Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-28 / 169. szám

DEMAGYARORSZAG KZC6ED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.em Telefoni 23-33.-Kladóhlvatnl, hdlctOnkOnyviaT és legylroda - Aradi >lcc# S. Telefon: 13-Oft. ^ Nyomda : Löw « lpöt ucca *«. Telefon 26-34. TAvlratl *s levélcím Délmagyarorszáq Szeged. Kedd, 1931 Julius 28 Ara !« fillér VII. évfolyam, 169, izém ÍLőriíETÉ*! Havonta helybea 3.20 vidéken és Budapesten 3>00, kUlfaidön 6'40 pengO. — Egye* izém Ara hétközi nap 1«, vasár- és Ünnepnap 24 tlll- Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik Héttrt kivételével nnontnp reaael H szinház és a szinügyi bizottság Százezer bajunk mellett most már ti gyet sem vetnénk a színházra, ha nem félnénk attól, hogy balkezes határozatok és intézkedések "miatt visszatérhet a — házíkezelés. Most arra senkise számítson, hogy bajok esetleges további tornyosulása esetén lesz erő a hatóságban azt mon­dani: vergődtem a színházzal házikeze­lésben, vergődtem a vállalkozási rendszer visszaállítása mellett, százezreket elköltöt­tem ugy, tömérdeket, kellene áldoznom igy, a 80 ezer pengő hatalmas szubvención tul viszont nincs már a városnak egyetlen garasa se, inkább legyenek tehát bezárva a. szinház kapui, mint hogy rövidlejáratú kölcsönt vegyünk fel szír házi célokra, vagy további ezreket vonjunk ei mondjuk, az évek óta. teljesen elhanyagolt városrende­séstől vagy az amúgy' is szűkmarkúan tánjögatd'tt. éhezéstől és lerongyolódott­ságtól türelmetlen munkanélküliektől. Mért féltjük a színházi célokra ember­félettíen igénybe vett városi pénztárat yiajpb szinhází áldozatok torz és gonosz gondolatának a folvetődésétől? Tévedés, hogy kizárólag az igazgató oaia. ha gyönge a társulat és érdektelén . .* műsor. Az, hogy miként vezetik a szín­házat, soha nem volt annyira kevéssé csak az igazgató dolga, mint most. Mondjuk meg nyíltan. Soha nem láttunk vállalati jellegéből olyan nagy mértékben kivetkőz­tetett vállalatot, mint amilyen a színházi vállalat. Vidéken ez már régi probléma. Persze nem a tisztánlátók számára és saj­nos, hogy a hatóság Szegeden is régi for­májában hagyta megkövesedni.ezt a prob­lémát, Szegeden. áz ország második váro­sában. Amelynek gazdasági éleiét is és kulturális életét is.ré.tjesrég ki kellett volna és ki lehetett volna emelni a vidékiesség szürkeségéből, egyhangúságából és unal­mából! De ha eddig nem lehetett, az utóbbi években rsak tisztán lehetett látni, hogy a vidéki színház, tehát a szegedi szin­ház is nemcsak abban különbözik a vi­déki városoknak, tehát Szegednek is min­den más vállalatától, hogy megtörhetet­len monopóliuma és hatalmas szubven­ciója van, hanem abban is, hogy a ha­szon föltétlenül és korlátlanul a vállalko­zóé, a deficit legalább ugyanilyen mérték­ben A ' — városé. Ez csak kötelez és biz­tosit jogokat. A kérdés tehát most rrtár az, miként"őr­áödik és egyáltalán őrkodik-e a szinügyi bizottság ezeknek a kötelmeknek a telje­sítése, s ezeknek a jogoknak az érvénye­sítése fölött? Újból kísért, ugy látszik, az eredeti be­mutatók rendszere s a színdarabok elol­vasásával a szinügyi bizottsági tagok fel­váltva fognak fáradozni. Ezt abban a föltételezésben mondjuk, hogy a szinügyi bizottság legutóbbi tanácskozásának és ha­tározatainak ez a része nem humbug. Hát kérem szépen, senkit sem akarunk meg­bántani. legindokolatlanabb és legjogösu­latlanabb érzékenységében sem meghá­borgatni. Hiszen á szinügyi bizottság tag­jai egytől egyig derék, jóravaló urak, van köztük" a közgyűlésnek tobb buzgó tagja s például erkölcsi szempontból ecvik el­len se lehetne kifogást emelni. De mégis. Mi kvalifikálja az ébredők kitűnő elnö­két, hogy, ő mondja meg, hogy a szegedi színházhoz benyújtott darabok közül me­lyikben ébredez a tehetség és a siker is­teni szikrája? Vájjon az, aki nap-nap után hibátlanul szerkeszt sommás kereseteket, föltétlenül alkalmas-e arra, hogy szinda­rabokról sommázzon perdöntő véleményt? És ki hiszi el, hogv a szegedi kötélgyár or­szágszerte ismert nagyérdemű igazgatója, aki nemcsak kivételes tehötsége, hanem kivételes intelligenciája miatt, is becsült, hetvenhétéves fiatalsága ellenére is vál­lalkozni fog a dramaturgiai állandó ki­segítő szerepére Görög Sándor mellett? Á szinügyi bizottság minden más hatá­rozata sablonosságba és fölszinességbe szürkült. Ez az egy kiemelkedik. De csak azért, mert jellemzi a szinügyi bizottság hozzáértését. Alkalmas arra. hogy színkö­rökhöz is méltatlan úgynevezett irodalmi események állandósitója legyen De arra is, hogy- néhány' hónap alatt abban az esetben is tönkre tegye az igazgatót, ha Görög helyén sökkal különb legény állna, mint arnilven ő, sokkal nevesebb társulat­tal, mint amilvennék a névsorát beter­jesztette. ' Bebizonyítottuk mar, igazan nem volt neh£z feladat, hogy a színház, ügyeihez v^lő hozzászólásra nem közgyűlési tagság minősít.. Egészen más. De egészen más. Eléggé ismert dolog, hogy indítvány fe­küdt a közgyűlés előtt, amely a szinüg- j bízottság helyére hozzáértőkből irodalmi és művészeti tanácsot akart megalakit­tatni. Ez az indítvány megbukott Első­sorban a polgármester hozzáértésén, aki abban az időben volt újdonsült színház­látogató. A szinügyi bizottság azonban már akkor sem volt újdonsült. Ma még kevésbé. Áldott létének tagadhatatlanul nagy része van a házikezelés művészi terméketlenségében és pénzügyi csődjé­ben. Hivatásának csak a legkisebb mérték­ben való betöltésére ma is teljesen alkal­matlan. Nem művészi segítőtársa az igaz­gatónak. Nem pénzügyi tanácsadója a vállalkozónak. Nincs egyetlen gondolata, amellyel társadalmi uton érdeklődést, hi­tet és lelkesedést lehetne kelteni a lejára­tott és hitelétől megfosztott szinház iránt. De vállalni akarja a dramaturg szerepét, amelyet a világ — ezt jól tessék megér­teni;avitég — minden, más. színházában hozzáértők töltenek bé. A szinügyi bizottságoknak volt már nagyszerű szerepük is a magyar színészet történetében. Ez a szerep motf 3. visszá­jára fordult.-; Fölvirágozta tás helyett lejá­ratják a színészetet. r . -. .*•• • • . • • MacDonald tíérlinben A küzönség a pályaudvaron áttörte a kordont é« lel' kesen Ünnepelte az angol miniszterelnököt Berlin,, julius 27. "Henderson-angol külügy­miniszter ma reggel fél "9 órakor -az északi gyorsvonattal megérkezett Berlinbe. Fogadta­tására a friedrichstrassei pályaudvaron meg-, jelent a berlini angol nagykövét, a követ­ség .teljes személyzetének.kíséretében, továbbá Curtius külügyminiszter, Bülou>' államtitkár. Talifinbach gróf, a külügyminisztérium elnöki osztályának vezetője. Dieckhoff miniszteri ta­nácsos és Pteinebeck titkos tanácsos,^Crtze­sinski rendőrfőnök és Heimannsbsrg rendőr­parancsnok, Hendersont és Curtiust, amikor végighaladtak az állomás perronján, a kö­zönség lelkesen megéljenezte. (Budapesti tudósítónk telefonj etentése.) Berlinből jelentik: MacDonald angol minisz­tereinők hétfőn délután megérkezett Berlinbe. A pályaudvaron Briining, Gurtius, a már dél­előtt megérkezett Henderson angol külügy­miniszter, az angol nagykövet és Berlin fő- | polgármestere fogadták. Amikor MacDonald kilépett 9 pályaudvarról a közönség áttörte a rendőrkordont és mámoros lelkesedéssel ün­nepelte az angol miniszterelnököt. -- Éljen a béke! Le a háborúval! — kiál­tásokkal tüntetett a lelkes tömeg. Az ünneplés" a pályaudvartól MacDonald szállójáig tartott. A német sajtó kimeritö cikkekben méltatja MacDonald látogatásának jelentőségét. Ujabb átmeneti intézkedések Berlin, julius 27. A Wolff Iroda értesülése szerint a kormány holnap újból szabályozza a fizetési forgalmat. A kormánynak holnap már csak azért is döntenie kell, mert a mos­tani rendeletek érvénye lejár Valószínű, hogy a kormány a korlátozások teljes megszüntetése előtt ujabb, átméneti intézkedésekre határozza el magát.- •.,•:'• Berlinből jeléntik":' A birodalmi kormán v mai ülésén, amelyen a porosz péttzügyminisz­. ter és a Birodalmi Bank elnöke is'résztvett. a • fizetési forgalom korlátozásának további enyhítésére szolgáló rendszabályok előkészi' lésével' foglalkozott. Elhatározta a kormány, hogy a birodalmi'elnök , elé szükségrendeletrt terjeszt; amely felhatalmazza a kormányt arr*, hogy rendeletet, adjon ki a külföldi tartozások bejelentésébe. Berlinből jelentik': A birodalmi kormány szükségrendeletet bocsátott ki, amely szerint, természetes és jógi személyek" a külfölddel szemben fennálló kötelezettségeiket, amennyi­ben azok összege az 50 ezer márkát megha­ladja. bejelenteni tartoznak. \ normális bankforgalom Berlin, julius 27. A Wolff Iroda értesülése szerint a német takarékpénztárak, a giroszó­vetség, a Birodalmi Bank és egyéb illetékes intézmények között tárgy alások indultak meg, hogy a normális fizetési forga'om. helyreál­lítása esetén a takarékpénztáraknak is ele­gendő fizetési eszkőz álljon rnndelkczés1lkre. Nem akarnak a takarékpénztárak részére kü­lön szervezetet felállítani, hanem csupán ar­ról vau szó elsősorban, hogy milyen alapokon kaphatják meg a takarékpénztárak a szüksé­ges pénzjegyeket. A takarékpénztárak érték­papirfedezetének a Birodalmi Bank ugyanis csak égj- csekély réízét tekinti lombardfede­zetnek, nem marad más tehát hátra, hogy a takarékpénztárak befekteteti tökéjét amely­nek- míntegv felé ehőrancu jelzáloggal van

Next

/
Thumbnails
Contents