Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-26 / 168. szám

DÊLMA KG 1031 inliiis ?6. Együvétarfozás és versengés irta Fallá Béla. Eredménvében csodás, fönséges és szép teljesítmény az az ut, amelyet az ember a legmélyebb barlangból a sztratoszféráig megtett. Meghódította a földet, a tengert a levegőt: uralkodik rajta, benne és fölötte de egyúttal eljutott addig, hogy egymást az ember megérteni nem tudja. A fejlődés történetének kezdetén csodás megértéssel összefog az ember, hogy biztosítsa magának a föld uralmát, mert rajta kivül nem tűr hatalmat és leszáll a mé'ybe, hogy a kulturrétegek évszázezredek óta őrzött titkait felhozza és felszáll a magasba, hogy a többi égitesteket is meghódítsa. De mivel »a természetben nincs ugrás», maga a természet gondoskodott arról, hogy a darwini igazságok szerint a »kiválogatódás« versengése által, fajokra ossza az embert, de ezzel már megbontotta az együvétartozás átfogó érzetét Miért volt szüksége erre a természetnek? Csakis azért, mert versengés nélkül nincs fejlődés. Az élet kőrforgatagában azután a szaporodás nagy mérete az emberiség között olyan kultúrtörténeti tényezőt termelt ki, amely nemcsak faji, hanem nyelvi, vallási, sőt foglalkozások szerint is kategóriákba osztotta az embert. Tehát az együvétartozás, mely a föld uralmáért még öszszefog bennünket, megszűnik egyetemes érzetnek lenni, amely magában foglal bennünket embereket egyénenként és összesen, hanem az együvétartozás érzését tovább izolálja és faj, nyelv, vallás^ foglalkozás stb. szerint: egy közős vezető gondolaton szükiti. Nagyon sok széthúzás kútforrása az a tömegekbe tagoltság, amely ily módon fejlődött, mert az ezek együvétartozásának érzete folytán ismét uj jellemvonások és tulajdonságok fejlődnek ki, tehát megannyi tényező, amely az embereket mindinkább elválasztja egymástól. Ilyen módon elérte a természet azt, hogy a civilizáció eljuthatott mai állapotáig, amely állapot alatt azt is értem, hogy bármennyire fejlett iegyen is az, az emberek egymás közötti megnem értése által: az egész felborulhat Végeredményében pedig ez azért van, mert az ember a versengést rendszerré fokozta, már pedig a szükségtelen rendszercsinálás zsarnoka lesz az embernek. Rendszereket csak ugy lehet és szabad kigondolni, ha a bennök létezők tulajdonságai közösek, márpedig a teljesen megbontott együvétartozás érzete különböző tulajdonsága egyéneket hoz össze, ez pedig nem lehet átfogó kerete az olyan körnek, melynek végtelen kisebb körei nagyon különböző emberi indulatok és erkölcsi érzések stb. által, a kiválogatódás természetes versengése helyett, egymás megsemmisítésére törekszik. összefoglalva tehát e gondolatmenetet: az ember mint társaséletre hivatott lény, nagy tömegekbe egyesül, amelynek jellemvonásait tu'ajdonságait és lelki életét, ugy ahogy felveszi és ezek irányítják az együvétartozás érzéseiben. És legyen akár fajról, nemzetről, vallásról, foglalkozásról szó: őket illető problémáknál szuggerálhatók, hiszékenyek, a tudat alatt mozognak és nélkülözik az egyéni jellem minden kifejezőjét Nélkülözi a jogérzetet, a nagylelkűséget, az érdektelenségig határos önfeláldozást, a felebaráti szeretetet, amelyek az istenfélelem igazi attribútumai. Az egyéni erkölcsöt kell tehát fokozni, amely erkölcs alatt a nemzetek keretén belől a jogrend állandó tiszteletét értem. Az erkölcs, mely a társaséletre alkotott ember létfentartási alapját kell, hogy képezze: nem különithető osztály és felekezet stb. szerint, mert a jogrenden alapuló igazi erkölcs nem elasztikus. Az erkölcs fogalma egyáltalán nem bírja el a becsület és hazaszeretet osztályozását: amely azt magának kisajátilja, másoktól elveszi. Csakis az egyéni neveléssel érhetjük el azt, hogy a társadalmi életben elkerülhetetlen tőmegmegnyilatkozások higgadtabbak legyenek, azokon a türelmesség, az erkölcsi érzés jegyei mutatkozzanak. Az egyéni neveléssel a lélek" megértőbb gondolkodást visz a tömegbe, amely nem vezethet tulzottságra, egyoldalúságra és zsarnokságra. Ilymódon az ember kifinomult etikája inkább a szépre és jóra hajlik, amely magában hordja az együvétartozás, az emberi megértés nagy kapcsolatait. A mostani világválság igazolja, hogy mennyire szükséges az együvétartozás érzését ápólni. At kell térni a felebaráti szeretet őszinte és a szó teljes értelmében vett magyarázatára, amely akkor az együvétartozás érzésével meg fogja menteni az emberiséget, — ellenkező esetben elpusztítja. Női és férfi fehérvtemüek készen és r-ndc ésre mindenféle BaIIáIi TAe#uát»All „KELENGYE" anyagok nagy választékban r0HÖR ieii¥©ll®R üzletében 25 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László Heti 100 pengőt kereshet _ lakhelyén háztartási cikkek eladásával. Díjmentes ismertető, STEINE.R Budapest, SziSveltég ucca 26. szám. B. 6 ' 86 Gajdacsy. Régi csongrádmegyei család, melynek nemessége kétségtelen, de eredete ismeretlen. Az ország számos vármegyéjében vannak Kajdacsy nevü nemesi családok; nem valószínűtlen, hogy ezek valamelyikének a neve változott Gaidacsy-\á a szegedvidéki nyelvjárásban. Az 1751-iki nemesi összeírásban Csongrád vármegye igazolt, kétségtelen nemesei között találjuk Gajdacsy Pált, aki 1724-ben született, előttünk ismeretlen helyen. A Pál név a családban mindig nagyon kedvelt volt a fiugyermkekek egyikét rendszerint erre a névre keresztelték. A család első ismert ősének fia, Gajdacsy II. Pál 1751-ben született és 1834 dec. 9-én halt meg. Ennek fiai: I 1. Gajdacsy III. Pál. 2. Gajdacsy András. * 3. Gajdacsv Imre. Gajdacsy III. Pál 1795-ben született és 1868ban halt meg. Háromszor házasodott s e házasságból a kővetkező ivadékok származtak: A. Nemes Földy Ilonától, (szül. 1796, megh. 1820 április 20.) Földy Tamás és Biacsy Katalin leányától származott: Gajdacsy IV. Pál, szül. 1818 május 15., megh. 1902 január 2. B. Balogh Annától (szül. 1S031 megh. 1832.) származott: o) Gajdacsy Mihály, szül. 1823; felesége Szemmáry Veron; gyermekei: Veron, Julianna, Erzsébet, Anna. b) Gajdacsy Róza, szül. 1827. c) Gajdacsy Veron, szül. 1830. C. Lát6 Annától (szül. 1807) a következő gyermekek származtak: Gajdacsy István, szül. 1834. Gajdacsy Teréz, szül 1835. Gajdacsi Ferenc, szül. 1815. Gajdacsi Andrásnak, III. Pál testvérének Meszes Katalin volt a felesége. Gyermekeik: Gajdacsy Teréz, szül. 1808. Gajdacsy Ilona, szül. 1812. Gajdacsy Julianna, szül. 1813. Gajdacsy József, szül. 1818. Gajdacsy Veron, szül. 1820. Gajdacsi Anna, szül. 1823. Gajdacsy András, szül. 1826. Gajdacsy III. Pál ifjabb testvérének", Imrének Tóth Apollónia volt a felesége; ettől csak egy gyermek származott: Gajdacsy Rozália, szül. 1828. A család fő-ágának fentartőja, Gajdacsv IV. Pál (1818—1902). Török György és Igaz Ar.na leányát. Török Erzsébetet vette nőül, aki 1.822 nov. 17-én született és 1897 január '7-én halt meg. Ezeknek gyermekei:, 1. Gajdacsy Pál, sz. 1842. 2. Gajdacsy János, sz. 1848, 3. Gajdacsy Julianna, sz. 1850; férje Báló János. Országszerte hírneves vendé "lŐsné volt, előbb Szegeden, majd Budapesten. 4. Gajdacsy Róza, sz. 1857. Férje Veszely Ferenc. 5. Gajdacsy István, sz. 1858 december 26. Nőül vette 1883 január 22-én Szabó Erzsébetet, Szabó Anlal és Frányő Anna leányát. 1886-ban öngyilkos lett. 6. Gajdacsy Mária, sz. 1860. Tölcséryné. 7. Gajdacsy Katalin. Sári Jánosné. 8. Gajdacsy Imre, sz. 1867. 9. Gajdacsy Ilona, sz. 1865 május 3., férje Bokor Pál ny. polgármesterhelyettes, m. kir. gazdasági főtanácsot;; gyermekeik; a) Pál, sz. 1887, ügyvéd. b; Béla, sz. 1889, vk. százados. c) Endre, sz. 1896, banktisztviselő. Gáli. Már a XVIIÍ. század elején is volt ilyen nevü családunk. Gáli Ágnes 1716-ban Szabó György felesége. Gáli Márton alsóvárosi polgárnak 1748-ban leégett a háza. Gáli Franciska 1771-ben tanítónő lett Alsóvároson huszonnégy forint évi fizetéssel. 1787ben halt meg. Raketthurozás •ni|; c ga. a IP br» speciális szakműhelyében Kelemen u. 7 a I EMEE«303 Legjobbat legolcsóbban Garanoiálismunkáértcsakipari szakműhelyhez iordnlhat bizalommal Poloska és molylríásí teljes szavatossággal Szeg-eden a 6 Lakásffertőtleiiitő Vállalat Cláü-lroűáfa végzi.Dugonics tér 12. Telefon 31-77. FiSk Pneu falja a kilométerekel Ker kéo?i«e!d: RUH VILMOS SZ-EOED, 67 Mikszáth Kálmán ucca 9. | Valter magántanfolyam legolcsóbban, legbiztosabban készít elő közéoiskolai maaánvízsqákra, érettségire. Vidékleknek levelező oktatás. \ szeptemberi és decemberi vizsgákra már mos! jelentkezzék tai Budapest. R Akóczl u t 3 1. szémSehol olesébban! és Kellékeit gazdag választékban ÖMSÜ lOf hálózati és fOtő készülékek wr mrn 1 &b 1W aP legújabb modellekben 18 iyavi részletre ná'eir. t-aphatók § PHILIPS késiOlékcsere sok kedvezménnyel cégemnél eszközölheti! Szántó Sándor gépVereskedöné! Szeged, Kiss ucca 2. Mos Mapestre iliié» resiércü! Szálljon meg a NMM SZÁLLÓBAN ^tww^WWS m^^siammmiKffim.n m Berlini fór 7 (Nguüafiindl) Budapest legfőbb helyén fekvő modern szállója. Lift. Központi fűtés. Hideg és meleg folyóvíz. Fürdők. Telefonos szobák. Kávéház-étterem. 109 Szobák 4-50, Pensió 8-tól. Egyágyasnál 10%, kétágyasnál 20% engedmény e lap előfizetői és olvasói részére.