Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-30 / 171. szám

z délmagyaro^ 1931 julius M tudjuk fizetni a villanyt vagy az adót, vagy más elodázhatatlan szükségletet. Tizenhét év­vel a világfuriák kiszabadulása után végül talán ráeszmélhetnénk, hogy olyan emberek állapítsák meg a takarékossági rendszabályo­kat, akik maguk — nem is egyszer — levizs­gáztak a takarékosságból, a szó szoros értel­mében vett nélkülözésből és akik meg tudják mondani, hol szőrit majd a csizma, ha a pénzeket onnét vonják el, ahol meg kell hagyni és nem onnét, ahol nincs rá okvetlen szükség. Csak ezt akartam mondani, mélyen tisztelt Közvélemény. Interpellációk éjszaka fél 11-ig Választási visszaélések, gazdasérelmek és a lak­bérfizetés Budapest, julius 29. A parlament szerdai ülé­séti a felhatalmazási javaslat vitája után — amely­ről lapunk más helyén közlünk tudósítást — megtartották az első rendes interpellációs napot Az interpellációk és miniszteri válaszok éjszaka fél 11 óráig tartottak. Az első interpelláló Farkas István volt, aki az eljárás megindítását kérte azokkal a közigáz­gitási tisztviselőkkel szemben, akik a választások alkalmával a választópolgárok szabad akaratának megnyilatkozását terrorral lehetetlenné tették. A békéscsabai és a szarvasi választásokkal kapcso­latosan részletesen ismertette a sérelmeket. Scllovszky Béla belügyminiszter válaszában azt mondotta, hogy általánosságban történt panaszok­kal szemben tehetetlen. A választójogi tör énynek tényleg vannak hibái és azok korrigálására a kormány alkalmas időben lörvénvjavasla'ot fog a Ház elé terjeszteni. Az elnök javaslatára a Ház Relslngsr Ferencel • mentelmi blz»(lság elé utasította közbeszólásai miatt. Szeder Ferenc ugyancsak választási visszaélé­sek ügyében interpellált és a békéscsabai válasz­tási eseményeket ismertelte. Scllovszky Béla belügyminiszter: A választás napján összesen 167 panasz érkezeit hozzá és azo­kat minden esetben megvizsgálta és orvosolta, egyoldalú beállításokat azonban tényeknek nem fogadhat el. A mostani választás szerinte sokkal nyugodtabban folyt le, mint 1926-ban, de azért egyes helyeken most is fellángoltak a szenvedé­lyek. Védelmébe vette a csendőrséget, a főispáni kart, amely »biztositotta a választásóknak nyu­godt mederben váló lefolyását*. Szakács Andor interpellációjában kérte, hogy azokat a gazdákat, akik csak jelentéktelen ősz­szegekkel tartoznak, mentesítsék a sok költséggel járó zálogolási eljárás alól. Zsltvay Tibor igazságügyminiszter: A hitelezők érdekeit nem szabad elhanyagolni, éppen ezért az interpellációban felhozottakra poiiliv ígéretet nem tehet.. Inkey Pál báró a vámőrlő malmok terhének a csökkentését kérte. Szóvátet'.e azt Is, hogy egyes vidékeken a gazdáknak olyan k«vés buzájuk ter­(A Délmagyarország munkatársától.') Ha be­válik a szakértők jóslata, akkor most, a hű­vösebbre fordult, esős időjárás véjjet vet e.inak a szörnyű pusztulásnak, amit Alsótanyán oko­zott a sertéspestis és a sertésorbánc. A ta­pasztalatok szerint ugyanis a veszedelmes ál­latbetegség legbiztosabb ell ::szcre a hideg, hűvös eső A szegedi tanyákon nagyrészt azért terjedt el olyan nagymértükben a serlésvész, meri a kánikula már hónapok óta tart szinte megszakítás nélkül. A nyilvánosság általában ugy tudta eddig, nogy a sertésveszedelem csak mostanában, néhány nappal ezelőtt lépett fel nagyobb, ará­nyokban a szegedi tanyákon. A helyzet ezzel szemben az, hogy már több, rain' három hó­nap óta pusztítja a betegség a tanyai sertés­állományt. A pusztulás nagyságáról cs rendki­vül érdekes mellékkörülményeiről a Délma­gyarország munkatársa igen figyelemreméltó adatokat tudóit meg az egvik alsólanvai város­atyától. — Tőbh, mint három hónapja tar' már a veszedelem — mondotta informátorunk — és ha mosl megszűnik, abban a hatáságnak alig van érdeme, ennek inkább az az oka, hogy a betegség majdnem kipusztította már az mett, hogy most a drága bolettával terhelt lisz­tet kénytelenek megvásárolni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszában ki­jelentette, hogy elemi csapások ese'én gondoskodni fog arról, hogy a károsult gazdák gabonáját bo­letta ne terhelje. A sztrájkoló malmokkal szem­ben a legszigorúbban fog eljárni. Pakots József a pótharaszti földbérlők válsá­gos helyzetét tette szóvá és kifogásolta, hogy Nagykőrös városa nem adott nekik bérmérséklést. Scllovszky Béla belügyminiszter Nagykőrös vá­rosa a legnagyobb méltányossággal intézte el az ügyet. Bródy Ernő a népjóléti minisztertől intézke­dést kért aziránt, hogy a nehéz viszonyokra való tekintettel, a lakbér minden kategóriában havonta legyen fizplhettf, még pedig n^m a hónap 5-éig, hanem 20-ik napjáig. Béregyezlető bizottságok fel­állítását is kérte, továbbá azt. hogy a kilakoltatási a miniszter szüneteltesse. F.rnszt Sándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy a kormányt most törvények kötik, azonban ha a tárgyalások alatt álló javaslat törvényerőre emelkedik, nagyobb alkalma lesz a megoldásra. Fontolóra veszi az előterjesztett kérelmet és a holnapi minisztertanács elé terjeszti. Beméli, hogy nagyjában eleget tud tenni az interpelláció­ban foglalt kívánságoknak. Tury Béla, majd Pintér László az ínségbe ju­tott győr- és mosonmegyei gazdáknak vetőmaggal való ellátását kérték. Szeder Ferenc kifogásolta, hogy egyes közigaz­gatási hatóságok a szociáldemokrata pártszerve­zetek megalakulását és működését megakadá­lyozzák. Se|!ovs7ky belügyminiszter: A politikai szervez­kedéshez a* ha'ósagob külön engedélye nem szük­séges, de — ajinlatos, hogy ezt a hatóságoknak bejelentsék. Az ősz folyamán ez ügyben rendele­tet kiván kiadni. Szeder Ferenc ezután a csendőri zaklatások ügyében terjesztett elő interpellációt. Tiltakozott az ellen, hogy a szociáldemokrata párt jelvényeit elkobozzák és hogy a csendőrség a szociáldemok­rata pártot kommunista bandának minősítse. Az ülés este fél 11 órakor ért véget egész sertésállományt. Amelyik tanyában föl­lépett a baj, ott eleven sertés nem maradt, elpusztult a legkisebb malac is a legnagyobb anyakocával egyült. Nekem például tizenhat sertésem volt, de egy sem maradt belőle. Pedig kétszer is beoltattam, de az oltás legfeljebb néhány napra mentesili a bajtól a sertéseket. Nem is lehet megállapítani, hogy milyen nagy károkat okozott a sertésvész. Az elhullott ser­tések garmadával hevernek temetetlenül az utak mentén és a bokrok alatt, rettenetes bű­zük elviselhetetlenné teszi a tanyák levegőjét. — Odakinn, a tanyán a dologból csak egyet nem értünk, még pedig azt, hogy a város ha­tósága miért nem rendelte el a zárlatot azok­ban az állategészségügyi kerületekben, ame­lyekben föllépett a veszedelmes sertéshteg­ség. Ezelölt néhány évvel elég volt a zárlat elrendeléséhez egyetlen állalmegbetegedés, most pedig hónapok óta pusztít a vész, szá­zával hullik el a sertés, a zárlatot még sem rendelték el. Ennek következtében a gazdák szabadon viszik át egyik körzetből a másikba az állatokat és igy a veszedelem .elterjedhetett az egész tanyavilágban. Pedig ha idejekorán lezárják a ferlőzött körzeteket, nagyon sok sertést megmenthettek volna és nagyon sok tanyai gazda menekült volna a károsodástól, amelynek súlyát fokozza a jégkár is. Közöltük ezeket az adatokat dr. Pálfy József polgármesterhelyettessel, aki a kővetkezőket mondotta­— A város halóságának nincs és ném volt tudomása arról, hogy a tanyákon már hó­napok óta pusztít a sertésvész. Az alsótanyai hatósági állatorvos első jelentése most, né­hány nappal ezelőtt érkezett be és csak ebből szereztünk tudomást a veszedelemről. A jelen­tés alapján azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket és megtörténtek az intézkedések a fertőzött területek lezárására is. Ez kü­lönben az elsőfokú közigazgatási hatóság, az előljárósági ügyosztály hatáskörébe tartoeik, ennek a hatóságnak dr. Horválh Lajos tb. ta­nácsnok a vezetője. A zárlatot korábban azért nem rendelhettük el, mert nem volt tudomá­sunk a járványról, a hatósági állatorvosod nem tettek eddig jelentést róla — Arról sincs tudomásunk, hogy az kihul­lott sertések temetetlenül hevernek a tanyá­kon. De ha ez igy van, akkor megtesszük a szükséges intézkedéseket. Az elhullott álla­tokat el kell temetni. Aki nem temeti el, az állategészségügyi kihágást követ el és az el­len megindítjuk a kihágási eljárást. A ki­dobált állati hullák nemcsak a levegőt fer* tőzik meg, hanem a rájuk szálló legyek tovább terjesztik a betegséget is Nincs hir az amerikai oceánreniilőkről (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Londonból jelentik; A két amerikai oceán­repülökről amerikai startja óta semmi hir nincsen. A két gép — mint ismeretes — kedden hajnalban indult el Newyorkből, hogy közvetlenül, leszállás nélkül Moszkvába, illetve Konstantinápolyba re. püljön. Az ir partvidék egyik városában hallották ugyan egy repülőgép zúgását, de a sürü ködben nem tudták megállapítani, hogy amerikai repülő­gép repült-e át a sziget felett flz Angol Bank ismét felemeli a kamatlábat ? London, julius 29. Sajtókőrökben nem tart­ják kizártnak, hogy az Angol Bank újból fel­emeli a kamatlábat. Ugyanis a legutóbbi eme­lés óta eltelt egy hét alatt az Angol Bank aranyvesztesége 16.5 millió fontot tesz ki. Ez idő alatt a legfontosabb angol állampapírok árfolvama 40-50 shillinggel hanyatlott. A német-osztrák vámunió ügye Hágában Hága, julius 29. Az állandó nemzetkőzi bi­róság mai ülésén Scialoja. az olasz kormány képviseletében fejtegette, hogy Ausztria füg­getlensége szerves eleme az általános világpo­litikának, minthogy elidegenítését kifejezetten a népszövetségi tanács hozzájárulásától teszik függővé. Briand-t nem kötelezte semmiféle jog abban, hogy a vámunió tervét a népszövet­ségi tanács" elé vigye, de ezt mégis megtette. Az oceánrepülők Siófokon Siófok, julius 29. Endresz György és Magjar Sándor szerdán délelőtt a fürdőigazgatóság meg­hívására autón Siófokra érkeztek, ahol lelkesen ünnepelték a magyar oceánrepülőket. Zsembcry főjegyző üdvözlő szavait Endresz köszönte meg. Délután hidroplánon körrepü'ést akartak vé­geznl a Balaton fölöli, azonban a vihar miatt lehetetlen volt startolni. Este hangversenyt ren­deztek a repülők tiszteletére. X' REBÖNYIPHRaá Jl senésvéssz — Hónapok óla pussiii a lanyákon, de csak né&ány nap élőit teiíek róla jelentési

Next

/
Thumbnails
Contents