük, hogy a Csongrádi-sufiárut 8- szám alatti házban pénteken délután véres verekedés játszódott le két férfi kőzött. A verekedés részleteit a rendőrség megállapította. Kiss József, aki jelenleg a kSZkórházban fekszik súlyos szúrt sebeivel, egy nő miatt támadt Boda Péterre. Kiss ugyanis hosszabb idő óta vadházasságban élt Fullajtár Erzsébet takarítónővel, akit több alkalommal összeszurkált Fullajtár Erzsébet végül is megunta Kiss erőszakoskodását és összeköltözött Boda Péterrel. Kiss többször megkísérelte, hogy a nőt visszahívja, ez azonban nem sikerült Ténteken délután a két férfi összeveszett, Kiss késsel és baltával támadt Bodára, akf egy hegyes tőrrel védekezett A verekedés eredménye az fett, hogy Kiss József számos súlyos sebből i érezve összeesett, Boda is könnyebb sérülésekei. szenvedett A rendőrség a verekedés után Bodát őrizetbe vette és kihallgatta. Boda Péter azzai védekezett, hogy Kiss József ismert veszélyes szurkáló, aki már igen sok embert összeszurkált. Amikor őt késsel és baltával megtámadta, félő volt, hogy megöli. Ezért vette elő tőrét és tette ártalmatlanná a dühöngő embert. Bodát a rendőrség szombaton reggel újból kihallgatta, azután szabadon engedte. Kiss József állapota változatlanul súlyos. Szenzáció a minden csónakra szerelhető Cl» G* ' CSONAKMOTOR P350.Elevátoros Hűtés, a motor maga a kormány la. - SKF golyós csapágyon a forgó részek. * üxem után a motor pillanaton alatt leszerelhető. Súlya 11 Icg., sebessége viz ellen 14 km. Részletfizetési kedvezmény. Képviselet: MAUKOViCS SZILÁRD HILIPS RADIO F

jnikl^^és az összes modern W készülékek, ventillátorok, csillárok é» villanyszerelések JANI ANDRÁSNÁL legfuiAnyoMbban IrllPIvl IMlC eszközölhetők Széchenyi lér 8. 60 Telefon: 29—28.