Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-04 / 149. szám

l>fJ,MA<JYAROK*/M ürességet, amelyéi Várhely prelátus halála támasztott a szegedi életben Élete Várhelyi Józsefről ma mir kevesen tudják, hogy nem Szeged a szülővárosa Annyira összenőtt ezlel * várossal az alatt a negyven esztendő alatt, •mig mint lelkipásztor szolgálatában állt, hogy szegedibb volt a iegszegedieskedőbb benszülötteknél. Szírette ezt a várost, tanuja volt az újjászületésének, fejlődésének, serényen munkálkodott fejleszti én, csinosításán, modernizál* 4n egész pályafutása alatt, igazi díszpolgára lett Szegednek a szó legtisztább, legnemesebb értelmében BéUésmegyéből származott. Édesapja vármegyéi tisztviselő volt Békésen, korán, 45 éves korában meghalt, Várhelyi József, aki 1857-ben született, nyolcéves volt akkor, amikor elveszítette édesapját Martiréletü édesanyjára nehezedett a nagy család eltartásának, felnevelésének minden gondja. Emberré nevelte valamennyi gyermekét. Józsefet tízéves korában, éppen a kiegyezés esztendejében a premontreirek nagyváradi gimnáziumába adta. Várhelyi prelátus sokszor elbeszélte, hogy milyen napv volt országszerte ebben az évben az öröm Az abszolutizmus nyomása alól felszabadult emberek nagy, nemzeti szinü kokárdákat tűztek a mellükre és ugy ünnepelték a Bach-korszak halálát. A kis Várhelyi József lelkében a nagyváradi gimnázium falai között érlelődött meg az" elhatározás, hogy pap lesz, Jézus Krisztus, a krisztusi §zeretet igazi papja Szorgalmasan tanult, 1876-ban tette le az érettségit, 1926-ban lett volna az 50 éves érettségi találkozója, azonban nem tartották még Ilajdani osztálytársai közül azok, akik még éltek, valamennyien az elszakított országrészekben laktak la nem jöhettek össze a találkozóra. Várhelyi József a nagyváradi gimnáziumból a temesvári teológiára került és négy év múlva, 1880-ban szentelték fel. Első szentmiséjét szülőfalujában, Békésen mondotta és Torontálmegye egyik kis falujában, Szajánban lett káplán, a Révay bárók birtokán. Első plébánosa Kristóífy Józsefnek, a későbbi darabontkormány, belűgy•nainiszterének volt a nagybátyja. Papi pályáia Hetvenedik születésnapja al 'jól, 1927-ben, papi pályájának kezdetéről ezeket mondottá: — Papi pályámat azzal a belső fogadalommal kezdtem meg Szajánban, hogy életemet a nép javára szentelem. Állandóan szociális problémákkal foglalkoztam, ezen a téren igyekeztem a köznép érdekeit szolgálni, mert megláttam azt a nagy gazdasági nyomorúságot, amelyben a szabadságharc alatt felszabadított jobbágyok gyermekei senyvednék. Talán ez volt az oka annak, hogy Száján színmagyar népe káplánoskodásom alatt nagyon megszeretett és amikor a csanádi püspök Törökbecsére helyezett át 1883-ban dr. Szentklárai Jenő ottani plébános mellé káplánnak, Száján község elöljárósága küldöttségileg kérte a püspököt az áthelyezés visszavonására A püspök nem teljesíthette a szajániak kérését és a fiatal lelkész átköltözött Törökbecsére, dé Szentklárai Jenőnek, a budapesti egyteem későbbi tanárának plébániájára, de két év múlva, 1885ben visszakerült első plébánosa, Kristóffy mellé, akit időközben Apátfalvára helyeztek át plébánosnak. Itt ismerkedett meg Kristóffy Józseffel és Igen meleg barátság fejlődött ki közöttük, amely Kristóffy nemrég bekövetkezett haláláig tartott A szomorú sorsú magyar politikus »Magyarország Kálváriája« cimü hatalmas munkáját, amely nemrégen jelent meg, dedikálva küldötte el Várhelyi prelátusnak. Kristóffy József főjegyzője volt a megyének abban az időben. Felsőtanyán Várhelyi József Szegedre 1888-ban került, a rókusi plébániára, Ivánkovics plébános mellé Ivánko\1cs akkor országgyűlési képviselő volt és helyette a fiatal Várhelyi adminisztrálta a rókusi plébániát Rókus népe hamar megszerette és fájó szívvel búcsúzott el tőle, amikor a belvárosi plébánossá megválasztott Vargha Ferenc kisteleki plébános helyére rendelte a püspök adminisztrátornak. Egy év múlva a közgyűlés Felsőtanya plébánosává választotta meg a békési születésű papot és ezzel áttörte azt a tradíciót, amely nem engedte meg, >iogv a város kegyurasága alá tartozó plébániát ide^í-n származási) pap kapja meg. Várhelyi József volt az első, aki kegyúri plébánia élére került idegen létére. De már akkor szegedinek érezte mindenki ebben a városban 1894-től 1907-ig volt Felsőtanya plébánosa és ezalatt a tizenhárom év alatt ugy összeforrott a felsőtanyaiakkal, hogy mfg most is sajnálkozva emlegetik távozását Várhelyi József indította meg ezt az elhanyagolt tanyarészt a civilizálódás utján. Először mozgal1931 mat indított á felsőtanyai templom felépítése érdekében. A templom fel is épült. — Amikor Felsőtanyára kerültem — mondotta nemrégen — szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a felsőtanyai gazdák igén hátramaradottak, fogalmuk sincs az észszerű gazdálkodásról, nem tudják kihasználni azokat a lehetőségeket sem, amelyeket a sovány föld nyújt számukra. A szegénység, a nyomor általános volt. Megalakítottam a gazdakört és rövidesen elértem, hogy Felsőtanya népe megbízott bennem. Látta, hogy jó szándékkal szeretnék javítani helyzetén. Meghonosítottam a gazdasági kiállításokat, mezőgazdasági versenyeket rendeztem, hogy felkeltsem a gazdák ambícióját. Foglalkoztam a gazdák téli foglalkoztatásának problémájával, tanfolyamokat szerveztem, amelyeken megtanulhatták a gazdák, hogy a téli hónapok alatt maguk is elkészíthetnek sok mindent, amire a gazdaságban szükségük van Rövid idő alatt egészen megváltozott Várhelyi József tanításainak, útmutatásának nyomán a felsőtanyai élet. A gazdák egyre izebb dolgokat produkáltak és a szép fejlődésnek indult háziipar termékeiből a lelkes pap kiállítást rendezett. Ennek a kiállításnak hire ment az egész országban és Darányi Ignác akkori földmivelésügyi miniszter is megtekintette a kiállított dolgokat és őszinte elragadtatással gratulált Várhelyinek az elért nagyszerű eredményekért. Szegeden Félsőtanyáról a rókusiak vitték el Várhelyi Józsefet és Rókus plébánosa maradt egészen a háború kitöréséig. Rókuson ugyanazt a munkát folytatta, mint Felsőtanyán. Azonnal felfedezte az elhanyagolt városrészek súlyos szociális problémáit és 6 szervezte meg a külvárosi mozgalmat, amelynek azóta nagyon sok politikai élősdije akadt. Harcolt a vízvezetékért, a világításért, a csatornáért és eredményékét is ért el, mert szavának mindig súlya volt. A közgyűlés 1914-ben egyhangúlag belvárosi plébánossá választotta és igy megkapta a legdíszesebb szegedi plébániát, amelynek betöltője főpapja is ennek a városnak. Hetvenedik születésnapja alkalmából arra a kérdésre, hogy mit szeretne még megérni, ezeket mondotta: — A fogadalmi templom felszentelését ... de félek, hogy pénzhiány miatt erre tuisoká kerülhet csak a sor. Megértem a felsőtanyai templom felszentelését. Rókuson is az én időmben épült fel a templom, de alig épült fel, be kellett jönnöm a Belvárosba, a régi Szent Demeter-templomba Nagyon szeretném megérni az ni temnlom felszentelését ... Megérte és ma az egész ország ugy ismeri, mint a fogadalmi templom plébánosát — Erre a három uj templomra gondolok viszsza a legszívesebben — mondotta négy esztenjulr us 4. Tökéletes fényképmisolatokat angol S. C. gézfény, vagy 105 Seltona önszinezö nopfénypapiron érhei cl. t ephotó Ciebmann SSSEfSS dővel ezelőtt —, meg arra a szeretetre, amelylyel papi pályámon találkoztam. Az igazi szeretet nagyon jól esik és ugy érzem, hogy van benne részem, mert nem csak a híveim szeretnek, hanem szeret ennek a városnak minden másvallásu polgára is. Ezt az általános szereletet annak köszönhetem, hogy soha nem különböztettem meg egymástól az embereket Ha visszanézek életemre, boldog őrömmel tölt el, hogy pap lettem, mert ugy érzem és ugy tapasztalom, hogy az a pap, aki krisztusi hivatásának él, a társadalomnak csak hasznára lehet. Követheti mindenki politikai meggyőződését, csak a végletekbe ne menjen vele. En tiszteletben tartottam mindenkinek a meggyőződését, de megkívántam, hogy az enyémet is tartsák mások tiszteletben, bár politikailag sohasem exponáltam magam. Talán ez a magyarázata annak, hogy még a proletárdiktatúra alatt sem volt semmiféle kellemetlenségem. Csendes munkával törekedtem a felzaklatott lelkek kiegyensúlyozására. Krisztus papja Voltam akkor is és a szeretet volt a hitvallásom... Egyházi hatósága mindig megbecsülte. Rókusi plébános volt, amikor tiszteletbeli kanonokká nevezték ki, a Belvárosban pedig esperessé. Nem sokkal később a pápa prelátus á v á nevezte ki. A fogadalmi templom főlszentelése alkalmával pedig megkapta a kormányzótői h polgári érdemkeresztet. Az utolsó ift Az elhunyt főpapot a város a maga halottjának tekinti. Temetése vasárnap délután lesz. A fogadalmi templom keleti kistornyának kápolnájában ravatalozzák fel bebalzsamozott holttestét és a templom terraszáról temetik ©1 a fogadalmi templom kriptájában. A fogadalmi templom kriptájának első lakója igy a fogadalmi templom első plébánosa lesz. Hétfőn délelőtt tiz órakor mond misét a megyéspüspök a gazdátlanná vált templomban a Krisztus papjának lelki üdvösségéért Vad összecsapás a francia kamarában Laval miniszterelnök és Franklin-Bouilion között Tettlegesség az ülésterem kijáratánál (Budapesti tndósitónk telefonjelentése.) Párisból jelentik; A kamara mai ülésének végén példátlanul heves összecsapás játszódott le Lavai miniszterelnök és Franklin-Bouilion képviselő között, amely majdnem verekedéssé fajult Franklin-Bouilion ugyanis szemrehányást tett a miniszterelnöknek, hogy még a Hoover-tárgyalások befejezése előtt nyári szünetre akarja küldeni a parlamentet. Heves disputa fejlődött ki, aminek Laval azzal vetett véget, hogy hirtelen faképnél hagyta FrankHn-BouiUont és a kijárat felé indult Franklin-Bouilion magából kikelve rohant Laval után, akit két karjánál megragadott, hogy megakadályozza távozását. Laval kirántotta magát és jobbját ökölbe szorítva, a képviselő arcába akart ütni. Gaston Guerard államtitkár hirtelen odaugrott és megfogta Laval ütésre emelt kezét FranklinBouillont két miniszter fogta közre és kituszkolta a teremből. Romániában ötven százalékkal csökkentik a tisztviselők fizetését Bukarest, julius 3. A Lnpta értesülése szerint a kormány olyan javaslatot készít elő, amely 50 százalékkal csökkenti a tisztviselők fizetését. A javaslat szerint a tisztviselők elvesztik azt a jogukat is, hogy a fizetés leszállítása ellen a bíróságnál tiltakozhassanak. A lap szerint a javaslat még ebben az ülésszakban a parlament elé kerül, valószínűleg szeptemberben. Felgyújtották egv spanyol városban a kapucinus kolostort Madrid, julius 3. A forradalmi szindikalisták csütörtökön ím Corunában népgyűlést tartottak. A gyűlés után a tömeg zárt menetben végigvonult a városon és felgyújtotta a kapucinosok kolostorát. Néhány perc alatt az épület lángokban állott A tűzoltóság csupán a szomszédos épületek megvédésére szorítkozhatott. Amikor a rendőrség a gyujtogatókat le akarta tartóztatni, kőzáporral és botokkal támadta meg őket, ugy, hogy katonaságnak kellett helyreállítani a rendet Számos tüntető megsebesült.