Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-02 / 147. szám

DeLMAfíYARORSZAG 1931 jüiiTis a Nyári mérkőzés az udvaron (X Délmagyarország munkatársától.) A forró sze^di nyár minden esztendőben megtermi a maga érdekes történeikéit. A legfrissebb nyári történet két szomszédos családról szól, ame'lynek tagjai napok óta érdekes párbajt vivnak. Az első kánikulai napon történt, hogy az egyik r-.iiád feje ebédután az udvarba vitette a fürdőkádat és a hús vízben pihente ki a délelőtt fárad3lrtíait. Az udvart a szomszéd családi ház udvarától csak egy alacsony kerités választotta el, amelyen keresztül nagyszerűen lehetett látni mindent, ami az udvarokban történt. A fürdőző ur, nem sokkal azután, hogy belépett a kádba, haragos kiáltozást hallott a szomszéd felől: — Mégis csak sok — kiabálta a szomszédos család feje —, hogy világos nappal valaki mások szemeláttára fürödjönl A fürdőző ur eleinte rá se hederített a dühös hang gazdájára, de amikor az erélyesen követelte a fürdés abbahagyását, megszólalt: — Szabályos fürdődresszben fürdöm, ez ellen ser k inek sem lehet kifogása! Különben sem jogosítottam fei senkit, hogy az udvaromba nézzen és meglesse, hogy mit csinálok... A szomszéd azt kiabálta vissza, hogy ő és családja ilyen melegben kénytelen az árnyas udvaron tartózkodni és nem kötheti be hozzátartozóinak a szemét A nagy zajra elősietett a fürdőző ur családja is és tőlük telhetőleg résztvettek a vitában A fürdés azonban vígan folyt tovább, ami arra ösztönözte a szomszéd család fejét, hogy. dühösen berohanjon a lakásába, fürdőruhát öltsön és kiálljon ilyen strand öltözékben az udvarra. Ezen viszont a fürdőző ur háborodott fel, mert — amint mondotta —, az 5 célja pusztán n fürdés nolt és nem a megbotránkoztató$ De, hogy lássa a szomszéd, hogy ő is vissza tud vágni, gyorsan fürdődresszbe öltöztette egyik fiát és odaültette a kerités mellé. A szomszéd se volt rest fi meg az egyik leányának parancsolta meg, hogy vjtesse ki a kádat az udvarra és fürödjön. Természetes, hogy ezek után erről az oldalról is levetkőzött egy családtag Mindez dühös kiáltozások, fenyegetőzések között történt Valahányszor a* egyik család/ő parancsot adott a vetkőzésre, a másik magából kikelve ilyesfélét kiáltott át a kerítésen: — Meg ne próbálja! Rendőrt hivatok! De rendőrt még sem hivattak Amikor kifogytak a levetkőztethető gyermekek, a feleségek bújtak fürdőkosztümbe és odaálltak férjeik mellé. A fürdés pedig vadul folyt rsakazértis... Már szürkült, amikor a két család tagjai abbahagyták » mérkőzést • > ' Másnap délután a szomszéd rohant elsőnek az udvarra, csakhogy megelőzze, a riválist Nemsokára az egész család az ndvaron volt és fürdődresszekbe öltözve várták a szomszédok kivonulását. Néhány perc múlva ez is megtörtént Kivonultak a riválisok is, teknőkkel, lavórokkal és elkezdték a mérkőzést A gyermekek sikoltoztak és vödrökből locsolták egymást, az öregek méltóságteljesen kavarták a vizet Békülésről szó sem volt, sőt a szóviharok is kiujultak. Ennek az alapja az volt, hogy az egyik fiu barátságot kötött * másik család leányával... Harmadnap megismétlődött az egész jelenet A trverekek még le sem nyelték az ebédet, már is rohantak az udvarra A családfők is kivonultak és boldog megelégedéssel szemlélték a gyermekek vetélkedését A harc jelenleg is folyik és egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor ér véget Mind a két család esküszik, hogy nem ő lesz, aki abbahagyja Mdió-készülékek,hangszórók legnagyobb választékban mór 8 P havi részletre Is. 211 PHILIPS-készülékek, 6-12-18 havi részletre DEUTSCH ALBERT KARASZ UCCA 7. TELEFON AUT. 18-71 Sxeged legnagyobb rádió és villamossági vállalatánál szerezöettík I»e. — Állandó accumulátortöltés. csillárokban óriási válasxték. Tekintse meg Kirakataimat 1 Díjtalan, vételkö telezettség nélküli bemutatás Raketthurozés Steiner Táskagramofonok Lemezujdcnságok TennlszQtők mélyen leszállított áron,! speciális szakműhelyében, Kelemen a 7. $ magyar Alföld öntözése Tanulmányul az alföldi öntözések lehetőségéről Irta dr. Benda László geológus, oki. mérnők. 8 Igy, amint a képről is láthatjuk, lépcsősen elhelyezkedő terraszokra tagolódott az Alföld felszíne a Duna és Tisza között. Az eredeti felszín 40—50 méter magasan fekszik az első völgysik fölött, mig ez 5—10 méterrel a második völgysik talpa fölött. (Az eredeti lösztakaró hatalmas vastagságát megcsodálhatjuk Dunaföl dvár 60 m. partfalában, amely tisztán löszből áll.) A Duna terraszai és a Kecskeméti hátság Vázlat Cholnoky eredetije után. Ha az Alföld öntözéséről beszélünk, .akkor legelőször gondoljunk mindjárt arra, hogy itt két terraszlépcsőt kell legyőznünk, amelyek összesen 60 méteres magasság leküzdésére kényszerítenek bennünket Láthatjuk, hogy a feladat nagyon nehéz Jóval nehezebbnek látszik, mind a Duna—Tisza csatorna kérdése. Azonban ezt is megoldhatjuk, ha eltaláljuk a módját. Azt a megoldási módot, amely mellett, a legolcsóbban, legjobban ! és a fentebbiekben (2. és 3 pont alatt) részié- 1 tezett feladatoknak legmegfelelőbben tudjuk elkészíteni öntözőberendezéseinket. Természetesen ezeket merőben más alapelgondolás szerint kell megvalósítanunk, mint ahogy azt például a spanyolok Valenciában csinálták. A mi gazdasági*, talaj, és Alföldünk morfológiai viszonyaihoz kell szabnunk azt. Az első pillanatban láthatjuk azt. a mellékelt vázlatról, hogy Alföldünket egységes öntözőberendezéssel nem tudjuk öntözni. A második tény, amit észreveszünk, az, hogy az a berendezkedés, amire nekünk szükségünk van, merőben különbözik más, európai alföldek öntözőrendszereitől, a valenciaival pedig egyenes ellentétben van. Az Alföld síkság, van jó, laza termőföldje, bő humusszal, vannak folyói és ártézi kutjai; talaja száraz, de igényli a vizet, és pedig nemcsak árasztásos öntözések formájában, hanem a szivárgó talajvízre is szüksége van, hogy a feltétlenül szükséges galéria-erdők az igy előálló nyirkos talajon, a csatornák mentén kifejlődhessenek. Ezzel szemben Valencia hegyes, vize kevés, ezért csak betoncsatornákban vezetik. Igy elszivárgás nincsen, de ha volna, a viz veszendőbe menne, mert menten eltűnne, a meszes-dolomitos altalaj számtalan repedésében. Az Alföldet a rendszeres öntözések megindulásakor különböző körzetekre kell osztanunk és minden egyes körzetnek külön-külön kell öntöző berendezéseit megterveznünk. Természetes dolog, hogy az öntözési körzetek nagyságát, határát a morfológiai viszonyok szabják meg. Elhibázott dolog volna, ha a körzeteket túlságosan nagyra, még nagyobb hiba volna, ha túlságosan kicsinyre szabnánk. A körzetek nagyságának megválasztásánál az kell, hogy vezérlő elvünk legyen, hogy egyrészt a víznyerésnek azzal a módjával, amelyet esetenként megállapítunk, a körzet öntözőcsatornáit' tényleg állandóan táplálni tudjuk, vagy pedig a fölös vízmennyiséget valahol tárolhassuk, ahonnét esetenként pótolhatnék a vízforrás normális és esetleg néha-néha kevésnek bizonyuló vízmennyiségét. Másrészt arra is gondosan kell ügyelnünk, hogy a körzetenként befektetett tőke arányban álljon az elért haszonnal. Nem akarok részletekbe bocsájtkozni, mert az tul hosszadalmas és a nagyközönséget talán nem is érdeklő dolog volna, hanem általánosságban, vázlatosan összefoglalom gondolataimat az öntözés keresztülvitelét illetőleg.. Az öntözéssel kapcsolatban a kővetkező kerületekre osztanám az Alföldet: 1. Kalocsai kerület; ide tartoznék a Kalocsai térrasz. Ebből szigetszerűen kiemelkedik a solti Tételhalom. Igy ennek a dombnak öntözését sem lehetne az egységes keretbe szorítani, de a Tételhalom öntözésétől — annak kis terjedelme miatt — nyugodtan el is tekinthetünk. 2. Kecskeméti kerület; ide tartoznék az ősi löszfensik megmaradt darabja, amely északon; a Fóti dombokhoz, illetőleg a Cserhát-Mátra lábához csatlakozik. 3. Dél bácskai kerület-, ide tartoznék a vázlatunkon feltüntetett Délbácskai terrasz. Egyelőre csak északkeleti szárnynyulványa öntözéséről volna szó. mert a többi Szegedtől délre már szerb megszállás alatt áll. 4. Nyíregyházi kerület a Tisza felsőfolyásátó! Debrecen—Kunmadaras vidékéig húzódó terü-i letet foglalná magába. 5. Mezőtúri kerület az előbbitől délre, a Sebeskőrös—Tisza vonaláig terjedne. 6 Orosházi kerület a Sebeskőröstől délre eső területet ölelné fel. További határai a Tisza és a trianoni határ volnának. Az álluviális (legalsó) völgysikokat mindért; esetben ahhoz a kerülethez kell számitanunk, amelynek közvetlen szomszédságában van. • t. A kalocsai kerület nagyjában azonos volna a máris létező Pestmegyei Dunavölgy Lecsapoló és üntözö Társulat érdekterületéveL Sajnos, hogy az öntözés eddig csak a társulat nevében van meg, bár a birtokosok ezideie is, sok erre vonatkozó ígéretet kaptak. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy az öntözés a társulat területén csak bizonyos, a szerencsétlen véletlen folytárt közbejött anyagi okok miatt késett. Mert híszj a tervek már évek óta megvannak erre vo-^ natkozólag. Ha nem is egészen részletes ter-; vek ezek, de mindenesetre olyan formában vannak, hogy további komoly tárgyalások alapját képezhetnék. Mivel a kalocsai terraszon a már lecsapott területek szinte közvetlenül Pest. alá, Ócsáig: nyulanak, az öntözést is innét kellene kezdenünk. A társulat tervei szerint az öntözéshez szükséges vizet a Dunából nyernék és szivatytvuteleppel megadva a viznek a kellő magasságot, a terepre juttatnák azt. Kérdés, hol legyen ez a főtelep. Szó volt Ráckevéról, Dunaharasztiról és Kunszentmiklós határáról. (Ugyanis a szentmiklósiak erélyes sürgetésére a társulat azt a tervet is felvetette, hogy csupán Kunszentmiklós környékén egy kisebb öntözőcsatornahálózatot létesít. (Ha már ezzel a módszerrel akarjuk megoldani a kalocsai kerület öntözését, akkor feltétlenül Dunaharasztit kell választanunk bázisnak. Igaz, hogy itt homokos területeket szelne át a csatorna legelsőnek, de ezeknek a területeknek is szükségük van a vizre. Szenzációs akcióhoz nagy kereseti lehetőséggel alkalmazunk" 1 - 2 lehetőleg nyugdíjas urat, esetleg nőt is fix és jutalékkal Magyar-Francia Biztosi'ó Rt. szegedi liókja.