Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-05 / 150. szám

SZEGED. SiernesrMség: Somogyi ucca £2.Lem Telelőn - 23.33. ^Kiadóhivatal, kölclönkönyvlAr és tegytroda Aradi ucca S. Telefon: 13-06. -- Nyomda : Lbw Lipót ucca 19. Telefon : 26-34 TAvlrotl é» levélcím DélmnayaronzAa Síenrrt. Vasárnap, 1951 julius 5 Ara. 24 fillér VII. évfolyam, ISO. szám ELŐFIZETÉS; Havonta helybea 3.20 vidéken «* Budapesten 3-00. KUlföldtti* 6-40 pengd. -- Egyes »dm Ara hétkns> nap 16, vosAr- és Ünnepnap Hll. Hlr« detéaek (elvétele tarifa szerint. Megfelenlk hétfA felvételével nainl<ip«»iqe| Wilsoníól Hooverig Bármennyire lefoglalta is a választás heteken keresztül a mi kis magyar glóbusunk minden érdeklődését és bármilyen hasznos és örvendetes tanulságokat lehet is levonni a helyiérdekű hólyagok szétpukkanásából a jövőre nézve, tekintetünket nem fordithatjuk kizárólag befelé, hanem meg kell látnunk azt is, ami a világpolitikában történik. Az a küzkődés, amely, most Párisban folyik Hoover elnök javaslata körül, lehet, hogy uj fejezetnek a kezdete a háború utáni világ történetében. Amerika, amely a maga katonai és gazdasági súlyának latbavetésével likvidálta a háborút, most másodszor lép ki oceánontuli elzárkozottságából, készen a háborút követő béke likvidálására. Akkor Wilson elnök egy nagyon egyszerű és nagyon szép formufával kelt át "az óceánon: igazságot akart és azt hirdette, hogy ne legyen győztes és ne legyen legyőzött. Párisban belekerült a legsovinisztább és ieggyülölködőbb légkörbe és a tárgyalásban nála sokkal ügyesebb és politikai fondorkodásokban sokkal gyakorlottabb társai hiúságának állandó legyezgetése mellett addig furtak-faragtak a tizennégy ponton, mig . az eredeti elgondolásból semmi sem maradt, de megszülettek azok a békék, amelyek mérhetetlen gazdasági nyomorúságot és az elégedetlenségnek ac'dtg ismeretlen mértékét árasztották az egész világra. Hoover formulája éppen olyan áttetsző és egyszerű, mint Wilsoné volt. Nem elmélkedik, nem rejti el a célt a diplomáciai tolvajnyelv körmönfont mondataiban, hanem a lényeget keresi. Nem hirdeti a világválság megoldását, még csak arról sem beszél, hogy véglegesen rendezze a békeszerződésekből származó összes kötelezettségeket, csak átmeneti javaslatot tesz egy esztendőre. Bebizonyosodott, hogy Németország, amelyet legjobban terhelnek a jóvátételnek gúnyolt hadisarcból eredő kötelezettségek, ezeknek a kötelezettségeknek a gazdasági összeomlás veveszedelme nélkül megfelelni nem képes. Hoover tehát azt mondja, függesszük fel ezeknek a tartozásoknak a fizetését egy esztendőre. Németország nem fizet európai hitelezőinek és Amerika is lemond erre az esztendőre a hitelezőkkel szemben, akik viszont neki az adósai, minden követeléséről. Egy esztendő alatt sok minden történhetik. Egy esztendeig .van idejük gondolkodni a bölcseknek, hogy mi történjék azután. Addig azonban nincs hitelező és nincs adós. A moratórium telies és tökéletes. , Semmi sem mulatja jobban ennek a íavaslalnak hatalmasan átütő erejét, minthogy a nyilvánosságra jutása után egy hét alatt egy milliárd fonttal emelkedtek az angol és amerikai tőzsdéken jegyzett értékek. Még a terménytőzsdéken a gabona ára is emelkedett. A Hoover-üzenet a felszabadulás és megkönnyebbülés erejével hatott az egész világon. Pedig csak egy esztendőről van benne szó, egyetlen rövidke kis esztendőről. De talán éppen azért hatott. Ha több lett volna benne, mint amennyi tényleg van, jogosult szkepszis fosadhatta volna. Leszerelésről, Páneurőpáról, Népszövetségről, örök békéről, éppen eleget hallottunk és tudjuk, hogy mindezek szép szónál nem voltak egyebek. Ezért játszadozott szívesen ezekkel a szavakkal az a diplomácia, amely a mostani állapotokat akarja fenntartani és ezért nem hihetett bennük az emberiség, az élő, küzkődő és a gazdasági nyomorúságot érző emberek összesége szerte e világon. Most megfordult a Játék- A nagy politikától idegenek, a világ sorsának intézésétől távol állók nagy tömege ösztönösen megérezte, hogy valami nagy, sorsdöntő jelentőségű dologról van szó és annak megfelelően fogadta az elnök üzenetét. Párisban ellenben a hivatásos diplomácia, amely mindig csöpög a humanitástól és civilizációtól és amely nemrégiben még kenetteljes szavak kíséretében "kezdeményezte az Európai Egyesűit Államokat, megint éppen ugy fur és farag, mint 1918 végén és 1919 eleién. Emlegeti a szerződések sérthetetlenségét. Ami az amerikai javaslatban feltétlen, feltételesre! akarja átváltoztatni. Legyen moratórium, de mégse legyen moratórium. Állítsák talpra Németországot, de ne nagyon. Csak énpen annyira, hogy ki tudja fizetni amit Franciaország, Belgium; Is a többiek követelnek rajta. Igen. a többiek is, akik az első pillanatban mukkanni sem mertek. Most már .jelentkeznek ők is Csehország, Jugoszlávia és Bománia, Még Görögország is. Ha nem tudtuk, megtudhatjuk, hogy Görögország hozta a legtöbb áldozatot a világháborúban és neki esik legnehezebben, hogy lemondjon jogos követeléseiről. Érthető, ha a békék haszonélvezői ilyen hevesen szembehelyezkednek az amerikai elnök javaslatával. Ha a javaslat 1998-ig, ameddig Németország háborús kötelezettségei tartanak, mindent rendezni akarna, nem volna "rájuk veszedelmes. A veszedelem az egy esztendőben és a javaslat megfogható, megvalósítható voltában van. A veszedelem abban van, hogy egy esztendő alatt be talál igazolódni, hogy az úgynevezett sérthetetlen szerződések felelősek legnagyobb részben a világ nyomőruságáért. A veszedelem abban van, hogy a sérthetetlen szerződések ki találnak csorbulni. De a legnagyobb veszedelem abban van, hogy egy esztendő multával nem les? hatalom, amely ki tudja .kényszeríteni, hogy ott folytassuk, ahol ma abbahagytuk. Ahogy Cecil lord mondotta a rotariánusok bécsi kongresszusán, ami mo?t történik az a Shvlock-politkának végét jelenti. Hogy a Hoover-javaslatnak mi volt az inditó oka, reánk nézve tökéletesen közömbös. Nem fontos, hogy az emberszeretet sugallta-e, vagy a józan megfontolás, hogy Amerikáról is elhárítsa a gazdasági pangás egyre jobban fenyegető veszedelmét. A fontos az, egv dicső és fényes multu, de önmagának bálvánvozásában határt nem ismerő népnek politikusai, akik sohasem tudják az" emberiség? egyetemes érdekeit saját hazájuk vezeVI pozíciójától elválasztani, ne juttassák ezt a javaslatot a Wilson tizennégy pontjának szomorú sorsára. A fontos az, hogy a benne rejlő eleven erő, amit megsokszoroz Amerika és Nagybritannia összetett tekintélye és az egész világ békevágva áttörje \ kicsinyes ravaszkodások drÓtakadályait és győzedelmeskedjék az engesztelhet etlenség szelleme fölött. Akkof Hoover üzenetét" a történelem a függetlenségi nyilatkozat, a Monroe-elmélét és az amerikai hadüzenet mellett fogja jelentőségében elkönyvelni Konferenciára §ivfáU a veszeiö államol&at a Hoover-ierv ügyében Végleges megegyezés, vany Franciaország még nem fogadia el a Hoover-iervet ? Szombaton ufahto iandcslcozúsi iarfoíials. as amerikai és a írancla delegáíusolí Paris, julius 4. Az amerikai és a francia delegátusok között a Hoover-tervre vonatkozó megegyezés szombatra virradó éjszak a létrejétU Mindössze néfcány technikai részlet szabályozása m aradt hlítra, ebben az ágyban is azonban rövidesen döntés várható. A tanácskozáson az amerikaiak részéről Mellon és Edge, a franciák részéről Briand, Flandrin és Ponset vettek részt. A tanácskozás három óra hosszat tartott és ennek végeztével Ponset államtitkár a következő kommünikét terjesztette Laval miniszterelnök elé jóváhagyás végett: — Amerika kijelenti, hogy hajlandó bizonyos elvi engedményre és beleegyezik abba, hogy Németország a szünetév alatt is fizesse az annuitások nem védett részét, méa pedia a nemzetközi fizetések bankjának pénztárába. A franciák" viszont azt az engedményt tették, hogy ezek' a fizetések hitel utján azonnal és a maguk teljes egészében visszafolynak Németországba. Ez a megegyezés Ö Young-íervel elméleíBeg fennfarija, annak gyakorlati végrehajtása azonban egy évig szünetel. Most már csak" az a kérdés vár szabályozásra, hogy megfizessék-e a franciáknak azt a pénzösszeget, amelyet az érvényes nemzetközi megállapodások szerint a franciáknak a moratórium letelte után be kellene fizetniük a nemzetközi 'fizetések bankjának biztositék-alapjába. A párisi lapok szerint ebben a kérdésben is sikerült olyan megoldási módot találni, amely szükség esetén kielégíti Franciaországot,