Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-26 / 168. szám

VZECED. SzerKetetMég: Somogyi ucca Z2.1.em Teletcn: 23-33. ^ Kladóhlvnlnl, kaic*Onk»nrWAi ét tegylrodn • Aradi ucca S. Telefon: 13-Oe. - Nyomda : LOw llpöl ucca 19. Telefon : ZO-34 Tóvlrnj] S* levélcím DélmagyaronzAu Szeged. Vasárnap, 1931 Julius 26 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 168. szám Előfizetés: Havonta helyben 3.20 vidéken é» Budapesten 3*00, kUII«ld«n 0-40 pengd. - Egye* tzAm Ara hétköznap ÍO, vaíér- és Ünnepnap 14 tlll. HUr» delések felvétele tarifa szerint. Megjelenik héllA Kivételével naonlanreoue! Julius 25. «..»A monarchia ultimátumára adott feleletet pontosan a kitűzött időben, julius 25. esté hat óra előtt néhány perccel nyújtották át Giesl követnek. Afféléiét — el kell ismernünk — nem közönséges ügyességgel volt megszerkesztve. Nem helyezkedett a merev tagadás álláspontjára. Bár sokféle fenntartással, de egészben elfogadta az ultimátumban kikötött feltételeket Hangjában szinte meglepő mérsékletet tanúsított Normális körülmények közt minden bizonnyal alapul szolgálhatott volna a további tárgyalásokhoz. De az ádótt történeti és lélektani előzmények után nem számithatott hatásra. Báró Giesl rögtön az átvétel után értesítette Pasicsot, hogy e választ nem találja kielégítőnek s ezért megszakjtja a diplomáciai viszonyt Egyúttal jelentette, hogy a követség személyzetével még aznap este elhagyja Belgrádot. A diplomáciai viszony megszakítását nyomon követte az osztrák-magyar részleges mozgósítás elrendelése. (25, este 9 ó. 30 p.)...« A boldog béke sjrfőliratának ezt a passzusát a Révai-lexikon utolsó kötetéből vesszük. Szerzője Balanyi György piarista, a kitűnő történettudós. Ez mindenkit megnyugtathat arról, hogy az ítéletet — mert ítélet van ezekben a nyugodt regisztráló sorokban — minden lelkiismereti aggály nélkül áláirhatja. Nincs benne hazaárulás, ha a nagy háooru tizenhetedik születési estéjén legalább annyit mindnyájan belátunk, amennyit megállapít: nem volt elkerülhetetlen a világháború. »Normális körülmények kózt« tovább lehetett volna tárgyalni. De a körülmények nem voltak normálisak. Adva voltak bizonyos ^történeti és lélektani előzmények<, amelyek közt a józan észnek el kellett némulni... Aki nem hajlandó az Úristenre tolni az emberi eszeveszettség következményeit, vagy aki ném hajlandó, arra az igen elterjedt, de kissé együgyü álláspontra helyezkedni, hogy 9 háború magától lett, mint fürészpor bői a bolha, vagy iszapból a béka, az nem tagadhatja !«, hogy ama bizonyos történeti és lélektani előzmények mögött emberek állnak. Még pedig nem szerb és magyar parasztok, nem francia és német bányamunkások, nem olasz tiroli kecskepásztorok, nem szabók és tak4csok, nem tanárok és birák, hanem mindenféle nemzetiségű államférfiak. Úgynevezett •felelős államférfiak voltak azok, akik normális körülmények közt megtalálhatták volna a módját annak, hogy a szerajevói kis tüzet szép egyetértésben eltapossák. De a történeti és lélektani előzmények után, amelyeket ők tenyésztettek ki hivatásszerűen, nem tehettek egyebet, minthogy a két ország határán támadt tüzet lokalizálták — az Atlanti óceántól a Csendes Óceánig. A felelős államférfiak, akik felelősségük tudatában sehol se kérdezték meg a népeket, amelyekért és amelyeknek felelősek — és akik közül senki se rogyott össze a felelősség súlya alatt, mikor országok és népek temetkeztek a sirba, amit a felelős államférfiak ástak meg. Kétségtelen, hogy voltak felelősek, akiknek életükkel kellett íizetniök, — megdöbbentő szeszélye a sorsnak, hogy éppen a legártatlanabbak s a legkevésbé bűnösök vérét ontották gyilkos kezek. De ki tud arról, hogy a világháború felelős államférfiai közül csak egy is kezet emelt volna magára, csak egyet is megtébolyitott volna a felébredt lelkiismeret, mikor látták, hogy a világ áldozatul e6Ík az apokalipszis fenevadainak', amelyeket ők bocsátottak szabadon? Mindennapos dolog, hogy egy kereskedő, akinek az üzlete tönkrement, talán nem is a maga hibájából,, revolvergolyóval zárja le élete főkönyvét Van rá eset hogy a cselédet, aki eltör egy poharat halálba kergeti a felelősség. Akik országokat törnek el és nemzeteket juttatnak csődbe, azok nyugalomba vonulnak és emlékiratokat irnak. Saul király volt az utolsó államférfi, aki olyan komolyan vette a felelősséget, hogy a vesztett csata után kardjába dőlt, — bár lehet hogy személyében sem a politikus hamarkodta igy el a felelősséget, hanem a hadvezér, ami nem éppen példátlan dolog a történelemben. Különös dolog ez az államférfiúi felelősség és érdemes rajta eltűnődni ma, a háborús kocka elvetésének évfordulóján, araikor ismét felelős államférfiak konferenciázjiak a maguk felelősségére, zárt ajtók mögött, filán a régi háború sárkányfogait szedve ki a világ testéből, talán uj sárkányfogakat vetve bele. A népek megint nem tudnak semmit, mert a zárt ajtók mögül csak az hangzik ki, hogy akik sorsunk kockáját pörgetik, azok tudatában vannak a felelősségnek. <*>, népek delegátusai, akik döntőtök országok sorsa felett amelyeket soha se láttatok és tologatjátok előre-hátra a népek millióit a sakktáblátokon, anélkül, hogy egyebet is éreznétek, mint a nagy játék izgalmát tegyétek egyszer próbára a magatok népeit, amelyekről azt hiszitek, hogy li képviselitek álmaikat, hitüket vágyaikat! Ne törődjetek mivelünk, apró népmorzsákkal, a történelem sakktáblájának parasztjaival, akik úgyis csak arra valók vagyunk, hogy velünk tömjétek he a sáncárkokat a világuralomért való harcaitokban. Csak a magatok világbíró fajtájával vallassatok szint a béke és háború kérdésében, csak otthon tartsatok népszavazást és képdezzétek meg a honfitársaitokat állig fegyverzett világot akarnak-e, amelynek önsúlya teszi elviselhetetlenné az életet, vagy fegyvertelen békét, amely felszabadult karjaival szolgáivá teszi a természet eddig ismeretlen erőit és nappalok áldott munkájával,; amelyen pihentető álmát nem zavarják rémlátások? Szavaztassátok meg a dolgozó embereket, akik a világ mai rendjében soha sem tudhatják, hogy műhelyükből, irodájukból, gyárukból, kertjükből holnap nem a lövészárokba fektetik őket valami könyörtelen fátum, amely mint kiismerhetetlen törvényű vakondok áskál a lábunk alatt, mikor munkáá életűnknek legjobban örülve nevetünk fel a csillagokra. Szavaztassátok meg az aggastyánokat, akik ha fénytelen szemük lecsukódik az ujsághasábok felett a légi háború és vegyi háború iszonyaival álmodnak és látják magukat éhenhalva sötét pince zugokban. Szavaztassátok meg az anyákat, akik hallgatják a férfiak beszédét s ha bőlcsőringatás közben megüti fülűket egy-egy komor jóslás, sikoltó sziwei tárják ki a karjukat mintha meg akarnák állítani a jövendőt, amelynek előrevetett árnyéka letörli egy angyalarc virágszínét. És szavaztassátok" meg a halottaltokat is, a megbabérozott hőseiteket, az »ismeretlen katonáitokat ők talán már feltörték a nagy titkot és felelhetnek arra, amire élő nem tud felelni: miért? A Nemzetközi Fizetési Bank alelnöke es az Angol Bank igazgatója indapesten Cheron ts Icf nqginson látogatása Összefüggésben fan a magnar Küicsön Qggévei (Budapesti tadósitőnk teléfonjélenlésgj Cheron, o bázeli Nemzetközi Fizetési Bank alelnöke és lee Hyqinson, az Angol Bank egyik igazgatója szombaton este Budapestre érkeztek. Cheron hürom héttel ezelőlí már Budapesten tartózkodott és már akkor tárgyalásokat folytatott az öt, illetve hétmillió fontos hitel érdekébenLee Hyglnson a közelmúltban ma* gyar zálogleveleket helyezett el külföldön. A két külföldi pénzember Budapestre érkezését összefüggésbe hozzák a hétmillió fontos kölcsön ügyével, amit a tárgyalások h imenetelére kedvező felnek tekintenek. Henderson vasárnaD, MacDonald hétfőn utazik Berlinbe Berlin, julius 25. Brüning birodalmi kancellár és Curtius birodalmi külügyminiszter a delegáció többi tagjával együtt ma délelőtt megérkezeti Ber. Unbe. Annyira s*Jgoruat» tftokbsB tartották, hogy a delegáció a charlottenburgí pályaudvaron érkezett, hogy még Curtius külügyminiszter hozzátartozói, is egy másik pályaudvaron várakozott, ahová a miniszterek érkezését eredetileg tervezték. Ez előtt a pályaudvar előtt állottak fel a fényképészek is és a rendörségnek itt szigorú kordonintézkedéseket kellett tennie, mert a közönség már egy órával a vonat érkezése előtt gyülekezni kezdett. A megérkezés után Brüning kancellár nyomban tanácskozni kezdelt dr Dletrjeh birodalmi pénzügyminiszterrel, aki távollétében a kormány ügyeit vezette. Azután a kancellár Hindenburg elnökhöz ment, hogy jelentést tegyen a párisi és londoni tárgyalásokról. London, julius 25. Henderson angol külügyminiszter vasárnap reggel Berlinbe utazik, Mae. Donald angol miniszterelnök pedig hétfőn dé'elött követi repülőgépen. A repülőgép szerdáig Berlinben marad, amikor a miniszterelnököt visszaviszi Londonba. Stimson Berlinben (Budapesti tudósítónk tclefonjelea tése.) Berlinből jelentik: SüinsoEi amerikai külügyi államtitkár szombaton m^gérkezet* Bw-