Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-16 / 159. szám

SZEGED. Szerkesztőség Somogyi ncca 22.1.em. Telefon: 23.33.^Kladóhlvalal. kOlcsOnkifnymlAT és legylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13-Oe. - Nyomda : LBw Upól ucca 19. Telefon : 26-34. Távlrntl és levélcím Dílmngyamnz&a Szeged. Csütörtök, 1931 julius 16 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 159. szám ELŐFIZETÉS - Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3*60, kUllOldOa 6MO pengd. - Egyes izém Ara hétköznap lö, vasér- és Ünnepnap 24 »11I. Hir. detések felvétele tarifa szerint. Megjelentk héttA Kivételével nnontnn reiqcl A város! háitartás deficitje Ezekben az idegességtől túlfűtött napokban sem szabad az érdeklődő szem elől téveszteni a városnak idei egymilliópengős deficitjét. Sőt, minél feszültebb az idegesség s az érdeklődés minél intenzivebben latolgatja a hitelező és adós viszonyának még nemzetközi szempontjait is, annál nagyobb jelentőségűvé válig a városnak deficites gazdálkodása. Az mgy még sohse volt, hogy sehogy se lett volna« elméletét az utolsó napok eseményei lerontották s lerontották a tájékozatlanságnak azt a bizalmát is, ami ebből az értelmetlen fatalizmusból táplálkozott. A szemünk előtt éppen elég monumentális méretű közületet látunk meginogni s éppen elég mammutintézet romjai felett lépett át a gazdasági élet. Az a balga hit, hogy az még soha se volt, hogy, egy város fizetésképtelen lett volna, nem elég tovább a városi gazdálkodás egyetlen princípiumának. Mert máig ez volt a gazdálkodás Egyetlen fundamentuma s minden intézkedés, amiben ez a gazdálkodás megvalósult, ennek az alapelvnek minden aggodalom feletti uralmát bizonyította. Ha a városi közigazgatás eseményein végigtekintünk, akárhol kezdjük is ezt á retrospektív szemlélődést, vájjon hol, vajion mikor találkozunk olyan elhatározással, vagy olyan intézkedéssel, amelyben az idők megnehezedett járása mutatkozik meg? A várps. ugy folytatja gazdálkodását, ügy költekezik és olyan célokra költekezik, mintha a béke aranykorszakában élne, mintha a pénzintézetek egymással versengve nyújtanák be a kedvezőbbnél kedvezőbb "kölcsönajánlatokat s mintha a haszonbérlők vonakodás nélkül boldogan és elégedetten tennének eleget haszonbérfizetési kötelezettségüknek. Törvény van róla, hogy uj állást nem szabad betölteni s nem szabad betölteni a megüresedő állásokat sem és mióta ez a törvény megvan, azóta nem volt olyan közgyűlés, hogy uj állásokat ne kreált volna. A legutóbbi juliusi közgyűlés a melegtől fáradtan s bágyadtan a gondoktól nem tudott már három uj állásnál többet megszervezni. Ha törvény nem lenne ró"a, az észszerüség legprimitívebb belátása is azt tanácsolná, hogv ha nem lehet a tiszíviselőállásokat csökkenteni, legalább ezekben az időkben uj állásokat ne kreáljanak. Amikor a törvény megszabja, hogy hat éven belül tiz százalékkal kell csökkenteni a tisztviselő létszámot s a tisztviselők összilletményeit, akkor mi ugy fogunk hozzá ehez a csökkentéshez, hogy előbb szaporítjuk a csökkentendő állások számát. \z\ mondhatják, hogy a gyorsvonat is egy-két métert visszafelé tesz meg, mielőtt elindul: a tisztviselői létszám apasztásához is ugy fognak hozzá, hogy először megszaporítják az állásokat. Törvényellenesen és szabálytalanul töltötték be az iparostanonciskolai tanári állásokat is, — nem mondjuk, hogy normális időben nem örvendenénk mi is annak, hogy uj intézmény alakult a régebbi ideiglenes szervezet helyébe, de amikor a törvény tiltja az állások betöltését, akkor még a közérdekre hivatkozással sem lehet a törvényt megsérteni. Ha már a közgyűlés nem tudja megakadályozni, hogy uj állásokat szervezzenek minden közgyűlésen, a tisztviselőknek kellene az állásszaporitások ellen htírcolni. Mert amikor törvény rendeli el a létszámapasztást, akkor minden uj tisztviselő választása, vagy megbízása egy régi tisztviselő állásának megrendüléséhez járul hozzá. Ha tiz százalékkal apasztani kell a létszámot, akkor a tiz százalékba beeső tisztviselők száma a most jött uj tisztviselőkkel is emelkedik. Talán nem is ez a leglényegesebb hiba, de nem kevéssé jellemző. A függőkölcsönökkel való gazdálkodás már sokkal súlyosabb aggodalmakat indit útnak. Az utolsó hetek eseményei arról győztek meg, hogy a külföldi hitelezők még hitelképesebb alakulatoktól is megvonták hitelüket, mint amilyen a város. Mi történnék itt, ha a maihoz hasonló pénzvíszonyok mellett a város egyik-másik íövid lejáratra kölcsönt nyújtó hitelezője lejáratkor fizetést igényelne? Ki veszi magára ezt a gondot, ki foglalkozik ezzel a fenyegető lehetőséggel? A város jó sorsa tartsa ezt a veszélyt távol a várostól s a város polgárságától, de mi ad nyugalmat arra az esetre, ha ez a fohászunk meghallgatásra nem talál? A legszigorúbb, a legkérlelhetetlenebb, a legértelmesebb és legkoncepciózusabb takarékosságnak ideje már régen elérkezett. A városi gazdálkodás azonban nem vesz erről tudomást, nem vesz tudomást a világeseményekről s nem vesz tudomást a gazdasági élet tanulságairól. Boldog tájékozatlanság derűje és gyermeki felelőtlensége ömlik el minden intézkedésükön. A kapukon ezalatt a világgazdaság tragédiája dörömböl. A csütörtöki minisztertanács dönt a bankszünetről és a kibocsájtandó rendeletekről Szerdán beható tanácskozásokon készítették e?ő a ren« deleteket (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") A kormány gróf Bethlen István miniszterelnök elnöklésével csütörtökön este rendkívüli minisztertanácsra ül össze, hogy tanácskozzék a bankszünnapokkal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, valamint azokról a szükséges rendelkezésekről, amelyeket egyrészt a bankbetétek kifizetésével, másrészt a devizaügyletekkel kapcsolatban kíván kibocsátani. A rendelkezéseket a csütörtöki minisztertanács fogja végleges formába önteni és a rendeletek a péntek! hivatalos lapban fognak megjelenni. A Késő esti órákban Wekerle pénzügyminiszter államtitkárjával a Nemzeti Bank epületében beható tanácskozást folytatott Popovits Sándorral és Schober Bélával, a Jegybank' vezérigazgatójával. Ezen a tanácskozáson is azokat a rendelkezéseket beszélték meg, amelyek a csütörtöki minisztertanács: elé ke» rülnek; Biztosiifák a bérfizetéseket Gondoskodás történt arról, hogy az iparvállalatok munkásai hozzájuthassanak áz esedékess hcUbérhrz. Tegnap ebben az ügyben a textilgyárosok egyesülete, majd a gyáriparosok szövetségee ülést tartott és a megállapodások alapján érintkezésbe lépett a kormánnyal. Hja délelőtt megtörtént az intézkedés. A hét közepére esed éke munkabéreket és a Julius 15 én esedékessé vált tisztvt setől fizetéseket az iparváltatatok kiadhatják. Azok az iparvállalatok, amelyek kedden, szerdán vagy csütörtökön szokták a munkabéreket fizetni, valamint tisztviselőik járandóságait félhónaponként utaljAk ki, bankkövetelésükhöz hozzá, juthatnak. A Nemzeti Bank delegálta egyik igazgatóját, aki a GyOSz javaslata alapján felhatalmazást ad a pénzintézeteknek, hogy az iparvállalat náluk levő kivetéséből o? engedélyeztet öszszegst azonnal feladha lik. Másik könnyítés: a külföldi váltóesedékessségek elintézése. Az iparvállalatok egyrezének julinsi külföldi váltóesedékessége van, amit idegen valutában kell ki egyenlíteni. A Nemzeti Bank a szükséjrs külföld! fizetőeszközöket rendelkezésre bocsátJi, nehogy a hazai iparvállalatok esedékes váltéit a külföldön megóvatolják. A budapesti kamara tárgyalásai a bankszlinetröl Budapestről jelentik: A budapesti kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztálya ma Éöer. Antal kamarai elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a háromnapos bankszünettel, illetve az azt követő átmeneti , intézkedésekkel kapcsolatban a kereskedelem érdekében mellőzhetetlenüf szükséges rendszabályokat vitatta meg. Éber Antal ismertette a bankszünet elrendelésének alapját képző tényállást és hangsúlyozta, hogy tisztán óvatossági rendszabályról van szó, mely az egész magyar gazdasági élet érdekében állott. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a megfelelő átmeneti intézkedések célszerű foganatosítása után mi előbb sikerülni fog a fenforgó akadályok elhárítása. Éber Antal ismertető szavai után több felszólalás hangzott el és a kamara elhatározta, hogy a rendkívüli helyzet miatt permanenciában* marad, A francia követBet&lennél Budapestről jelentik: A miniszterelnökségen ma már korán délelőtt megkezdődtek a tárgyalások. Bethlen István miniszterelnök fogadta De Vienne francia követet, majd KhuenHéderváry Sándor grófot. Ezután értekezlet kezdődött, ajnelyen a miniszterelnökön kivül résztvettek gróf KlebelsbergKunó, Wekerle Sándor, Popovits Sándor és Walkó Lajos. Az értekezleten szóba kerültek azok az átmeneti jellegű intézkedések, amelyekre a háromnapos bankszürtet után fog sor kerülni. Ezek az intézkedések a kiszivárgott hir^k SZP-