Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-26 / 168. szám

1931 julius 36. ÍJÉLMAGYARORSZAG 3 Megalakult a magyar-román kereskedelmi kamara Bukarest, julius 25. Szombaton este a Ka­marák Országos Szövetségében megalakult a román—magyar kereskedelmi kamara. El­nökké Bibescu György herceget, agrárelnökké Burileanut, a Nemzeti Bank volt vezérigazga­tóját, ipari elnökké Theodorescut, kereske­delmi elnökké dr. Sebestyén József kolozsvári bankigazgatót választották meg. A gyűlés me­legen ünnepelte Gratz Gusztáv budapesti elnö­köt. A felszólalások a két ország baráti együtt­működését hangoztatták. Egy 14 éves fiu titokzatos halála Budapest, julius 25. Rejtélyes haláleset ügyében indított nyomozást a budapesti főkapitányság. A kőbányai Drasche-féle téglagyárban hirtBlen meg­halt egy (izennégyéves kisfiú, akit tegnap dinnye, lopás gyanúja miatt előállítottak a tőbányal rend. íirkapiianyságra. A téglagyár munkástelepén a tizennyolcas számú lakásban él Ystu'in Mihály orosz emigráns, aki e háboru után jött Magyarországra. Közős ház­tartásban él egy magyar asszonnyal, akitől há­rom gyermeke született A legidősebb gyermek Dunai Béla tizennégyéves iskolásfiú. A kis Dunai és barátai a közelben dolgozó bolgár kertészek földjeit is meglátogatták és el-e'csentek egy-egy dinnyét. A kertészek panaszt tettek a rendőr­kapitányságon. Az őrszemes rendőrök lesbeálltak és tegnap délután több gyermeket állítottak elő « kapitányságra, kőztük a kis Dunai Bélát is. Ki­hallgatása után ugy döntött a rendőrség, hogy s kiskorú gyermekeijet szüleiknek adják át azzal, •hogy jobban vigyázzanak rájuk. Még tegnap ér­| tiesitették a rendőrök Vatutin Mihályt is, hogy . vegye át a rendőrségen fiát Amik<?r a kis Béla elhagyta a rendőrség épü­letét, nagyon megviselt és búskomor tolt Ma reggel korán felébredt Dunai Béla és rosszul­létről panaszkodott és amikor felke't, vért köpött. Megmosakodott és amibor fel akart öltözködni, hirtelen összeesett s mire orvosi segítség érkezett meghalL Bejelentették az esetet a hatóságnak, mire Po­Jonkai Géza rendőrfogalmazó rendőri bizottság­gal jelent meg a téglagyári munkás lakásán. A többi közt azokat a rendőröket is kihallgatták, akik tegnap előállították a fiút. Néhány rendőr azt a vallomást, tette, hogy Dunai Béla tegnap üldözés közben átugrott ©íET kerítésen, nincs ki. zárva, hogy mrgú'öUe magát és belső sérüléseket szenvedett, A holttestet a bonctani intézetbe szál­lították, a bonoolás eredménye fogja kimutatni, hogy mi okozta a kisfiú halálát . tódzik. Rekedten elbőgi magát céltalanul rohan­gat, 9 vörös rongyok lobognak körülötte, a banda valami pokoli marsot recsegtet a tömeg ordít, >olé, olé!« s most a második tőrös ember igyek­szik szembekapni a bikát. Az álat megáll, előtte lábujjhegyen, előre nyújtott karokkal az ember, pár pillanatig mereven nézik egymást s mire a bika döfne, belemar a második pár acél-bögöly. A harmadik banderillero sokáig céloz s mintha beszélne is áldozatához. Körülbelül ezt mond­hatja neki: — Haragudni, senor bika, haragudni! Könyör­göm, legyen már dühös egy kicsit, mert külön­ben mingyárt meghajigál bennünket rothadt na­ranccsal , a mélyen tisztelt publikum. A senorok és senorák csakugyan kezdenek elé­gedetlenkedni. Pfujoznak és szemére hányják a bikának, hogy gyáv^. Az állat próbálja megem­berelni magát. Fölkapja a fejét, csörgeti a há­tán a belefúrt ide-oda lengő keskeny tőröket, fújja a tajtékot, a habcsomók összekeverednek a vérsávokkal, két első lábával kapálja a földet, de a lábai már remegnek. A vörös vásznak még egy­re lobognak körülötte, de már merevedő szem­ből tükröződnek vissza. A bálvány, a matador már haldokló állat nyakába döfi bele a kétélű kardot A gyönyörű állat eldől, mint a tuskó, egyet-kettőt rug magán s a ár vontatják is ki­felé a segédpecérek. legföljebb lelke lebej még ott dicsősége színhelyén s elégtétellel hallja, amint megéljenzik a spanyolok, Halá a után elismerik ftóla, hogy mégis csak derék bika volt Ujabb tapsvihar, de ez már a második bi­kát köszönti. Egy korridán rendesen hatot ál­doznak fel Spanyolhon nagyobb dicsőségére. Én csak háromnak a lulálra kínzását néztem végig. Az elsőnél szenvedtem, a másodiknál haragud­tam, a harmadiknál unatkoztam. Tovább nem érdekelt se a bika viadal, se. a közönsége. A NAGY HOSEGBEN VISELJEN 191 UJP1VATU, KELLEMES, KÖNN Yfj NYÁRI INGET KÉSZEN ÉS MÉRTÉK SZERINT KAPHATÓ LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL A pénzügyi bizottság letárgyalta és elíogadta a felhatalmazási favaslaiot Az ellenzék a szélesköiü felhatalmazás és az uf adók beho­zatala ellen — a szociáldemokraták kisebbségi véleményt terjesztettek elő Wekerle pénzügyminiszter: „Az egyensúlyt a kiadások csök­kentésével keli elérni és a bevételek fokozásához csak a leg­utolsó esetben nyúlnak" Budapest, julius 25.- A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt foly­tatta a felhatalmazási javaslat tárgyalását. A bizottság ülésén a kormány részéről Bethlen miniszterelnök, Wekerle Sándor pénzügymi­niszter és Vargha Imre államtitkár jelentek meg. Rassay Károly napirend előtt szővátette, hogy a pénzügyi bizottság üléséről az ő fel­szólalását ellenkező értelemben adták vissza. A bizottság tegnapi ülésén ő arra mutatott rá, hogy a pénzforgalom korlátozásának további fentartása katasztrófális károkat okoz a gaz­dasági életben és hangsúlyozta a fokozatos megszüntetés veszedelmes voltát, mert a bank­jegyek thezauralására csábit. Ivády Béla és Temesváry Imre felszólalása után áttértek a napirendre. Györki Imre a kormány közgazdasági po­litikáját támadta és helytelenítette azt az op­timizmust, amely a pénzügyminiszter tegnapi beszédét jellemezte. Kisebbségi véleményt terjesztett elö, amely szerint a Ház a javaslatot még tárgyalási alapul nem fogadja el. Bethlen miniszterelnök felszólalásában ki­jelentette, hogy a 33-as bizottságnak működni kell akkor is, ha a képviselőház valamely ok miatt esetleg nem működik. Ennek a bizott­ságnak olyan fontos gazdasági kérdéseket kell letárgyalnia, amelyek halasztást nem tűrnek. Hajós Kálmán szerint a rendeleteket a kor­mánynak kötelessége volt kiadni. Wolff Károly elfogadja azt az álláspon­tot, hogy a kritika teljesen jogosult, abból a szempontból, hogy szükség volt-e a belső forgalom korlátozására. — Ma már ezen tul vagyunk és most az erők összefogásával kell gondoskodni arról, hogy a gazdasági élet normálissá váljék". A ja­vaslatot nem lehet csak politikai szempont­ból tárgyalni, mert aki ezt teszi, a nemzet ellen cselekszik. A bizottság többsége ezután a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során Farkas Elemér szólalt fel. Helyesli Éber Antal megállapí­tásait, hogy a közületek takarékos gazdálko­dásának elősegítése érdekében a közönséget is fel kell világosítani, hogy igényét szállítsa le. Fábián Béla a második szakaszt ebben a szövegezésben nem fogadja el. Rassay Károly a második szakaszban fog­lalt széleskörű felhatalmazást szükségtelennek tartja. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy a 2-ik szakaszban foglalt felha­talmazásra szükség van és kéri annak eredeti Szövegezésben való fentartását Temesváry Imre nyújtott be ezután módo­sítást, hogy a kormánynak nyújtandó felhatalma­zás csak gazdasági vonatkozású kér­désekre vonatkozik. A szakaszt ezzel a módosítással fogadták el. A 4-ik' szakasznál Fábián Béla nem haj­landó felhatalmazást adni a kormánynak arra, hogy a közszolgáltatásokat emelhesse és ujabb adókat hozzon be. Rassay Károly szerint a kormánynak adan­dó felhatalmazás sokkal tágabb körű, mint az 1924. évi IV. törvénycikkben adott fel­hatalmazás, mert az a tervbe vett intézkedése­ket részletesen felsoroló programot tartalma­zott. A mostani tágabb körű felhatalmazást, nem hajlandó megadni. Bethlen miniszterelnök utalt arra, hogy az 1924. évi IV. t.-c. tényleg tartalmazott taxativ felsorolásokat, de ezenkívül teljes felhatalma­zást is adott minden szükséges intézkedés megtételére. A most tárgyalt javaslathoz azért nem mellékelt konkrét terveket, mert a 33-as bizottsággal akarja megvitatni . a tervezett intézkedéseket. Fábián Béla kifogásolta a 33-as bizottság hatáskörét. A 9-ik szakaszt Fenyő Miksa és Farkas Ist­ván felszólalása után Temesváry Imre módo. sitásával fogadták el. Ezzel a javaslatot rész­leteiben is letárgyalták. Wekerle Sándor pénzügyminiszter reflek­tálva a felszólalásokra, kijelentette, hogy az intézkedésekre szükség volt és nem lett volna elég csak a devizaforgalom tekintetében in­tézkedni. A kormány a jelenlegi állapotot csak átmenetinek tartja. Hangoztatta, Rogy az államháztartás egyensúlyát a kiadásnk csökkentésével kell elérni és a bevételek foko­zásához csak a legulolsó esetben nyúlnak. Wekerle pénzügyminiszter ismertette azokat az adókat, amelyeknek az emelése szóba jö­het az államháztartás deficitjének' eltünteté­sére. Ilyenek a közalkalmazottak illetményéi után kirótt külön kereseti adónak a kétsze­resére való felemelése. A magánalkal­mazottak kereseti adójának felemelé­sére a pénzügyminiszter nem gondol, tekintettel arra, hogy a gazdasági válság az érvényben lévő fizetéseknél már amugv is éreztette hatását. A tervek kőzött szerepel a forgalmi adónak a jelenlegi két sz'á­zalékról az eredeti három százalékra ixtló felemelése. A cukor 'árának emelkedése is bevételi több­letet jelenthet az államkincstárra nézve. In­dokoltnak látszik bizonyos kisebb illetékek emelése, amelyeket az átértékelés alkalmával

Next

/
Thumbnails
Contents