Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-13 / 131. szám

SZEGED. SzerKesrtoség: Somogyi ucca 22.1.em Teleion: 23.33.^Klodóhlvaial. kOlcsitnkOnyvtttr é» tegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 13.06. + Nyomda : L»w Lipót ucca 1W- Telefon i 26-34. tévlrotl levélcím DíImagyaronzAg Szeged. Szombat, 1931 Junius 15 Ara 16 fillér Oj VH. évfolyam, pf. 'szám ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.ZO vidéken és Badapetlen 3-60, HUlliíldíln 6-40 pengd. — Egye* izam Ara hélkílz« nap 16. vaséi' és Ünnepnap 24 tl 11. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megle* lentit hétfrt kivételével naponta reaqe Jelöltek és kortesek A méhek' akkor rajzanak, ha uj családot akarnak alapítani. Az emberek akkor rajzanak, ha választásra készülnek. Hogy nyüzsög most az emberi boly, kortesek szaladgálnak, aláírási ivek röpködnek, »vezérkarok< tanácskoznak, kataszterek készülnek minden kocsmában s minden alakulat, csoport, szervezet középpontjában ott áll a >szeretett jelöltünk». Ha kezünkbe veszünk újságot, alig láthatunk mást, mint jelöltek neveinek hosszú oszlopait Az ember elámul: amig voltak nemzetiségeink, eleget hallottuk azt a jelszót, hogy egyedül a magyar népnek van nemzetalkotó képessége, — de hogy most elesettségűnkben a nemzetalkotó képességnek ennyi hivatott reprezentánsa ugorjon elébünk, azt még a legrózsaszinübb álmában sem gondolhatta el a honfibú. A baj csak az, hogy néhány jelöltet ismerünk közelről is. Mert amig csak a nevüket olvassuk, de nem ismerjük a nevek tulajdonosait, addig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tudás, alkotás és hivatottság jogcímei jelölték ki a nagy tömegből a jelölteket. Csakhogy egypárat a jelöltek közül ismerünk egészen közelről is és semmi okunk nincs feltételezni azt, hogy másutt jobb a helyzet. S elcsodálkozunk: honnan az a vakmerőség, melyből ezek az ambíciók buzognak? Mert az tagadhatatlan, az embert megszédíti az önkritikának az a monumentális tulméretezettsége ami ezekben a törekvésekben — törtetésekben — megnyilatkozik. Magunk elé kellene állítani egy-egy ^szeretett jelöltünket* s megkérdezni tőle: édes barátom, jól tudjuk, hogy te hivatott vagy a törvényhozási tagságra, de mondd csak nekünk, mit tartasz te a törvényhozó kellékéinek? Korfestő volna egymás mellé állítani azokat a feleleteket, melyeket a szeretett képviselőjelöltek erre a kérdésre válaszolnának, ha a feleletek mellé odaállítanánk azután a »szeretiett képviselőjelölt* portréját is. A baj ott van, hogy az ember a gyerekkorából magával hozza azokat az illúziókat, melyek a nagy emberek nagyságának képét keltették benne. Az ember felnőtt korában is azokhoz méri a törvényhozókat s azokat, akik a törvényhozásba törtetnek, akiket gyerekkorában éljenzett s akiket még apjának tekintélye is magasztalt. Milyen nagy emberek lehettek azok, akikért még az olyan nagy, bölcs, okos, mindenkinél többet tudó ember is lelkesedni tudott, mint amilyen az apánk volt S baj, a még nagyobb baj ott van, hogy most itt látjuk szemtől-szembe a képviselőjelölt urat s ítélünk róluk azokról is, akiket nem ismerünk. Ezek akarnak képviselők leijni, ezek érzik magukban s ami ennél sokkal kétségbeejtőbb, mert az önkritikának ez az akrobata mutatvánnyal felérő hiánya csak mulatságos, ezekben érzik mások s köztük olyanok is, akik a társadalom vezetésére hivatottak, a törvényhozói hivatottságot, a törvényhozói képességet, a törvényhozótól joggal várható tudást? Ezeket a jelölteket —- éljen szerelett képviselőjelöltünk! — ismerjük mi szilvafakorukból s jól tudjuk róluk, hogy a legegyszerűbb és legigénytelenebb emberi közület vezetésére nem voltak alkalmasak s nem voltak alkalmasak akkor sem, ha — vezették őket. Jól ismerjük azoknak az érvényesülési módoknak válfajait, melyeknek összemüködése egy-egy nevet a listára felirt. Ezek reprezentálhatnak egy nagy várost s egy nagy városnak szellemi életét, kultúráját s vezetői hivatottságát? Tegyük fel, hogy a valóban államférfi jelöltek mellett egyik, vagy másik »becsúszik* közülök, — ezek lesznek alkalmasak arra, hogy a városnak politikai súlyt adjanak, hogy a városnak megbecsülést szerezzenek s barátokat azok között, akiket a tudás és hivatottság hivott a törvényhozásba? Dicsekedni lehet majd velük, vagy szégyenkezni kell? — erre a kérdésre most ne a pártpolitika elfogultja feleljen, hanem ennek a városnak minden pártpolitikán felülálló s minden pártpolitikát túlélő szeretete. Hol az a közérdekű munka, amit eddig végeztek, hol az az érdem, amit szereztek, hol az a tudás, ami minden megnyilatkozásukból kitündőköl, — ezek kellenek a törvényhozói jogcim megteremtéséhez, nem pedig egypár legtöbbször nem is érdektelen cimbora tulbuzgó hangossága, egy-két ivótárs duhaj lármája, vagy egy-két szemmértéket vesztett jóhiszemű barát támogatása. Olykor, ' nem tagadjuk, nem is a jelöltek személye kelti fel csudálkozásunkat, hanem annak látványa, hogy európai emberek, akik hivatottak lennének a mások tévedéseit is korrigálni, ízlésükkel, tudásukkal, közéleti neveltségükkel irányítani kortársaikat, hogyan állnak be minden hivatottságnélküli jelöltek kortesei sorába s hogyan hitetik el ők a jelöltekkel azt, amit senki sem hisz, hogy vaü jogcíműk a mandátumvállaláshoz s hogy polgártársaik bizalma találkozik kitűnő személyében. Ezért mondjuk, hogy nem is a jelölted viselik a felelősséget azért a szégyenért, amit ez a választás a városnak hozhat, hanem azok, akik korteskednek mellettük. Lemond a német kormány vagy feloszlatják a birodalmi gyűlést CBudapesti tudósítónk telejönjelentése.) Berlinből jelenük: A Brüning.kormány lemondásának lehetősége mellett beavatott körökben most már a birodalmi gyűlés feloszlatásának lehetőségéről is besszéltek. Az elterjedt hirek szerint Hindenburg elnök semmi esetre sem fogadja el a Brüning-kormány lemondását. Ha a birodalmi gyűlés ügyrendi tanácsa ugy határozna, hogy rendkívüli ülésszakra hivja össze a birodalmi gyűlést éít emiatt a kormány beadná lemondását, Hindenburg válasza az lesz, hogy a kormány lemondását a jelen időben nem tartja összeegyeztethetőnek a birodalom nehéz helyzeté• vei és ezért a Brüning-kormánynak teljhatalmat ad a birodalmi gyűlés, feloszlatására. Doumergue elbúcsúzzon Páris, junius 12. Az Elyséeben ma volt az utolsó minisztertanács, amelyen Doumergue, távozó köztársasági elnök elnökölt. Laval miniszterelnök a kormány és az ország nevében meleg hangon búcsúztatta el a köztársasági elnököt. Doumergue szombaton adja át a hatalmat Doumernek, az uj elnöknek. A köztársaság fennállása őta ez a harmadik eset, hogy a távozó elnök személyesen adja át a hatalmat utódjának. A többi elnököket halál, betegség, vagy politikai okok gátolták meg abban, hogy személyesen adják át as elnökséget A független balpárt megszerezte a szükséges számú ajánlási aláirást (A Déímagyarország munkatársától.) öt nap telt el azóta, hogy a pártok az ajánlási aláírások gyűjtését megkezdték, öt nap óta folyik szakadatlanul a munka a belvárosban, a külvárosokban, a telepeken, a tanyákon. A független balpárt egy nappal később kapta kézhez az iveket, de ezt az egynapi késedelmet már a második napon behozta, mert a párt mellé a választók lelkes meggyőződése állott segítőtársul. A Déímagyarország munkatársa pénteken beszélt dr. Pap Bóberttel, a párt ügyvezetőelnökével, aki az ajánlásokról a következőket mondotta: — Annak ellenére, hogy az egységes párt egy nappal korábban kapta kézhez az ajánlási iveket, mi ezt az időveszteséget hamarosan behoztuk és az előirí száma aláírás! megszerezíüko Most már csak az esetleges pótlások" céljaira folytatjuk az aláírások gyűjtését, természetesen továbbra is teljes intenzitással. — Csak helyteleníteni lehet — folytatta Pap Bóbert —, hogy az egységes párt az aláírások gyűjtésére a tanítókat, tanítónőket használja löl, azokat, akik állásuk és tekintélyük latbavetésével végzik ezt a reájuk nézve összeférhetetlen munkát. — A tanya népe teljesen átérezte az aláírások jelentőségét, a legnagyobb igyekezettel törekszik hozzánktartozóságának aláírásával is kifejezést adni és tömegesen jelentkeznek az ivek aláírására. Ez annál nagyobb jelentőségű, mert a tanyán erős presszió működik. A mert a tanyán erős. presszió működik. A taingatni, de — amint ezek az őszinte, spontán aláírások is bizonyítják — rövidesen felocsúdnak. Az ajánlásoknál megnyilvánult hangulatból következtetve, pártunk teljes, bizalommal tekint a szavazás elé. V.