Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-17 / 160. szám

1931 julius 17. DÉLMAGYARORSZAG 5 SSkerf ígérnek a fehértói rfzsklsérleíek Kalászba szökkenlek a rizsülfetvények (A Délmaggarország munkatársától.) A szegc­diek, ha Budapest felé utaznak, Szeged határában kíváncsian nézegetnek ki a vasúti kocsi lakából. Keresik a rizsültetvényeket, amelyek ott vannak a Fehértó szikes talajában, ártézi kutak ontják rájuk szünet nélkül a vizet és titokzatosan Ígérge­tik a nagyjelentőségűnek minősített kísérletek ered­ményét. A vonat gyorsan szalad, néhány pillanat alatt elkapkodja a tájékozatlan tekintetek elől a rizstáblákat, amelyéken alig van valami észre­venni való. Csak az-apró gátakkal körülvett négy­szögletes táblák vizenyős felszínén sejtődik valami halványzöld gyér növényzet, lehet sás is, giz-gaz is, — a bolban árult alabástrom-fehér rizssze­mekre egyáltalában nem hasonlít Valószínűleg a messziről kíváncsiskodók terjesz­tették el a városban a hirt, hogy csődöt mon­dott a kísérlet, hogy a Fehértó nem hagyja meg­zavarni magát évezredes terméketlenségben Most azután szertefoszlik a rémhír. Megjelent a szegedi tüzes aszfalton néhány valóságos rizskalász, frissen, zölden, levelestől, tövestől és biztató Ígéretestől. A fehértói szik első rizskalászait dr. Kogutowicz Károly professzor, aki mint az Alföldkutató Tár­saság elnöke, állandóan figyelemmel kisérte a kí­sérlet minden fázisát, mutatta be csütörtökön dél­előtt dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnek. A rizskalásznak ma még kalászformája sincs. A gyökerestől kitépett növény inkább valami sásfélére hasonlít, lapos, összetapadó levelei között rejtegeti pici kalászát, amely csak nagyenhezen kerül elő búvóhelyéről. Alig egycentiméter hosszú, igen zsen­ge, majdnem fehér, de azért már látszik rajta, illetve benne a termés. A szakértők szerint ki• fogástalan. Kogutowicz professzor elmondotta, hogy a ki­sérlet eddig sikerült, azonban a teljes siker ki­fejlődéséhez legalább két hétre van még szükség­Két hét alatt teljesen kifejlődnek a kalászok és akkor állapitható meg végérvényesen az eredmény. Akkor dől el, hogy a Fehértó teljesen terméket­lennek hitt szikes talaja alkalmas-e rizstermelésre és hogy melyik rizsfajta termelésére a legalkal­masabb. A jelek eddig biztatóak és nem való­színű, hogy csalnának Egy baj azért van, még pedig az, hogy kevés a viz. Pedig most még több vizra van szükség, mert a gyorsan fejlődő növény­zet egyre magasabb vizréteget kiván. A nagy hő­ség miatt pedig rendkivül gyors a párolgás, az elpárolgó víztömeget a meglévő uj ártézi kutak vize alig tudja pótolni. A városnak egy ártézi kútja a Fehértó szélén, ezt jószágitatásra használják. Feles vize ott gyűl össze valami mélyedésben, amelyet a környékbeli gazdák kacsaúsztatónak hasz­nálnak és hallani sem akarnak arról, hogy a rizs­űltetvényesek ennek a kútnak a vizét is a rizsföl­dekre vezessék rá. A polfiármesterhelyettes a kísérlet nagyfontos­ságára való tekintettel engedélyt adott a kut vizé­nek a felhasználására. Igy most a nap huszonhá­rom óráján keresztül a kut vizét a rizstáblákra bocsájtják, ami egy óra alatt folyik ki belőle, azt a gazdák használhatják fel az állatok itatására és a kacsaúsztató vizének gyarapítására. Mindössze két hétről van szó, mert akkor befejeződik a kísérlet és elválik, ér-e valamit a Fehértó. Kiszámíthatatlan jelentősége lenne a kísérlet si­kerének. A most mutatkozó termés azt ígéri, hogy holdar.kint nyolc mázsát hoz a rizs. Egy mázsa rizs ára ötven pengő, a holdankinti hozam igy tehát négyszáz pengő lenne, körülbelül harminc mázsa buz'ának az ára. A kísérlet céljaira nyolcvan holdat ültettek be rizzsel, a kísérlet sikere esetén a kísérleti költségek is megtérülnének. I Bo&nban tiénleM menü '"I 6otószJé és iuró*c*usz.a ISO pen#ő| ,LEGJOBB SZER „ 00®Kl£Q,S,aí$© SS KSÖ összesem A JAVÍTOTT HATASA BIZTOS KAPHATÓ I <ESr3®S(TCT cDUCÜ© „SZENT R^KUS* G VÓC YSZE R TARA SAV KOSSUTH lAJOSvúl u MAÚVKÚÍU1TSA£QK ... >/.AG BBBn W A NAGY HOSEGBEN VISELJEN m l?JP1VATÜ, KELLEMES, KÖNNYŰ NYÁRI INGET KÉSZEN ÉS MÉRTÉK SZERINT KAPHATÓ LAfflPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL A földművelésügyi minisztérium végre vetőmagsegélyt utalt ki a jégkárosult gazdáknak, amely azonban már elkésve érkezett (A Délmagyarország munkatársától) Közel négy hét telt el a jégverés óta, amely Al­sótanya tizenkétezer hold föld termését pusztította el és koldussá tett többszáz bérlő- és gazdacsalá­dot, de az első kézzelfogható, reális segítség csak most érkezett meg, természetesen elkésve és igy erősen devalválódva. Rassay Károly, Szeged országgyűlési képviselője azonnal interveniált az illetékes minisztériumok­ban, a polgármester pedig, mini emlékezetes, táv­iratilag kért segítséget a földművelésügyi minisz­tertől. Megtáviratozta, hogy ha a gyors segítség azonnal meg nem érkezik^ a lakosságra éhi ség vár Rassay Károly és a polgármester is közölte az ille­tékeskkel, hogy azokat a terü'eteket, amelyeknek termését elpusztította a jég, a gazdák korán és gyorsan, érő veteményekkel beültethetik, ha azon. nal megkapják a szükséges magvakat. Ebben az esetben még produkálhatnak földjükön valami ter­mést. A »szükséges intézkedések« meg is történtek. Ak­cióba lépett a földművelésügyi minisztérium, a népjóléti minisztérium, kármegállapitó hivatalno­kok járták be a jégverte területeket, statisztiká­kat készítettek, felvették a kárigényeket megál­lapították minden károsult gazda helyzetét, ki­számították, hogy hol, miből, mennyire van szük­ség. Közben eltelt mafd négy hét, de kézzelfogható segítséget senki sem kapott Végre most érkezeit egy leirat a földmüvelés­ügyi minisztertől, amely ha nem is jelenti még magát a segítséget, de már annak kiutalását jelzi. A minisztérium arról értesiti a gazdasági felügye­lőséget, hogy a jégverés következtében károsult gazdák közül azokat, akiknek termése nem volt jégkár ellen biztosítva, a minisztérium a t:rló­magvak beszerzésében támogatói kívánja Ennek a támogatásnak az a célja, hogy a szerencsétlen gazdák elvert földjeiket kölessel, muharral, takar­mánymagvakkal bevethessék és igy valami Ked­vezményes tarlömagbeszerzésf hitelt nyújt a ká­rosult gazdáknak. Erre a célra tízezer pengő elszámolandó elif­iPget utal ki a gazdasági felügyelőségnek és uta­sítja a felügyelőséget, hogy állapítsa meg a káro­sult gazdák igényjogosultságát, írja össze a mag­igényeket és rendelje meg a szükséges magokat lehetőleg a környékbeli gazdaságokból. A szük­séges magvakat osztassa ki a lehető legsürgőseb­ben. A mag árát a gazdáknak 1032 december 30-ig lehet visszafizetni kamatmen lesen, a szál­lítási költséget a minisztérium viseli. ZHahy Kiss Tibor gazdasági főfelügyelő bemu­tatta a miniszteri rendeletet dr. Pálfy József pol­gármesterhelyettesnek és közölte vele, hogy a segítségnek ebben a formában sok haszna már nincsen, mert az Idő annyira eltelt, hogy hiába vetnék el a károsul! gazdák a tarlómagvakal, abból az Idén lermés már nem leeht, legfőképen azért nem, mert a nagy és tartósnak ígérkező szárazság miatt a magok esetleg nem is kelnének már ki. De a legtöbb károsult gazda és bérlő nem várta meg a kormány segítségét, valamilyen úton-módon szer. zett drága kölcsönpénzt, abból megvásárolta köz­vetlenül a jégverés után a vetőmagot és bevetette vele elpusztított földjét. Segítséget jelentene ezek számára, ha a miniszter készpénzben folyósítaná a vetőmagsegélyt a rendeletében megállapított fel­tételek mellett. Ebből a pénzből a gazdák vissza­fizethetnék azt a kölcsönt, amit magas kamatra vettek fel, tehát megszabadulnának a nagy kamat­terhektől. A gazdasági főfelügyelő most felterjesztést in­téz a földművelésügyi, miniszterhez és engedélyt kér arra, hogy a gazdák között vetőmag helyett készpínzsegélyt osszon ki a miniszter által kiutalt tizezer pengő keretében. II Pálfy-uccai rablótámadás ügyében a tábla is 15 évi fegyházra ítélte Gladics Györgyöt Morvay György büntetését három évre emelték fel (A Délmaggarország munkatár :.lól.) A Pálfy­uccai rablógyilkosság ügyét csütörtökön tárgyalta a szegedi Ítélőtábla Kowícs-tanácsa nagy érdeklődés mellett. Kilenc órakor két fegyőr vezette elő a gyilkos Gladics Györgyöt és társát, ilorvag Györ­gyöt. A törvényszék néhány hónappal ezelőtt fog­lalkozott az üggyel és akkor Gladics Györgyöt rab­lás büntette miatt 15 esztendei, Morvay Györgyöt pedig lopás büntette miatt kétesztendei fegyházra Ítélték. Gladics György ellen rablás büntette volt a vád, amelyre Morvay György bujtotta fel. azonkívül mindkettőjüket lopás bűntettének a kísérletével is megvádolta az ügyészség. Ezt a lopási kísérletet, a rablást megelőzőleg követték el Joachim Ferenc Lechner.téri lakásában. A vádirat néhány mon­datban foglalja össze a bűncselekményt: Gladics György a rablást elkövette oly módon, hogy március 4.én délelőtt Iakáskéresés ürügye alatt felkereste Katona Veront Pálfy-uccai lakásá­ban, ott egy szódásüveggél fejbeütőtte, zsineggel a torkát összeszorította, fejére párnát dobott, azután két gyürüt, két láncot és egy brosstűt elvitt Eköz­ben — mondja a vád — elkövette a szándékos em. berölést is, mert a rablást követő harmadik nap Katona Veron az ütések következtében meghalt• A vádirat további része a felbujtó szerepéről be* szél: — Morvay György Gladicsot cselekménye el­követésére szándékosan rábírta. Elvitte a Pálfy­uccai házba helyszíni szemlét tartani, megmagya­rázta, hogy hol tartja Katona Veron a pénzét, álkulcsot, vésőt adott és kikötötte, hogy a meg­szerzett pénzen osztozkodni fognak. Ezt megelőző­leg együtt megjelentek Joachim Ferenc órás Lech­ner.téri lakásán és álkulccsal behatolni akartak a lakásba, de ez nem sikerült Ebben az időben mindketten üzletszerű lopásokkal foglalkoztak. Gladics György a törvényszék előtt tagadta azt. hogy ölési szándékkal kereste fel Katona Veron BelvAroíl Mozi Péntek, szombat, vasárnap 6 ROCK! egy komédUs íOrténele. FSsiereplőfc: Uane Hald és Grock, a világ leghíre­sebb artistája. SIfiadteok keidet* hétMreap 6 é» fl, netonft S, 7. 9 érakor Korzó Mozi Péntek, szombai, - .uáraip A VfeR PARANCSA eirkuszdrama Willy Foríl-'.i. és a PÁRISI DIVAT vigjíték Harry Liedtko és Veretes Ernővel. ]

Next

/
Thumbnails
Contents