Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-16 / 159. szám

ueiuv;v viwN. 1931 julius 16. Súlyos m&tor'kerélkpár-lzalesei a Kiszomhori országúton (A Délmaggarország munkatársától.') Súlyos mo­torkerékpár baleset történt szerdán reggel az uj­szegedi temető mellett elhúzódó országúton. Zaviza László szegedi műszerész, kiszombori lakos a reg­geli órákban motorkerékpáron igyekezett Kiszom­borról Szegedre. Az ujszegedi temető mellett egy búzával megrakott szekeret előzött és alig, hogy a szekeret elhagyta, egy kerékpárossal találta szem­közt magát. A kerékpáros az úttest közepén haladt és kerékpárjának kormányára ültetve egy kis­gyermeket vitt macával. Zavizának már nem volt ideje a kerékpárost elkerülni, de hogy a szerencsét­lenséget mégis megakadályozza, motorját hirtelen lefékezte. A motorkerékpár oly hirtelen állt meg, hogy Zaviza László keres ztülesett a kormányon és ke. rékpárja rája zuhant. A szembejövő kerékpáros is felbukott a gyermekkel együtt. Zaviza László megsérült, de volt annyi ereje, hogy motorkerék­párján Szegedre jöjjön és az esetről jelentést tegyen a rendőrségen, azután bement a kórházba, ahol ápolás alá vették A rendőrség megállapította, hogy a szerencsét, lenséget előidéző kerékpáros Dobó János, Bőhm­telep 22 szám alatt lakó munkn aki gépével szabá'yta'anul az úttest közepén haladt Dobó János ellen megindul az eljárás. Rz idén 25 százalékkal kevesebben utaztak külföldre, mint az elmúlt nyáron A szegedi rendőrség ebben az évben ezerötszáz útlevelet állitott ki (A Délmagyarország munkatársától.) A rendkivül súlyos gazdasági viszonyok élénken tükröződnek vissza a — szegedi uUfivélhivatal statisztikájában is, amely azt bizonyítja, hogy ezen a nyáron, amely pedig tikkasztóbb volt az előző nyaraknál, a külföldön üdülő "e^diek száma mintegy huszon­öt százalékkal csökkent. A szegedi rendőrség ebben az évben ezerötszáz útlevelet adott ki, amelyből hatszáz uj volt, ki­lencszáz pedig meghosszabbítás. A mult évben julius végéig kétezer volt a kiadott útlevelei: száma. A mostani kánikulaszezonban volt olyan nap is, hogy nyolcvan-száz útlevelet adott ki, illetve hosz­szabbitott meg a rendőrség utWélosztálya A legtöbben jugoszláv, dalmát és olasz nyaraló­helyen töltik a nyári p;*---termés-e'esen csak azok, akiknek módja van külföldi nyaralásra. Az olasz ós jugoszláv nyaralóhelyek igen széleskörű és ügyes reklámhadjáratot indítottak a vendégek elhóditásáért Megszerezték a magyar címtárat és annak alapján elárasztották az egész országot az illusztrált prospektusokkal. Szinte hihetetlenül olcsó árakat szabtak, hathét pengőért kínáltak első­rendű panziót, ami nagyon sok magyar családot csábított a külföldre. Igy természetesen hatalmas összegű magyar pénz szivárog ki a külföldre. Az országos kimutatás szerint az elmúlt évben Ma­gyarországnak az idegenforgalom mindössze két és félmillió pengőt hozott, ezzel szemben a kül­földön nyaraló és utazó magyarok nem kevesebb, mint ötvenkétmillió penaöt vittek ki az országból A város népfóléíi ügyosztálya a segélyezés kérdésének rendezését tervez! Kilencszáz munkaképtelen kap állandó közsegélyt Avar aljunk} k ííegedi p< a kánikulában kénytelen a nva­wüsra gondolni Most akarja kipihenni a válasz­tisi és az eg>éb izgalmakat és tekintettel arra, hogy mint szegedi, meglehet' - i lokálpatrióta is ecyuttal, — tehát itthon nyaral, m?rt Szegeden lehet nyaralni Szeged fürdőváros, sőt gyógyfürdő­város, ezt senki el nem vitathatja Nyugodtan fölágaskodhatunk a felkapott gyógyhelyek — Me­rán, Karlsbad, Manheim és a többiek felett... Van itt minden, amit az ember csak nagy fáradt­sággal a világ nagyon messzi eső tájain kereshet csak össze. Betegnek, egészségesnek egyformán nyújt gazdagságának tárházából Mindez nem tul. zís. nem malicia .1 tények beszélnek. Vegyük sorba a gyógy erejű he Keket: Merán, Gigáié, vagy akár Kairó is, a tüdöbajo­sek Eldorádó ja elbújhat a 'ett a hely mailett, amely Istenben b-'' \,<ult Ferenci József tragikus sorsú fiáról, Rudolfról kap'a a nrdt A teret egyik oldalán romantikus házacskák, a kultúrpalota és a Tisza határolják A dombos.vólgyes teret a köz­úti hid szeli ketté Megtalálható itt m'nden, ami a gyönge tüdejű emberre áldás: a fülledt levegőt, • porfelhőt... Esztétikai szempontból sem utólsó dolog a tér látványa, természetesen csak olyanok számára, akik az ilyesfajta dolgokat tényleg érté­kelni tudják. Azután van ártézi kutunk, nsk vizét alig néhány évi fúrás után sikerült felszínre hoznunk. Szeged népe sokat szenved a fűszeres ételek él­vezetétől származó gyomor, epe és vesemegbete­gedésekMl Beméljük, hogy ezután máskép lesz és nem viszik ki ezek a betegek a péuzt KarUbadba, Marienbadba. Az ártézi kut maga, a modern épitő­és díszítő művészet ekia'.áns példája Puritán meg­jelenését a nagy foltokban elhelyezett szines pla­kátok élénkítik A kut vizéhez nem ke" kommen­tárt fűzni. Meg kell nézni a kisded tömeget, amely bizakodva veszi körül, miközben kézről-kézre, illet­ve szájrólszájra jár a bujdosó pohár A viz, állító­lag, a ráktól kezdve a körömgyulladásig — min­dent gyógyít? Na és itt a Tisza, a hólgvek öröme, amelynek vizétől alakjuk hallos karcsúsáét nver. A hatás egyedüli és biztos Nem úszkálni kell bems, hanem inni a vizét, apró kortyokban, fogak közt ° :rve. A fiziológiai hatásíra nem kívánok kitérni. H* már itt tartunk meg kell említeni a Tisza szá­mos jótulajdonságát is. Többek között igazán lélek­emelő látvány as állati holttestek uszkálása. Mi­lyen kár lenne, ha — amint beszélik — a hatóság szürőszerkezettel vetne gátat ezeknek az uszkálá­soknak. Utóvégre is nem mindenki fürdik, van, aki csak gyönyörködik... ujszegedi lidd a legtisztább gyönyörű^ . Az elszórt üvp"ek, csérének, konzervdobozok arra szolgálnak, hogy a termé.'ettől lusta embert dalkrőzszerü testmozgásra kényszerítsék. Most még egészen röviden Szeged-fürdőváros egyéb nevezetességéről beszi'lck: A velencei Mercéria például kismiska a Klauzál­"éri tej. és kenyérpiachoz. A nag% városi bárokat a »Gyékény.ka*zinók« helyettesítik A város ceutru­mában nagyszerűen festenek ezek a szines ron­gyokból összetákolt kávémérések A szinház előtt bizonyos napokon wild-westi igényeket elégíthet ki « kalandos természetű nyaraló. A Tisza Lajos­köruton turisztikát végezhetünk az erre a célra felszedett aszfalton Természe'ecen Kiválóan alkal­mas erre a célra a külváros is. EZ a rövid irásocsk* csak kivonat egy készülő könyvből, amely napestig fog)a felsorolni a nagy­szerűbbnél nagyszerűbb helyeket t> /. STREDŐHYIPÜRS (A Délmagyarörszdg munkatársától.) Mint em­lékezetes, hosszú vajúdás előzte meg a szegedi népjóléti ügyosztály üzembeheivezését A közgyűlés az ügyosztály felállítását még a mult év őszén elhatározta, rövid idő alatt meg is érkezett a határozat jóváhagyása, de akkor bizenyos technikai akadályok merültek fel: falakat kellett lebontani, ajtókat kellett törni és elfalazni, ki kellett dol­gozni az ügyviteli tervezetet, azt le kellett tárgyalni és igy eltelt agy félesztendő, mig végre juniusban megkezdte működését dr. vitéz Szabó Géza kul­turtanácsnok vezetésével a szociálpolitikai ügy­osztály. Most azután kierült, hogy a mai siralmas viszonyok között ennek az uj ügyosztálynak van a legnagyobb jelentősége a város közigazgatási éle tében, mert a legégetőbb problémákkal kell fog­lalkoznia: a nyomorral, a szegénységgel, a munka­nélküliséggel Az ügyosztály jelenleg nyolc alkalmazottal dol­gozik, akik közül három az úgynevezett »kőr­nyezet-tanulmányozó«. Ezek a segélyért folyamo­dók családi és anyagi körülményeit nyomozzák ki és jelentésük alap-án dönt az ügyosztály a segély folvósit ásáróL Az ügyosztály kétféle segélyt folyó sithat: állandó jellegű közsegélyt, amely havonta G—10 pengő és rignrsseqélyt, amely esetről.esetre változik. Közsegélyt csak azok kapnak, akik tel­jesen munkaképtelenek és nincs olyan hozzátarto­zójuk, akiket eltartásukra lehetne kötelezni. Körül­belül kilencszáz ilyen közsegélyes van jelenleg. Van az ügyosztálynak nyolcvan állandó jellegű gyors­segélyese is, legtöbbje szellemi munkanélküli, aki hosszú idő óta nem volt állásban és már mindenét eladta, amije csak volt Ezek hetenkint ötven fillér és öt pengő között vállakozó segélyt kapnak a pol­gármesteri gyorssegélyalapból A népjóléti ügyosztály foglalkozik állásszerzéssei is és legnagyobb büszkesége, hogy az elmúlt hónap­ban t}z szellemi munkanélkülit tudott álláshoz juttatni Mivel a segélyezés ugye meglehetősen szervezet­len, az ügyosztály most a segélyezés kérdésének rendezését tervezi .Vagyon sok társadalmi egyesület foglalkozik segélyezéssel és sokszor megtörténik, hogy néhányan felveszik segélyüket több helyen is. Az ügyosztály a társadalmi egyesületek közremű­ködésével kiván ja ezt a kérdést megoldani. A népjóléti ügyosztály kezeli most már a város szociális intézményeit is, az árvaházat, a men­házat, a szegényházat és a népkonyhát Ezekbe az intézményekbe az ügyosztály utalja be a rászo­rultakat. A szegényúgy rendszeres kezelését, azonban csak a jövő évben kezdhetik meg. Januárra ugyanis elkészül a szegénykataszter, amelyen nyilvántarta­nak minden segélyezésre szorult nincstelent és munkanélkülit és igy az ügyosztály jobban át­tekintheti a helyzetet, méltányosabban oszthatja fel a segélyezésre szánt összegeket. Egytolvajszovdkezet betelése: négy év és két hónap (A Délmagyarország munkatársától) A. Délmagyarország néhány nappal ezelőtt beszá­molt arról az érdekes törvényszéki tárgyalásról, amelynek két vádlottját az orvosszakértő ideg­betegnek nyilvánította. A tolvajbanda bűnügyé­nek tárgyalását a biróság akkor elnapolta. Szer­dán a törvényszék Hahernrmn-tanácsa egy másik, teljesen azonos ö'-szeiéteiü vá'árhelyi tolvajbanda ügyében Ítélkezett. Két férfi: Vida József és Ba­dics Kálmán követték el a lopásokat és két nő: Bánffy Mária és Tóih Sándorné végezték a lo­pott holmik értékesilését. Ez a tolvajszövetke­zet kapcsolatot tartott fönn az előbbi tolvajban­dával. Az ügyészség a szövetkezet tagjait 25 rend­beli lopás, iíleive or : irdaság b:in'e;tével vádolta meg. Radics és Vida főleg a vásárhelykörnyéki tanyá­kat fosztogatták végig, mig egyszer a csendőrség telten nem érte őket. Letartóztatásukkor valameny­nyien elismerték bűnösségüket. A szerdai tárgya­láson a vádlottak a/, elkövetett bűncselekmények csak egy részét vállalták el, a többiről hallani sem akartak. A kihallgatott tanuk azonban iga­zolták, hogy a sorozatos betöréseket ez a társa­ság követte el. A perbeszédek után a biróság Vida Józsefet egyévi börtönre, Radics Kálmánt két­esztendei fegyházra, Bánfíy Máriát nyolc hónapi börtöure és Tóth Sándornét hathónapi börtönre Ítélte. Az elité'.tek az Ítélet súlyossága miatt feleb. bezést jelentettek be.

Next

/
Thumbnails
Contents