Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-24 / 166. szám

4 D£LM<\GY4RORSZlG 1ÍW1 julius 24. kalom adassék. Bejelenti, hogy a kormány holnap törvényjavaslatot kíván a Tláz elé terjeszteni a szükségrendel t k tőr­vényeallésértfl és egyúttal a kormány felhatal­mazást kér arra Is, hogy a gazdasági helyzettel szemben a jövőben is megtehesse a szükséges lé­péseket. Ezen javaslatok tárgyalásánál alka'mnk lesz a képviselőknek, hogy a gazdasági kérdések­hez hozzászóljanak. Tiltakozik Eckhardt Tibornak ama kijelentése ellen, amellyel ezt az országot oiszkos Balkánnak minősítette. Bethlen kijelentésére újból nagy zaj támad­A miniszterelnök ezután azt mondja, hogy a választások alkalmával az összes hatóságokhoz ren­delet ment ki a kormánytól, hogy semmiféle tör­vénytelenséget ne kövessenk el. Esztergályos János; Fütyül!^ a rendeletére! ItelsfngfT Ferenc; Idejuitatták az állam íekin. i*iyéi! Az elnök a zaj csillapultával KeMnger Ferencet és Kabók Lajost rendreutasította. Bethlen István: ha voltak is visszaélések, .iZ/-'k csak sporadikus jelenségek és a belügymi­niszter minden hozzáérkezett feljelentés esetében mrgind|tolta a vizsgálatot. A miniszterelnök szavainál újra nagy za} támad, ugy. hogy alig tudja a beszédét folytatni. A baloldalról á landó kőzbeszólá ok hangzanak el. Eckhardt Tibor a miniszterelnök beszéde alatt a padot csapkodja. Jánossy Gábor: Ez az összefogás uraim?! Szrder Fe~ene: összefogták a választókat «s nem engedték őket szavazni! 'zedeT Ferenc csatlakozik Eckhardt Tibor in­dítványához. (Nagy zaj a kormánypárton.) Farkas Gyula: Most már együtt vannak! Frödy Harraeh Béla Gaál Gaszton felé: Jő tár­saságba kerültek! Gaál Gaszton magából kikelve kiált a kormány­párt felé. Az elnök Gaál Gasztont rendreutasítja. Szeder Ferenc ezután választási visszaéléseket teli szóvá és felmutatott egy plakátot, amelyen a kővetkező felírás van: »Nem lesz több szegény ember Békéscsabán, ha Bud János zászlaját dia­dalra visszük*. Relshiger Ferenc: Ezért a mandátumért szégyel heti magát a miniszter ur! Farkas István: Fel keli oszlatni ezt a Házat.' Szeder Ferenc a legélesebben birálta ezután a választási eljárást, miközben az elnök kétszer is rndrputaM tolta. Farkas Gyula az elnök napirendi indítványéhoz csatlakozott. Pe.ver Károly: Próbáljon máit tenni! Farkas Gyula károsnak ta-tja a választási kér­désnek a napirendre hozását, mert ezzel csak az országnak okozunk kárt. (Ellen'mondások a szo­ciáldemokratáknál.) A nemzeti alapon lévő füg­getlen kisgazdapárt javaslatát a nemzetközi ala­pon álló szociáldemokraták elfogadják. Vjra kitör a vihar. Pever Károly: Mit akart ezzel mondani? Magja­rázza meg szavait! Farkas István: lessek iendreutasit :;nj. ne ser. (egpsse a part inunli pártok; t. Közben Szilágyi Lajos és Gaál Gaszton éles vi­tába keverednek, amelynek részleteit a mgy zaj miatt nem lehet hallani, csupán a zaj cál'apullával hangzik Szilágyi Lajos szava: Urak elleni izga­tás amit csinálnak. Farkas Gjmla beszédét nem lehet érteni, ami­Kor azonban egyik közbeszólásra azt válaszolja, hogy hátra van meg a fpkets leves, ujb61 nagy (Tővel Iftr lu a vihar. — Micoda fekete levesről beszél? — kiáltja Py r Károly. - - Azt magával fogjuk megitatni, — szólt közbe ReWnger Ferenc. _ Esztergályos János. Hol volna maga, ha Ulkos választás Ipnne? A1 elnök alig tudja a rendet helyreállítani Egy­más után osztogatja a rendreutasitásokat. A vihír prrrekjg tart Az elnök folyton rázza a csengőt Csak lassan áll helyre a nyugalom. A* elnök arra kéri a képviselőket, őrizzék meg. nyugalmukat, nem akarja az első érdemleges tár­gyalást azzal kezdeni, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek a mentelmi bizottság elé tar­toznak. Váry Albertet szomorúság tölti el, amikor azt látja, hogy az ország mai súlyos helyzetében a képviselőház első tanácskozását ilyen atmoszfé­rában kezdi meg. Eckhardt Tibor indítványát in­dokolatlannak tartja. Ami a választási atrocitáso­kat illeti, utal arra. hogy ebben az országban tör. vénj'hoíás, biróság van és minién embernek meg van a maga birája. Ha visszaélések törten­lek, forduljanak a bírósághoz, de, mert a tör­vényhozás tagjai vagyunk, külön utakat nem pri­vilegizálhatunk magunknak. Ha történtek Is az egyik oldalon eléveSyedésrk, a másik o'dalon sú­lyos izgatások történtek, mindkét oldalon vegyék el méltó büntetésüket azok', akik bűncselekményt követtek el. Pever Károly interpellációjában rámutatott arra, hogy milyen súlyos helyzetben van az ország. Ismertette' Németország gazdasági helyzetét és azt hangoztatta, hogy az általános európai válság mel lett Magyarország gazdasági válságának a kor­mány helyleien gazdasági politikája az oka. Foglalkozott a kormány által kibocsájtott korlá­tozó rendelkezésekkel és megállapította, hogy a bankok háromnapos bezárására vonatkozó réndel­kezés teljesen váratlanul jelent meg és óriási pá­nikot idézett elő. Semmiféle olyan jelenség nem mutatko. zott, amely ezt az Intézkedést indokolttá tette volna. Ezután számolni kell azzal, hogy a rendelkezések következtében a tőkések hosszú Időre bízalm liá­nok lesznek a pénzintézetekkel szemb n- Kény­telen rámutatni arra, hogy az egyes pénzintézetek nehéz helyzetét azoknak helytelen űzi tl po itiVáJa es nem utolsó sorban • vezetők abszara magas fizetései és Jutalékai okozták. A kormány politi­kája juttatta a maj helyzetbe az országot. Ennek a helyzetnek be kellett következni, függetlenül az európai válságtól, amely legfe'jebb csak siet­tette a gazdasági krizis kialakulását Kérdi, meddig tartják fenn a korlátozásokat mi van a hétmillió foalos kölcsönnel? A kereskede­lem és az ipar megáll, nem tudják az alkalma­zottakat foglalkoztatni, máris tömeges eibocsájtások vannak. Ha ezek az állapotok még rövid idei? tartanak, a munkanélküliek száma példátlan arányokra fog emelkedni. Bámutatott arra, hogy a boletta árá­nak emelése a kenyér árának emelését vonta ma­ga után és azt han^ztatta, ha az állam bol ttál tud fizetni, miért nem segit a munkanélkülieken? Kérdi, mi történik azzal a munkással, aki a kor­mány intézkedése következtében önhibáján kivül kerül az uecára? Feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy • válságos Időkben u Ház együ.l maradjon. Az ország lakossága ezt joggal megkívánhatja a parlamenttől. Nem kíván minden kérdést a nyil­vánosság előtt megvitatni, ezért szükséges, hogy parlamrnü bizottság alakuljon, amely előtt minden kérdés letárgyalható. Meg­győződése szerint a kormány nem alkalmas arra, hogy az országot a mai gazdasági ktfisbői kive. zesse, g-;nüo!ni keli az éheződre es előre figyelmeztet arra, hogy borzalmas tél előli állunk, ezé~l szakítani keli az eddigi polüikávaf A kormány adja át a helyét szakemberekből álló kormánynak. Gróf Bethlen István miniszterelnök: — Annak, bogy a kritikus gazdasági helyzetet nem a kormány gazdasági politikája okozta, bi­zonyítéka az, hogy nálunk sokkal gazdagabb ál­lamok küzdenek a válsággal. Bendkivüli időket élünk, a mai vjlág-razdasági krizissel megküz­deni nem oly könnyű feladat, különösen olyan országnál*, amely a trianoni szerződésen, deval­váción és szanáláson ment keresztül Rövidlejá­ratú kü'Iö'di tőkéket vontak el, amtiyek esedék sse válván, természetszerűen a Nemzeti Bank d viza. állományát lámadták m?g A kormány a kritikus helyzetben a Nemzeti Bankkal együtt azokhoz a tényezőkhöz fordult segítségért, amelyek ily eset­ben rendelkezésre tudnak állani: a Nemz 'közi Fi­zelések Bankjához, az Angol B inkhoz és a i ran. cia Bankhoz Ez, a három bank megbizoitai kül­dött Budapestre a helyzet mrgvizsgúlasára és az ő közbejöttükkel jött létre az a megállapodás és közlemény, amelyet a magyar közönséggel tudat­tunk és azok a tervbevett rendszabályok, amelyek a felmerült helyzet orvoslására alkalmasak let­tek volna. v — A közbejött német összeomlás, a Danat Bank bukása, Németország segélykiáltása a tőkeerős or­szágok felé megállította azonban a nekünk kila. tásba helyezett külföldi segítséget. A külföldi tő­késeknek ugyanis az volt a felfogásuk, hogy hiába segítenek Magyarországon, ha Németország köz. Az elnök napirendi indítványát ezután a Háj többsége természetesen elfogadta. Fikhardt Tibor félreértett szavainak helyreiga­zítása címén újra felszólalt és hangsúlyozta, hogy a kormánynak a legsürgősebben meg keli torol­nia a válas/Iások során a hatóságok állal elkö­vetett bűncselekményeket Fentnrtotta azt a ki­jelentéi-ét, hogy el'eikező es Ibcn Balkánná degra. dúlnánk önmagunka!. Peyef Károly mondotta el ezután gazdasági él-te összeomlik, mert folyományaként nem akadályozható meg kisebb kőzépeurópai ál­lamok pénzügyi helyzetének összeomlása. Ezért volt kénytelen a kormány a megtett rendszabá­lyokhoz nyúlni, amelyek egyrészt a valuta stabl. ijzálására, másrészt a bankok biztonságának és életképességének fentartására alkalmasak leg­alább addig az ideig, amig a külföldi segítség a kritikus helyzet megszüntetését lehetővé teszi. — A kormány a Nemzeti Bank és a vezető bank­férfiak hozzájárulásával megtett mindent abbafl az iránvban, hogy az ország mai gazdasági hely­zetéből " kikerüljön és a külföldi segítséget meg­kapja A kormánynak nem csak joga, hanem kö­telessége is volt a rendeleteket kibocsátani, mert szükséghelyzettel állott szemben. Felelős állásban lévő ember nem tud ma választ adni arra, hogy med­dig keli tartani a megtett intézkedéseket, igéri azonban, hogy csak addig tartja fenn őket a kormány, amig elkerülhetetlen szükség van rá­juk és addig is elkövet mindent, hogy az ország gazdasági élete csorbát ne szenvedjen. Bejelentet­te, hogy a kormány holnap törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, amely, ben a kiadóit rendeletek jóváhagyását é« további felhatalmzást kér. ahoz, hogy a szükséghez mérteu, aszerint, amint a gazdasági helyzet kívánja, intézkedhessék. Fel­hatalmazást kér a kormány arra is, hogy a költ­ségvetés egyensúlyának fentartása érdekében meg­történhessenek mindazok az intézkedések, amelyek adott esetben szükségesek lehetnek. Javasolni fog­ja a kormány, hogy keltse életre a Ház azt az országos bieott. ságot, amely a szanálás idején működött. A holnap benyújtandó javaslat vitája bőven al­kalmat ad arra, hogy részletkérdésekről is nyi­latkozhassék. Arra kérte ugy-a Házat, mint a saj­tót és az egész magyar nyilvánosságot,, őrizze meg nyugalmát, hidegvérét és fegyelmezettségét eb­ben a kérdésben ugy, ahogy eddig megőrizte. Nagy felelősségei vállat a képviselőház, ha megbolygatná ezt a fegyelmezettséget oly vitákkal, amelyek a nemzet szempontjából veszélyesek. Peyer Károly viszontválaszában kijelentette, hogy nem hajlandó a kormánynak a kért fel halataiazúsl megadni, mert a magyar gazdasági élet ezeket a megkö­téseket nem bírja el. Felszólítja a kormányt, adja öt a helyét egy olyan átmeneti kormánynak,amely az általános titkos választójog alapján uj válasz, tást r.nndel el. A Ház többsége a miniszterelnök válaszát tudo­másul vetle. Az ülés fél 5 órakor ért véget Egy százalékkal felemelték az angol kamatlábat London, julius 23. Az angol bank a kamat­lábat ma 2.5 százalékról 3 5 százalékra emelte fel. Ez az első kamatlábemelés 1929 szeptem­ber 26. óta. A két és félszázalékos rendkívül alacsony kamatláb csak két hónapig volt ér­vényben. A változást a nemzetközi gazdasági helyzettel okolják meg. Ostromállapot Sevillában (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Madridból jelentik: Sevillában kihirdették az ostromállapotot, mert a lövöldözések egész éj­szaka folytak a városban. Eddig 500 embert tar­tóztattak le, akiknek elhelyezésére szűknek bizo­nyultak a város börtönei Csütörtökön hatósá­gilag bezárták a kommunistapárt helyiségeit és az ott talált vezetőket letartóztatták. A gyakori orgyilkosságok megakadályozására a rendőrség az u»'cán minden gyanús alakot leigazoltat, akik­nek felemelt kezekkel kell elmenni a rendőrség emberei előtt. sürgős interpellációiét

Next

/
Thumbnails
Contents