Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-18 / 161. szám

SZEGED. SzerKesctötég; Somogyi ucca 22.1.em Telefon: 23«33.Kiadóhivatal, kOlcaOnkOnyvtAi ös tegylrodn - Aradi ucca S. Telefon s 13-06. - Nyomda : Lflw Linót ucca 19. Telefon: ZA>34. TAvtretl é» levélcím DélmngyaronzAa Szeged. Szombat, 1931 Julius 18 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 161. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60. kUltilldön 0'40 pengő. * Egyes «cém Ara hétköl­nap 16, vasár- é» llnnepnas 24 MII. Hir­detéaek felvétele tarifa Mcrint. Megle­Ien<k hétfA kivitelével nnontap teogel Mozgalmas világ Ki látott még ilyen forgalmat politiku­sokban és pénzemberekben? Vasúton, v -Sütőn, repülőgépen járják most Európát sorsunk urai. Mert sorsunk urai ők. E lap olvasói közül bizonyára nagyon keve­sen tudnák elmondani, hogy "például a Nemzetközi Fizetések Bankjának fel­ügyelőbizottsága kikből áll, — ugy va­gyunk velük, mint civilizálatlan népek po­gány isteneikkel: nem látják őket, nem sejtik hollétüket, nem ismerik lényegü­ket, de tudják, hiszik, hogy ők sújtanak le villámaikkal és ők rettentik meg az embert mennydörgésük haragjával. Politikusok és pénzügyi kapacitások utazgatnak széltében-hosszában Európá­ban, olykor nehéz idegencsengésü nevü­ket is megjegyezni, olykor csak utazásuk bejelentéséből veszünk róluk tudomást — és mégis sorsunk urai ők, kezükben a béke és lelkiismeretükön a pusztulás. Ám volt-e valaha a békének méltatlanabb szentségtartója, ipint az emberi kéz és volt-e valaha a halálnak és pusztulásnak kedvezőbb tenyésztelepe, mint az emberi lelkiismeret ? Mi viszi, hajtja, üzi őket erre a mun­kára? Vájjon csak üzletet szimatolnak s mint bekötött szemű gyerekek, arra for­dulnak, amerről az árány'dió csörgését hallják, vájjon csak glicerinkönnyek öm­lenek szemeikből s tükör előtt tanulták be a részvét döbbenetének arckifejezését? Halotlrablók-e, vagy apostolok? Valami­kor a kufárokat ostorral kellett kiűzni az Isten házából, ma a béke isteni házába a kufárokat ültetik s az az emberiség leg­nagyobb jóltevője aki elengedi a kama­tot, halasztást ad a fizetésre, vagy pénzt kölcsönöz a megszorult adósnak. A meg­szelídített Shylokok lettek a világ urai. ök nem azért vágják ki a font húst, mert pénzükhöz nem jutnak, nem, ők ennél sokkal emberségesebbek, akiből kivágták már 3 font hust, annak pénzt adnak, hogy orvosolja magát. Németországot le­tiporták, megcsonkították, lekötötték élet­ereit, elvették munkaeszközeit, elvették szenét és elvették aranyát, most pedig pénzt adnak neki, hogy" élni tud jon. Az eleségét elvették, de pénzt adnak neki. Az életét letiporták s most hozzájut egy kis halasztáshoz. Az egész emberi társadalmat,' melyet nem szakítanak meg országhatárok "és nemzetiségi foltok kontúrjai, a nyomor lánca tartja össze. A helyzet mindenütt nem all szilárdabb alapon, mint a kacsa­lábon forgó kastély. Ha akárhol a világon megszakad egyetlen véredénye ennek az organizmusnak, az egész társadalom bele fog pusztulni. Mint ahogy megbénulnak a végtagok, ha az agyban megpaüanik egy ér. A különböző nemzeti társadalmakat csak készleteik különbözősége különböz­teti meg egymástól. Egyetlen nemzet tár­sadalma nem tud a maga lábán megállni. Ugy képzeljük el a helyzetet, mint a'mun­kanélküliek egy nagy csoportját, — az egyiknek van még lisztje és van még fája, de a másik már éhezik és fázik. A gaz­dagabb nemzeti társadalmat az különböz­teti meg a szegényebbtől, hogy vannak még készletei s még nem állott be a fázás és éhezés nyomorúsága. De ebben az ideg­feszülésig hajszolt lelkiállapotbán elég akárhol egy rianás ahoz, hogy végigre­pedjen a mai álnyugalomnak egész fun­damentuma. Elég csak egyetlen jel ahoz, hogy. a hitelező legyen óvatos s máris hitel megvon ások és visszafizetésre kötele­zések rázzák meg az egész gazdasági életet. összeülhetnek a Hoover-szakértők és tanácskozhatnak a Nemzetközi Fizetések Bankjának igazgatói, uta?hatnak bankkor­mányzók és miniszterek, összeülhet a le­szerelési konferencia s megkezdheti újra tanácskozását a jóvátételi konferencia is, — a tanácskozások után s a konferenciák záróülésein többet fognak majd tudni, mint ajnennyi tudással hozzá fogtak a megbeszélésekhez? Nem tudás kell már ahoz, hogy valaki Európát s azt mondhat­juk: az egész emberi társadalmat talpra állítsa. Nem tudás kell hozzá, mert mi már tudunk eleget, sokkal többet tudunk, mint az előttünk járt nemzedékek együtt­véve tudtak, — ehez már csak bá­torság kell. Bátorság kimondani azt a szót, hogy nincsenek győzők és nin­csenek legyőzöttek, bátorság kell ledön­teni azokat a korlátokat, melyeket a kapzsi éhség s a rabló falánkság állított győző és legyőzött közé. Gyerünk vissza kilencszáztizennégyhez, nem kell jóvátétel és nem kell Young-egyezmény, nem kell még Hoover-akció sem, nem kell nemzet­közi fizetési bank és nem kell morató­rium, nem kellenek válságcsodaszerek é? nem kell leszerelési konferencia: állítsák csak vissza a kiloncszáztizennégv elől ti állapotokat és tegvenek meg egyet: véd­jék meg az emberiséget at'ól a szörnyü^ég­I tői, ami a háboru és a béke volt. A német kormány ujabb szükségrendeleteket adott kS Be kell felenfeni az összes devizákat és a külföldi folyöszámlakffveíeléseket Brüning és Curtius elutaztak Párisba Berlinben és Londonban visszautasítják a francia garanciaköveíelésekel (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Berlinből jelentik: A birodalmi kormány pén­teken este minisztertanácsra ült össze. Brü­ning és Curtius párisi utazása előtt ez volt az utolsó minisztertanács. Előzőleg Brüning Hindenburg elnököt kereste fel, akinek jelen­tést tett a helyzetről. A minisztertanács a párisi és londoni kon­ferencián szóba kerülő kérdéseket vitatta meg. majd végleges formába önlő'te a tőkemene­külés megakadályozására kindandó szOkségrendelefekel Az első szükségrendeletben, I kormány el­rendeli a bejelentési kötelezettséget az összes külföldi devizákra és a külföldi folyószámla­tulajdonosoknak eskü alatt kelt nyilatkozni, hogy milyen vagyonnál rendelkeznek a kül­földi bankoknál. Ezzel kapcsolatban a kül­földi követelésekre vonatkozó banktitkot is felfüggesztik. A minisztertanács ezenkívül elrendelte, hogy minden külföldre utazó német állam­polgár száz márka kfllön llleféket tartozik fizetni. Letárgyalták ezután a legközelebbi szükség­rendeletet is tekintettel arra, hogy Brüning és Curtius hosszabb ideig lesznek távol Berlin­től. A miniszterek este 10-kor utaztak el Párisba, az állomáson rengetegen jelentek meg. A német sajtó elsősorban a francia köve­telésekben emiitett garanciák kérdésével foglalkozik. A' Germáriia azt írja, hogy nemcsak a maximális követeléseket nem lehet elfpgadni, de vissza kell utasítani ak­kor is, ha azokat le is szállítanák — Ilyen feltételeket csak az az állam fo­gadhat el — irja a Germania —, amely már leszámolt azzal, hogy lemond a politikai és gazdasági függetlenségéről, Londoni jelentés szerint ott is tartózkodás­sal fogadják azokat a garanciákat, ámeneket Franciaország követel Németországtól Az an­gol minisztertanácsban a követelések megle­hetős nyugtalanságokat váltottak ki és az volt a hangulat, hogy azokat még az angol kor­mány sem fogadhatja el, nem is szólva a német kormányról. Ssombaton délután 4 órakor: a német és francia miniszterek értekezlete Párisban Párjsból jelentik: Laval miniszterelnök ma délben fogadta Stimson amerikai államtitkárt és Hender­son angol külügyminisztert, közölte velük, hogy Rrünina kancellár és Curtius néhet birodalmi kül­ügyminiszter holnap délután Párisba érkeznek, majd tájékoztatta őket arról a tanácskozásról, amely tegnap az államtanács kebelében Német­ország válsága tárgyában folyt. A tanácskozáson jelen voltak még az amerikai és angoí nagykövet, továbbá Flandin pénzügyminiszter, valamint több amerikai és britt magasrangu követségi tisztvi­selőd J A francia és német miniszterek értekezletét hol­nap délután 4 órakor tartják. Vasárnap kerül sor arra a széíesebbkörü tárgyalásra, amelyen a britt, az amerikai és olasz külügyminiszterek is részt­vesznek. Lavat minisztereinők az értekezlét után fogadta Manzoni olasz nagykövetet, akit annak a kérés, nek a közvetítésére kért fel, hogy Grandi külügy­miniszter. aki Londonba menet vasárnap keresztül­utazik Párison, szakítsa meg útját és vegyen részt a vasárnapi tárgyalásokon. A párisi tanácskozásokon rés/.lvuvó kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents