Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-16 / 159. szám

SZEGED. Szerkesztőség Somogyi ncca 22.1.em. Telefon: 23.33.^Kladóhlvalal. kOlcsOnkifnymlAT és legylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13-Oe. - Nyomda : LBw Upól ucca 19. Telefon : 26-34. Távlrntl és levélcím Dílmngyamnz&a Szeged. Csütörtök, 1931 julius 16 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 159. szám ELŐFIZETÉS - Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3*60, kUllOldOa 6MO pengd. - Egyes izém Ara hétköz­nap lö, vasér- és Ünnepnap 24 »11I. Hir. detések felvétele tarifa szerint. Megje­lentk héttA Kivételével nnontnn reiqcl A város! háitartás deficitje Ezekben az idegességtől túlfűtött na­pokban sem szabad az érdeklődő szem elől téveszteni a városnak idei egymillió­pengős deficitjét. Sőt, minél feszültebb az idegesség s az érdeklődés minél intenzi­vebben latolgatja a hitelező és adós vi­szonyának még nemzetközi szempontjait is, annál nagyobb jelentőségűvé válig a városnak deficites gazdálkodása. Az mgy még sohse volt, hogy sehogy se lett volna« elméletét az utolsó napok eseményei le­rontották s lerontották a tájékozatlanság­nak azt a bizalmát is, ami ebből az értel­metlen fatalizmusból táplálkozott. A sze­münk előtt éppen elég monumentális mé­retű közületet látunk meginogni s éppen elég mammutintézet romjai felett lépett át a gazdasági élet. Az a balga hit, hogy az még soha se volt, hogy, egy város fizetésképtelen lett volna, nem elég tovább a városi gazdálkodás egyetlen princípiu­mának. Mert máig ez volt a gazdálkodás Egyetlen fundamentuma s minden intéz­kedés, amiben ez a gazdálkodás megvaló­sult, ennek az alapelvnek minden aggo­dalom feletti uralmát bizonyította. Ha a városi közigazgatás eseményein végigtekintünk, akárhol kezdjük is ezt á retrospektív szemlélődést, vájjon hol, vaj­ion mikor találkozunk olyan elhatározás­sal, vagy olyan intézkedéssel, amelyben az idők megnehezedett járása mutatko­zik meg? A várps. ugy folytatja gazdál­kodását, ügy költekezik és olyan célokra költekezik, mintha a béke aranykorszaká­ban élne, mintha a pénzintézetek egy­mással versengve nyújtanák be a kedve­zőbbnél kedvezőbb "kölcsönajánlatokat s mintha a haszonbérlők vonakodás nélkül boldogan és elégedetten tennének eleget haszonbérfizetési kötelezettségüknek. Tör­vény van róla, hogy uj állást nem szabad betölteni s nem szabad betölteni a meg­üresedő állásokat sem és mióta ez a tör­vény megvan, azóta nem volt olyan köz­gyűlés, hogy uj állásokat ne kreált volna. A legutóbbi juliusi közgyűlés a melegtől fáradtan s bágyadtan a gondoktól nem tudott már három uj állásnál többet meg­szervezni. Ha törvény nem lenne ró"a, az észszerüség legprimitívebb belátása is azt tanácsolná, hogv ha nem lehet a tiszívi­selőállásokat csökkenteni, legalább ezek­ben az időkben uj állásokat ne kreálja­nak. Amikor a törvény megszabja, hogy hat éven belül tiz százalékkal kell csök­kenteni a tisztviselő létszámot s a tisztviselők összilletményeit, akkor mi ugy fogunk hozzá ehez a csök­kentéshez, hogy előbb szaporítjuk a csökkentendő állások számát. \z\ mond­hatják, hogy a gyorsvonat is egy-két mé­tert visszafelé tesz meg, mielőtt elindul: a tisztviselői létszám apasztásához is ugy fognak hozzá, hogy először megszaporít­ják az állásokat. Törvényellenesen és sza­bálytalanul töltötték be az iparostanonc­iskolai tanári állásokat is, — nem mond­juk, hogy normális időben nem örven­denénk mi is annak, hogy uj intézmény alakult a régebbi ideiglenes szervezet he­lyébe, de amikor a törvény tiltja az állá­sok betöltését, akkor még a közérdekre hivatkozással sem lehet a törvényt meg­sérteni. Ha már a közgyűlés nem tudja meg­akadályozni, hogy uj állásokat szervezze­nek minden közgyűlésen, a tisztviselők­nek kellene az állásszaporitások ellen htír­colni. Mert amikor törvény rendeli el a létszámapasztást, akkor minden uj tiszt­viselő választása, vagy megbízása egy régi tisztviselő állásának megrendüléséhez já­rul hozzá. Ha tiz százalékkal apasztani kell a létszámot, akkor a tiz százalékba beeső tisztviselők száma a most jött uj tisztviselőkkel is emelkedik. Talán nem is ez a leglényegesebb hiba, de nem kevéssé jellemző. A függőkölcsö­nökkel való gazdálkodás már sokkal sú­lyosabb aggodalmakat indit útnak. Az utolsó hetek eseményei arról győztek meg, hogy a külföldi hitelezők még hitelképe­sebb alakulatoktól is megvonták hitelüket, mint amilyen a város. Mi történnék itt, ha a maihoz hasonló pénzvíszonyok mellett a város egyik-másik íövid lejáratra köl­csönt nyújtó hitelezője lejáratkor fizetést igényelne? Ki veszi magára ezt a gondot, ki foglalkozik ezzel a fenyegető lehetőség­gel? A város jó sorsa tartsa ezt a veszélyt távol a várostól s a város polgárságától, de mi ad nyugalmat arra az esetre, ha ez a fohászunk meghallgatásra nem talál? A legszigorúbb, a legkérlelhetetlenebb, a legértelmesebb és legkoncepciózusabb ta­karékosságnak ideje már régen elérkezett. A városi gazdálkodás azonban nem vesz erről tudomást, nem vesz tudomást a vi­lágeseményekről s nem vesz tudomást a gazdasági élet tanulságairól. Boldog tájé­kozatlanság derűje és gyermeki felelőtlen­sége ömlik el minden intézkedésükön. A kapukon ezalatt a világgazdaság tragé­diája dörömböl. A csütörtöki minisztertanács dönt a bankszünetről és a kibocsájtandó rendeletekről Szerdán beható tanácskozásokon készítették e?ő a ren« deleteket (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") A kormány gróf Bethlen István miniszterel­nök elnöklésével csütörtökön este rendkívüli minisztertanácsra ül össze, hogy tanácskozzék a bankszünnapokkal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, valamint azokról a szükséges ren­delkezésekről, amelyeket egyrészt a bankbe­tétek kifizetésével, másrészt a devizaügyletek­kel kapcsolatban kíván kibocsátani. A ren­delkezéseket a csütörtöki minisztertanács fogja végleges formába önteni és a rendeletek a péntek! hivatalos lapban fognak megjelenni. A Késő esti órákban Wekerle pénzügymi­niszter államtitkárjával a Nemzeti Bank epü­letében beható tanácskozást folytatott Popo­vits Sándorral és Schober Bélával, a Jegy­bank' vezérigazgatójával. Ezen a tanácskozá­son is azokat a rendelkezéseket beszélték meg, amelyek a csütörtöki minisztertanács: elé ke» rülnek; Biztosiifák a bérfizetése­ket Gondoskodás történt arról, hogy az iparválla­latok munkásai hozzájuthassanak áz esedékess hc­Ubérhrz. Tegnap ebben az ügyben a textilgyáro­sok egyesülete, majd a gyáriparosok szövetségee ülést tartott és a megállapodások alapján érint­kezésbe lépett a kormánnyal. Hja délelőtt megtör­tént az intézkedés. A hét közepére esed éke mun­kabéreket és a Julius 15 én esedékessé vált tisztvt setől fizetéseket az iparváltatatok kiadhatják. Azok az iparvállalatok, amelyek kedden, szer­dán vagy csütörtökön szokták a munkabéreket fizetni, valamint tisztviselőik járandóságait félhó­naponként utaljAk ki, bankkövetelésükhöz hozzá, juthatnak. A Nemzeti Bank delegálta egyik igaz­gatóját, aki a GyOSz javaslata alapján felhatal­mazást ad a pénzintézeteknek, hogy az iparválla­lat náluk levő kivetéséből o? engedélyeztet ösz­szegst azonnal feladha lik. Másik könnyítés: a külföldi váltóesedékessségek elintézése. Az iparvállalatok egyrezének julinsi kül­földi váltóesedékessége van, amit idegen valutá­ban kell ki egyenlíteni. A Nemzeti Bank a szükséjrs külföld! fizetőeszközöket rendelkezésre bocsátJi, nehogy a hazai iparvállalatok esedékes váltéit a külföldön megóvatolják. A budapesti kamara tár­gyalásai a bankszlinetröl Budapestről jelentik: A budapesti keres­kedelmi és iparkamara kereskedelmi osztálya ma Éöer. Antal kamarai elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a háromnapos bank­szünettel, illetve az azt követő átmeneti , in­tézkedésekkel kapcsolatban a kereskedelem ér­dekében mellőzhetetlenüf szükséges rendsza­bályokat vitatta meg. Éber Antal ismertette a bankszünet elrende­lésének alapját képző tényállást és hangsú­lyozta, hogy tisztán óvatossági rendszabály­ról van szó, mely az egész magyar gazdasági élet érdekében állott. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a megfelelő átmeneti intézkedések célszerű foganatosítása után mi ­előbb sikerülni fog a fenforgó akadályok el­hárítása. Éber Antal ismertető szavai után több felszólalás hangzott el és a kamara elhatá­rozta, hogy a rendkívüli helyzet miatt per­manenciában* marad, A francia követBet&lennél Budapestről jelentik: A miniszterelnökségen ma már korán délelőtt megkezdődtek a tár­gyalások. Bethlen István miniszterelnök fo­gadta De Vienne francia követet, majd Khuen­Héderváry Sándor grófot. Ezután érte­kezlet kezdődött, ajnelyen a miniszterel­nökön kivül résztvettek gróf KlebelsbergKunó, Wekerle Sándor, Popovits Sándor és Walkó Lajos. Az értekezleten szóba kerültek azok az átmeneti jellegű intézkedések, amelyekre a háromnapos bankszürtet után fog sor kerülni. Ezek az intézkedések a kiszivárgott hir^k SZP-

Next

/
Thumbnails
Contents