Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-23 / 165. szám

DÉLM\GYARORSZ ÁG 1931 julius 23. wmmmim—mm—mm 'oglalja el az elnöki széket. Gróf Széchenyi Bertalan elnőktársal nevében is köszönetet mondott megválasztásukért. Elismerését és háláját fejezte ki a megalakulást vezető Berczelly Je"ö ko e'nöknek. Indítványozta, hogy alcor elnök érdemeit jegyzőkönyvbe örökítsék meg. Ezután megválasztották a bizottságok és bíróságok tagjait, továbbá a kivándorlási tanács négy tagját, a földbirtokrendezés befejezése végett szűkséges rendelkezések végrehajtására alakult bizottság két rendes és egy póttagját Szünet után gróf Széchenyi Bertalan bejelentette, hogy az egyes bizottságok megalakultak. Ekkor jelent meg az elnöki emelvénnyel szemben lévő páholyban a két oceánrepülő, £ndrrsz György és Magyar Sándor Szalay Emil társaságában, akiket az elnök meleg szavakkal üdvözölt. — Értesültem ebben a pillanatban — mondotta — a két hős magyar oceánrepülő megjelenéséről és felhasználom az alkalmat arra, hogy őket a legnagyobb őrömmeí üdvözöljem. A két bátor oceánrepülőnek tevékenysége nemcsak a magyar aviatikának dicsősége, de aranylapja az egyetemes aviatikának is. Teljesítményükkel az egész világ figyelmét Magyarország felé irányították és ezért a felsőház legmelegebb elismerését fejezi ki. A felsőház tagjai helyeikről felállva perceken át ünnepelték az oceánrepülőket. Az elnök végül kellemes nyaralást kivánva a felsőház tagjainak, az ülést bezárta. Meghalt vitéz Papp Ferenc (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán reggel hosszú és kínos szenvedés után meghalt Szegeden vitéz Papp Ferenc városi főszámvevőhelyettes a közüsztasági üzem, az autóbuszüzem és a városi gőzfürdő igazgatója. Az elig 41 éves tisztviselőt harctéren szerzett betegsége, a tuberkulózis ölte meg, amely évek óta pusztította szervezetét Két évvel ezelőtt a tüdejét támadta meg és akkor az orvosi tudomány csak bravúros műtéttel tudta megmenteni életét, parafinnal 'eltömítették tüdejének megbetegedett részét. A nagyszerűen sikerült operáció után ugy látszott, hogy, Papp Ferenc teljesen visszanyeri egészségét, megerősödött, hivatalát ismét elfoglalta és a régi ambícióval vezette üzemeit. A gyilkos kór azonban tovább lappangott benne. Az év elején ismét leverte lábáról. Az egyik budapesti szanatóriumba szállították, ahol megállapították, hogy gégéjét támadta' meg. Az orvosok mindent elkövettek megmentése érdekében, a betegség azonban annyira legyóngitette szervezetét, hogy néhány hétteí ezelőtt már feladták a reménytelenné vált küzdelmet Akkor hazaszállították Szegedre és itt ápolták tovább. A hajdan aüétatermetü emberre az utolsó Időben már legjobb barátai sem ismertek rá. Tudta, hogy menthetetlen, de azért bizott benne, hogy van még néhány hónapja hátra. A napokban megjelent betegágyánál az egyik lelkész, hogy feladja számára a halotti szentséget, vitéz Papp Ferenc azonban tiltakozott ellene. — Vari még néhány hónapom — mondotta halk hangon a papnak —, akkor jöjjön majd főtisztelendő ur, amikor az utolsó órák. érkeznek el, amikor már agonizálok. Nem akarom előre tudni, hogy végem van. Az orvosok is biztak abban, hogy elélhet még nagy szenvedések árán néhány hétig, vagy hónapig, szervezete azonban elveszítette ellenállóképességét és szerdán reggel bekövetkezett a katasztrófa. Vitéz Papp Ferencben a város egyik agilis tisztviselőjét vesztette el, aki érdemeket szerzett a három városi üzem talpraállitása terén: Fiatalon került a városhoz, közvetlenül az érettségi után és gyorsan haladt előre. A háborút mint a 46-os gvalogezred tartalékos tisztje harcolta végig, többször sebesült, kitüntetéseket kapott és mint főhadnagy szerelt le a háboru után. A polgármester, aki nagybátyja volt, akkor bizta meg a közüsztasági üzem vezetésével. Munkájával a polgármester annyira meg volt elégedve, hogy a számvevői szolgálat alól felmentette és rábízta a gőzfürdő, majd az autóbuszüzem igazgatását is. Papp Ferenc lelkes sportember volt, szerette o sportot, agitált érdekében. A Bástyának igazgatója volt, de betegsége miatt az utolsó időben már nem működhetett Csütörtökön temetik, temetésén a város tisztviselői testületileg vesznek részt Tüzek Füzesgyarmat határában, a Darvasi dűlőben lévő szérűskert tegnap kigyulladt. A tüzet a szérűskertben dolgozó cséplőgépből kipat-, tanó szikra okozta. A tüz következtében 1200 kereszt buza és árpa égett el. Pl'varoson Börcsök János makópusztai gazdálkodó tulajdonát képező 036 kereszt asztagba rakott buza kigyulladt és elégett. Csanytelek községben Cseh István gazdálkodó asztagba rakott gabonája és egy teherhordó kocsija égett el. A csenrlörcég megállapította, hogy a tüzet a gazdálkodó gondatlansága okozta, aki égő pipával feküdt kocsiján és a pipából kihulló zrr. ." o' lángralobbantotta a kocsiban lévő száraz takarmányt. Kókay István gazdálkodó tanyája és két istállója, valamint az épülethez tartozó gazdasági épületek, az ott felhalmozott nagymennyiségű- gazdasági szerszámokkal együtt pusztult el a tegnapi tűzben. A csendőrség megállapította, hogy a tüzet a gazdükodó 18 éves Ormándi Mihály nevü gyengeelméju pásztorának gondatlanságából származott. A kár 7500 pengő. Tüz volt még Tömörkény községben is, aöol Boda Imre gazdálkodó lakóháza és gazdasági épülete hamvadtak el 6000 pengő é;-'. ":ben. Súlyos szerencsétlenség a cséplésnél Egy flafal cséplömunkás lezuhant a gépről és a kerekek Összeroncsolták végtagjait (A Délmagyarország munkatársától.) A rókusi szérűskertnél folyó cséplési munkálatoknál szerdán reggel súlyos szerencsétlenség tőrtént. A kora reggeli órákban a cséplőgépet egy más munkahelyre akarták szállítani. Csányi Antal 21 esztendős szatymazi legény, cséplőmunkós a gép tetején ülve várta az indulást. Mikor a súlyos gép megindult, Csányi egyensúlyát vesztve lezuhant a magasból és a gép elé eseti. A súlyos gépet nem lehetett idejében megállítani, ugy, hogy a kerekek keresztülmentek a legény mindkét lábán. A munkások borzalmas sikoltozásra lettek figyelmesek", amily a kerekek alól hallatszott. Csányi Antalt kiszabadították a gép alól és értesítették a mentőket. Az eszméletlen állapotban lévő, erősen vérző legényt beszállították a közkórházba, ahol az orvosok megállapították, hogy a kerekek a legénynek egyik lábát tóból összeroncsolták. Csányi Antalt azonnal műtőasztalra fektették és megoperálták. Életbenmaradásához kevés a remény. A súlyos szerencsóLlcmség ügyében vizsgálat indult a felelősség tisztázása kérdésében. Öngyilkossági járvány — a favasass&ony tanácsára Cetarióztattak epy csonqrád-tanyai asszonyi, aki öngyilkosság elkövetésére divta tel a ieményleien szerelmeseket (A Délmagyarország munkatársától.) Csongrád külső tanyai lakossága körében néhány év óta öngyilkossági járvány észlelhető. Fiatal parasztlegények és leányok egymásután kísérleteznek öngyilkossággal. Ezek az öngyilkossági kísérletek olyan rejtélyes módon történtek és annyi azonosságot mutattak, hogy a rendőrség gyanúját már régebbi idő óta felkeltették. Az öngyilkosságot elkövető fiatalok búcsúlevelükben rendszerint magasabb hatalmak beavatkozására hivatkoztak. A felépült öngyilkosjelöltek pedig kihallgatásukkor merevén elzárkóztak mindenféle vallomástételtől és nem voltak hajlandók elárulni, hogy mi késztette őket az öngyilkosság elkövetésére. A rendőrség hosszabb idő óta tartó nyomoiása ,nost eredményre vezetett Megjelent ugyanis a rendőrségen egy fiatal tanyai leány és hangos zokogás között elmondotta, hógy valaki öngyilkos• ságra akarja öt rábírni és alig tud ellentállni « kísértésnek. Előadta, hogy néhány nappal előbb felkereste özv. Bódog Illásné tanyai javasas.-,zonyt, mert azt hallotta, hogy a boldogtalan szerelmeseken segiteni tud. Az asszonynak elpanaszolta bánatát, mire Bódogné legnagyobb meglepetésére kijelentette, hogy ezen csak egy módon lehet segiteni: ha öngyilkosságot követ el. Hosszasan brs-.élt arról, hogy milyen jó és szép a földöntúli élet. Elmondotta, hogy már többen követtek el öngyilkosságot at ö tanácsira. Ezután részletes utasításokat adott az öngyilkosság elkövetésére és szigorúan meghagyta, hogy nvisitap is keresse feí. A leány — előadása szerint — nem akart má nap elmenni, de azután mégis elment. Bódogné ekkor elmondotta, hogy a felsőbb hatalmak most már egyenesen pari nrsolják, hogy öngyilkosságot kövessen el, mert máskülönben egész életére boldogtalan lesz. Ezután azzal küldie haza a leányt, hogy kövesse el az öngyilkosságot A leány a rendőrségre sietett és feljelentést tett özv. Bódog lliésné ellen. A bejelentés után detektívek mentek ki a javasasszony lakására és előállították a rendőrkapitányságra, özv. Bódog Illésné először tagadta, hogy akár ezt a leányt, akár másvalakit rábírt volna az öngyilkosságra, ö csak — mint mondotta — szerelmi ügyekben adolt tanácsot a hozzáforduló fiataloknak. Később a vallatás során annyit beismert, hogy egy-két esetben, amikor a dolgot reménytelennek találta, tényleg azzal küldte el a hozzáfordulókat, hogy itt már csak a halál segii. Azonban nem mondotta senkinek, hogy legyen öngyilkos, még kevésbé hivatkozott felsőbb hatalmakra. A leány szembesítésekor az asszony szemébe mondotta mindazt, amit a rendőrségen elmondott. özv. Bódog Illésné előállítása után detektívek hozták a rendőrségre azokat, akik az öngyilkossági kísérletből felgyógyultak. Ezek most már vala. mennyien rávallottak az asszonyra. A rendőrség megállapította, hogy özv. Bódog Illésnének eddig két olyan áldozata van, akik meghaltak. özv. Bódog Illésnét letartóztatták és beszállították a szegedi ügyészség fogházába. Súlyos szerencsétlenség négy sebesültfel a motorkerékpárversenyen (Budapesti tudósítónk telefo.; 'mtése.) Szerdán este a Millenáris-pályán motorkerékpárosversenyt rendeztek, amelyen súlyos szerencsétlenség történt. A szerencsétlenségnek négy súlyos sebesültje van. Szekeres Béla, az ismert kerékpárosbajnok három körön együtt haladt a német Grosschillingshaus-za]. A harmadik körben összeütköztek, lezuhantak és felbukott a két vezetőmotor is. A két versenyzőn kivül súlyosan megsérült Nagy Károly, Szekeres vezetője és Bartos Károly, a német versenyző vezetője. Mind a négy sérültet beszámították a Rókuskórházba. Egy házaspár kettős öngyilkossága Budapest, julius 22 Tragikus kettős öngyilkosságot fedeztek fel a Fillér-uccai Máv. bérházban Kétszoba-hallos lakásban lakott K nde Sándor Máv főmérnök a feleségével. Az asszony már hos: zabb idő óta gyógyíthatatlan betegnek tartotta magát. Kendéék két nap óta nem jelentkeztek, a házmesterné gyanút fogott A hálószobájában holtan lalól'ák Kende Sándor főmérnököt és feleségét Három búcsúlevél hevert az első szoba asztalán. A búcsúlevelekben elmondják, hogy az aszszony gyógyíthatatlan betegsége miatt meg akart ' válni az élettől, férje pedig, alá iraádásíg szerette feleségét, elhatározta, hogy a bekövetkezendő egyedüllét helyett inkább az együttes háláit választja. A házaspár ciángázzal mérgezte meg magát