Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-22 / 164. szám

lliBIMPl, lill' i MllllMliB! Blimill UW11JLU tf.H SZEGED. Szerkeszlöaeg: Somogyi ucca ÍZ. l.em Telefon: Z3.33.^KladÁhlvelal, k«lc*Hnk(lnyvMr é» fegylroda • Áradt uccu S. Telefon : 13-00. - Nyomda : LHw MoOl utea 19. Telefon -. ZO-34. TAvlrall levélcím DélmagyaronzAa Síegeit. Szovjetkapitalizmus — kapitálszocializmus Állítsunk egymás mellé két világjelenséget. Mind a kettő: tény. Az egyik- Sztálin, az orosz állam diktátora kiáltványt intéz a » szovjetparadicsom« rab­szolganépéhez, hogy vegye revízió alá a. bur­zsoáról alkotott véleményét és becsülje meg az entellektüelt, mert az ötéves gazdasági pro­gram végrehajtásánál szükség van az ő na­gyobb .műveltségükre, több tudásukra. Éhez képest ^magasabb fizetési osztályba* emeli az értelmiséget, elsősorban persze a gyárak­nál és egyéb üzemeknél. A másik: Németországban. 'Ausztriában és másutt nagy magánbankok Inognak, évszá­zados cégek omlanak össze. Bankárok, nagy­iparosok és nagykereskedők rohannak a kor­mányhoz: segíts rajtunk, mert elmerülünk és tisztviselők, munkások ezrei meg ezrei p*u.<z­tulnak el velünk. A kormányok megvizsgál­ják a »státust«, megállapítják, hogy a héte­vők garasai épp ugy elúsztak, mint a folyó­számlatulaidonosok milliói, fut az állami jegy­bankhoz, itt felütik a nagykönyvet s a :tar­tozik* és >követel» kérlelhetetlen számsorai­ból kiderül, hogy — nem lehet segíteni, nincs továhí' Kevés a deviza, gyönge a bankok aranyfedezete s mert a baj mindig párosával jón: a tetejébe felmondták a küllői Ii rövid­lejáratú hiteleket. Nosza, fogja magát a kancellár, a miniszterelnök — vagy ahogy a kormány fejét éppen hívják —, expressn1 ül. repülőgépre száll s elindul hajszolni az irá­nyát. Kinek a pénze hiányzik a kiürült b.i ik­pénztárakból? A betevőké, a kis- és közép- és nagyeribereké, egyszóval az adófizető polgá­roké. Kik fogják szanálni a bankokat és a vállalatokat? A polgárok. Kik fizetik a kül­földi kölcsönök kamatait? A polgárok, az ösz­szesség. Tehát: a kommunista Oroszországban — Vezdődó kapitalizmus, a kapitalista Kő zépeuróp'ában — kezdődő államszocializmus Szovjetkapitalizmus és — kapitálszocializmüs. Egy német publicista szerint; az uj gazdá­id rend s vele az uj államforma már meg­született, csak még neve nincsen. Olaszország­ban fasizmusnak, Oroszországban szovjetnek hívják. Mi lesz a neve Középeurópában? <*zt hiszem (ahogy fönnebb irtam): kapitálszo­cializmüs. A kollektivista szovjet eljutott az indivi­dualizmusig. A tömeg, amelyet szédítő és szé­delgő jelszavakkal pajzsra emeltek, visszaha­nyatlott a porba. Százötvenmillió emberből — tudatlan muzsikból, félig állati sorban élő vagy tudatosan oda taszított nincsetlen pa­rasztból, földet turó és teherhordó munkás­hói — egyforma értelmiségü, gazdasági és szociális színvonalú csodatársadalmat akartak alkotni. A számvetésbe csak egyetlen hiba csúszott. De ez végzetesen alapvető. Nem vet­ték számba az egyéniséget, a különféle egyé­niségekben rejlő különbségeket, az örök és ki­egyenlíthetetlen szellemi, lelki, testi elleuté­teket, amelyek embert embertől sőt gyakran embercsoportot embercsoporttól, társadalmat társadalomtól választanak el. Szovjetbiroda­lomban megbukott a kollektivizmus. S uj haj­nala kél az individualizmusnak. A "különb agynak, a nagyobb értelmiségnek, tudásnak, tehetségnek, szorgalomnak s ezek nyomán lo­gikusan: a nemesebb léleknek, a tisztultabb Szerda, 1931 Julius 22 Ara le fillér VII* évfolyam, 164 izém ElőFIZEttS! Ha vonla helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3'ftO, kUllífldtln ®*40 peng0. — Egyes acAra Ara hélkö*­nap 1®, vatAr- és Ünnepnap Z4 'III. Hir­detések felvétele tarifa saserlnf. Megje­lenik hítlrt kivételével naontap re iTl mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm érzésnek, a gazdagabb szívnek. Eorduljatok orcátokkal Kelet felé s hallani fogtok még uj igéket is. Igéket, amelyek c$ak a szovjet tizennégy esztendős birodalmában ne­vekedett fiatal nemzedéknek ujak. Nekünk, »rothadt« nyugatiaknak olyan régiek, hogy némelyek szinte ráuntak és egyszerűen tul akarnak adni rajtuk. Hogy azután, az inferno mélyére zuhanva, ismét visszasóvárogják. Ex oriente lux... de valahogy ebben a formá­ban: ex oriente lux occjdenti. Keletről — a Nyugat világossága jön Egyelőre csak dereng, csak halvány szinek szakadnak fel a fekete boltozat alján, de már látni a diadalmaskodó Ember, a Tehetség robusztus alakjának ködös körvonalait... Nyugaton pedig.. . A helyzet változatlan Változatlan ernysdtséggel dobja bele magát a társadalom az államszocializmus mindent el­nyelő kohójába. Amelyben bank. és gyár, ma­gánvállalkozás és üzem egyetlen gomolyagba olvad és a sistergő, kavargó, formátlan töm­keleget kétségbeesett kapitalisták és munkások állják körül. A kohóba hajigált kapitalista ér­tékek uj ötvözetétől várják a boldogulásukat. az üdvösségüket: az egyik a mindennapi be­tevő kaviárt és pecsenyét, a másik a falat kenyeret. Segíts, hatalmas Állam, segíts!... Nézd üres pénztárainkat, nézd fizetésre váró tisztviselőink és bért követelő munkásaink seregét... A bank már nem tud adni, az állam is csak ugy adhat, ha a Nyugat és a szélső Nyugat aranyat ad neki. S mivel az államok hitelképességének és teherbíró ké­pességének alig van határa, kap is aranyat s ezzel ura lesz bankoknak, üzemeknek, cégek­nek> tisztviselőknek, munkásoknak. Minden­kinek. Az állam mint legfőbb kapitalista ma­gába olvasztja a bank, az ipari és a kereske­delmi kapitalizmust S igy az állam, amely eddig az egy területen, közös törvények ural­ma alatt éiő társadalom halalmi szervezete volt, minden egyes polgárának legfőbb ban­kára lett. De ha igy raa, akkor kérdem; miért húz­nak Kózépeurópa fölöslegessé vált nagyban­kárjai és nagyiparosai tízszer, húszszor, har­mincszor annyi fizetést mint az éjjel-nappal tárgyaló, futkosó kancellárok és külüavminisz­terek? (Dr. M. 7.) Szerdán hozzák nyilvánossásra a londoni konferencia döntését Optimista hangulat a keddi tanácskozások után Ui amerikai javaslat: a bankok nem vonják vissza az öt­milliárdos hitelt, de hosszúlejáratú hitelekről nincsen sz6 A londoni konferencia együtt marad a moratórium-év alatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A londoni konferencia kedden nem tartott plenáris ülést, csupán a pénzügyminiszterek ültek össze M'acDönrtW és Brüning kancellár elnöklete alatt A leg­közelebbi plenáris ülés szerdán délután lesz Kedden Stimson amerikai mi­niszter rendkívül őptimisztikus nyilatkozatot tett. Vé­leménye szerint sokkal kedvezőbb a helyzet most a válság megoldására, mint az utóbbi időben bármikor is volt. Az ui amerikai ja­vaslatokat, amelyeket, elsőnek az angol sajtó hozott nyilvánosságra és amelyeket a francia lapok, az utolsó pillanatig cáfoltak, kedden nyilvánosságra kerültek hivatalosan is. Az uj iavaslatok alapja az a nemzetközi megállapodás, amely a Németországban érdekelt bankok között jött létre és amely szerint ezek a bankok n*m vonják vissza az ötmilliárd márkára tehető rövidlejáratú hiteleket. . Az amerikai terv második része- nemzet' közi együttműködést javasol a rövidlejáratú hitelek ügyében. Hoovernek az a kívánsága, hogy állítsanak fel a "Nemzetközi Fizetések Bankja mellett működő nemzetközi bizottságot amely állandóari szemmel tartaná a rövid­lejáratú hitelek ügyét. Végeredményben tehát a második Hoóver­terv sem jövUsol Németország számára hosz­szulejárafu hiteleket. Parisból jelentik: A Temps mai vezércikkében megállapítja, hogy a londoni tárgyalások lég­köre sokkal jobb, mint eredetileg remélték. A lap szerint ez a párisi, tárgyalásoknak kö­szönhető, azonban az értekezlet feladatai nem olyanok, hogy megoldhatnák néhány órai vi­tával. HacDonald és Henderson a német miniszterekkel Berlinbe utaznak C Buda p ss ti tudós itön k lelefon jelent és *.} Berlinből jelentik- A Vossisrhe Zeitung érte­sülése szerint MacDonald és Henderson 'ber­lini utja küszöbön áll. Brüning és Curtius előreláthatólag pénteken érkeznek, vissza Ber­linbe és velők jönnek az angol államférfiak is. Anglia ezzel az úttal Németország iránti ba­rátságát akarja kimutatni és remélik, hogy ez az ut. megnyugtatólag fog hatni a német közvéleményre. .4 francia miniszterek augusz­tus elején viszonozzák a látogatást. A lap szerint a londoni konferencia az egész Hoover-moratórium tartama alatt ülé­sezni fog A konferencia ősszel újból összeül es több­ször megismétlődik majd a moratórium évé­ben. Az eredmény az európai államok szoros, összekapcsolása lesz. Döntés ? Londonból jelentik- A pénzügyminiszteriéi­tekezlet MacDonald elnöklésével ma délután 3 óra 30 perctől kevés megszakítással keisö

Next

/
Thumbnails
Contents