Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-28 / 144. szám

IO DÉLMAGYARORSZAG 1931 Junius 28. 68 Szobafestést, mázolást olcsó árban készít Szabó István festéküzlet. Telefon 19-88. Hogyan akarják szanálni a magyar paprikafermelésl (A Délmagyarország munkatársától.) A Dél nwggarország multvasárnapi számában -A paprikalermelők szanálása cimén sulyos adó fenyegeti a fogyasztó közönséget-; cimmel közlemény jelent meg, amely szerint a kormány részéről valamilyen kényszerintézkedés készül A cikk szerint a segités módjára vonatkozólag kidolgozott terveket az érdekeltségek egyelőre titkolják. Főleg azt sérelmezte a cikk, hogy a tervek szerint a paprikakereskedelem egy kézbe kerülne, Haditermény* mintájára részvénytársaság alakulna és csakis ennek a részvénytársaságnak lehetne eladui a paprikát az előre meghatározott áron, viszont a kiskereskedők is csak ettől a részvénytársaságtól kaphatnának árut. Kizárólag ez szabályozná a paprika árát, amit külföldre így pengős áron terveznek exportálni és a cikk szerint az exportnál igy előállott veszteséget a belföldi fogyasztó közönséggel fizettetnék meg. A tervezet szerint a külföld részére 1 pengőírt adná a részvénytársaság az árut, a belföld részére pedig 100—200 vagon exportnál 3—4 P-ért, 3—4—5 vagon exportnál 4—5 P-ért, 6—7—800 vagonnál 5—6 P-ért, 900—1000 vagonnál már 6—7 P-ért, vagyis a külföldi ár 6—7-szereséért. Ehhez még hozzájön a belföldi nagykereskedő, utána a kiskereskedő haszna, úgyhogy ez esetben a paprika csak csak 11—12 pengő kilónkénti áron kerülhetne a fogyasztóhoz. A közlemény a szűgedi paprikaérdekeltségek körében sok diszkusszióra adott alkalmat. Kérdést intéztünk az ügyben a Backmalomhoz, ahol a következőket mondották: — Először is meg kell állapítani, — mondották — hogy a paprjkatársadalom szanálására irányuló tervezetről a kormánynak egyelőre nincs tudomása. de az is tény, hogy a tervezetet nem »őrizték hét lakat alatt«, hiszen az, a szóbanforgó közlemény megjelenésének napján> az egyenesen erre a célra összehívott paprikakikészitőgyülés 86 tagja elé került- De az is tény, hogy a kalocsai érdekeltségek uagygyülése, Antalffv polgármester elnöksége alatt és Szabóky országgyűlési képviselő, paprikaszaktanács-tag hozzászólása után, 15 szegedi kiküldött jelenléiében, egyhangúlag elfogadta a terv lényegét. — Ami pedig az exportot illeti, megjegyezzük, hogy a szegedi és kalocsai paprika össztermés évenkint átlag 250—280 vagon körül mozog és e mennyiségből 120 vagon kerül belföldi fogyasztásra, mig a felesleg külföldre lenne elhelyezendő. Viszont külföldnek, a mult év október l-e óla ez év junius l-ig csak 50 vagon magyar paprika kellett, ezzel szemben az 1920—30. gazdasági évben Spanyolország 1160 vagon paprikát helvezett el külföldön Szomorú tény az, hogy a magyar paprika külföldről "5 százalék erejéig kiszorult és a magyar paprikapiacok válságát a külföldön el nem helyezhető és a hazai piacot nyomó túlkínálat okozza A magyar paprika minősége feltétlenül a spanyolé felett áll, a külföldi piac szempontjából azonban mégis a spanyol áru kend előnybe. Ennek oka elsősorban az, hogy a spanyol áru lényegesen olcsóbb és másodsorban pedig ára állandó a magyar paprikának hetenkint kétszer változó árával szemben- Nem szabad azt hinni, hogy a spanyol paprika selejtes fűszer, sőt ellenkezőleg, igen jó cs a célnak megfelelő. Cppen ezért, mert olcsóbb is, mint a magyar paprika, azt vásárolják külföldön- A magyar paprjki árváltozásai pedig lehetetlenné teszik a kereskedő számára a reális kalkulációt. Attól eltekintve, hogy a külföld nem tartja tisztességesnek és elfogadhatónak a magyar paprikapiac fantasztikus és indokolatlan árhullámzásait, nemhi'zszük, hogy akad olyan magyar paprikaexportör, oki határidőre merne eladni naprikát- Már peSig a külföld nagy cégrj, mint más cikkeknél, itt is le akarja magát fedezni hónapokra előre, mert nem hajlandó hetenkint kéiszer változtatni eladási árait Nem tudják használni a nngyar pjprikát arst'hflitás teljes hiánya mjatl a legnagyobb külföldi fogyasztók, a konzervgyárak— A tervezett, minden érdekélt kategóriát magába foglaló tömörülés — mondották tovább — biztosítaná a paprikatermés elhelyezését megfelelő árakon- A tömörülésben egyik kategória sem törekszik osztályuralomra, hiszen a vezetést az állam, Szeged és Kalocsa delegáltjain kivül, az érdekelt kategóriák kiküldőttjei látnák el paritásos alapon- A belföldi és külföldi paprikakereskedelem, mint külön-külön tényező nem létezik, mert minden számottevő hazai paprikakereskedőnek épen ugy van belföldi, mint külföldi öszszekötletése— A tervezetre vonatkozólag még az a megjegyzésünk, hogy nincs abban szó fantasztikus számokról és nyoma sincs annak, mintha valaki a fogyasztókőzőnséget meg akarná sarcolni, hanem az egész tervezet, kikapcsolva minden öncélt, az egyetemes paprikaérdekeket szolgálja A magyar paprika nemzeti kincs, amelyet minden körülmények között a külföld számára" is elfogadhatóvá kell tenni- Ha vannak kicsinyes érdekek, azt félre kell vetni, mert egész városok, sőt megyék élnek a magyar paprikából— A terv végrehajtása esetén sem lenne a belföldi fogyasztóközönség megterhelve, mert ma, amikor a paprika nagybani ára 1 pengő 50 fillér, mire az a fogyasztóhoz jut, eladási ári 6 pengőre növekszik, de ha a piaci ár 4 pengő, akkor is szág lakossága fejenkint 15 deka paprikát fogyaszt évenkint — A tervezet magával hozná a külföldi verseny sikeres lebonyolítását, az árak szükséges stabilitását és ezen keresztül a magyar paprika termés teljes értékesítésének lehetőségét, anélkül hogy bármelyik kategória veszítene önállóságából Tehát épségben marad a szabad termelés, szibad ipar és szabad kereskedelemi Nem áll az, hogy a termelő nem annak adja el termeivényét, akinek akarja és a kikészítő is annyit dolgozhatna fel, amennyit akar. A kereskedő üzleti tevékenysége, a tervezet megvalósítása esetén intenzív propaganda révén meg lenne könnyítve, stabil és alacsony versenyárakkal üzleteket tudna kötni, de a szabad kereskedelemhez egy ujjal sem nyúlhatna senki. Egyedüli változás az lenne, hogy a kikészítő, a maihoz viszonyított magas árat kapna árujáért és ez az ár egy gazdasági évre állandósulna— Ma a paprikapiac tevékenysége nem más, mint a tavalyi szük termés dacára is, felhalmozódott és értékesíthetetlen árutömeggel szemben hiábavaló harc — mondották végül- — A paprikásokat egymásután árverezik s a paprikaterme, lök és kikészitök tömege már ís megszűnt vásárlóképesnek lenni A spanyol paprika kiszorított bennünket Csehszlovákiából, Olaszországból, Franciaországból és ez évben bejutott Ausztriába is- A veszély nem olyan csekély, hogy amellett vállvonogatva ei lehetne menni, hanem igenis erős kézugyanannyi a fogyasztási ár. Ettől eltekintve ez az i zel ki kell emelni a magyar paprikát a sülyedó aggály azért sem" komoly, mert átlag, Magyaror- | ingoványból, amig nem késő. Női és férfi fehérnemüek kcs?en é« r?nde ésre mindenféle TaeluAvAb „KELENGYE" anyagok nagy választékban i* 11 3 • eSSlíeriSS* Üzletében 25 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó LAszM 89 A. Kálmán. 28. Szeged 1854 IX 3 f Sz 1919 V. 26. Hk. Csákóvá 1879 IX. 14- Fábik Róza. 27. (x 1860 VIII 6. Csákóvá). Kálmán édesapjának nyomdokain haladva, nagy hozzáértéssel és tudással fejlesztette tovább azon vállalatokat, amelyeket édesapja alapított. A boszniai hadjáratot mint tartalékos hadnagy küzdötte végig, majd leszerelve, édesapja üzletében dolgozott, s közben külföldi tanulmányutakkal gyarapította tudását. Igazgatósági tagja volt a Kereskedelmi és Iparbanknak, elnöke a Téglagyár Társulatnak és a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak. Váltóbirája az Osztrák-Magyar Bank szegcdi fiókjának, nevéhez fűződik Szatymaz fellendülése, ahol lS92-ben sógorával Gál Jánossal birtokot vásárolt, amelyen szöllőt telepitett és buzditólag hatva az uri közönségre, felkeltette érdeklődésüket a szőlészet és gyümölcstermelés iránt. A köztörvényhatósági bizottságnak virilis jogon volt a tagja. Gyermekei: a) Vilma. 12. x Sz. 1880 VIII. 3. Hk. Sz. 1902 II. 8. Aigner Géza (aki x Sz. 1873 I. 18. kereskedő gazdálkodó) gvermekei; Aigner Ferenc. 57. x Sz. 1902 XI. 28. Részi veit a nyugatmagyarországi felkelésben. Autókereskedő. 2. Aigner Erzsébet. 58 x Sz 1909 III 17. 3. Aigner József Andor 59. x Sz. 1912 IX. 20. b) Emit. 43. x Sz. 1882 XI. 19. Hk. Szolnok 1910 XI. 10. Harsányi Ilonával (x 1894 X. 29 Szolnok). A felsőkereskedelmi iskolát végezte Szegeden, majd önkéntesi katona évét leszolgálva, Budapesten és Bécsben banktisztviselő. Az Osztrák-Magyar Bankhoz kerül Szabadkára, ahonnan Budapestre helyezik. Utóbb a Magyar Nemzeti Bank revizora Budapesten. Gyermekei: /. Tibor 60. x Szolnok 1915 IV. 12. 2. Irén. 61. x Szabadka 1917 IX. 21. c) Ilonka. U. x Sz. 1884 VIII. 24. f Sz. 1905. III. 20. d) 111. Erzsébet. 45. (Elza) x Sz. 1886 IX. 5. Hk. I. Sz. 1910. IV. 16 zolnai Zolnay Jen*5 dr. (aki x Bp. 1881, mint a legfőbb orsz. számvevőszék o. tanácsosa f Bp. 1930 julius 14) e házasságból származtak: 1. Zolnay Kálmán. 62. x Sz. 1911 IX. 2 igazságügyminiszlériumi tisztviselő és joghallgató. 2. Zolnay László. 63. Bp. 1916. III. 10. Hk. II. Sz. 1925 VI. 2. csejthei Ratkovszky Károly dr. a legfőbb számvevőszék elnöki titkárával. B. Béla. 29. x Sz. 1856 VIII. 18. t Sz. 1876 X. 5. C. Hugó István. 30. x Sz. 1858 VIII. 11. f Sz. 1862 XI. 21. D. Mihály Károly. 31. x Sz. 1860 IX. 29, f Sz. 1862 VII. 12. E. II. József Viktor. 32. x Sz. 1863 II. 21, t Sz. 1865. III. 2. F. Irma Erzsébet. 33. Hk. Jár.os 40 Életrajzot és leszármazást 1. o. G. Paula Anna. 34. x Sz. 1S66 VI. 12. A Keméndy.féle leánynevelő intézetben nevelkedett Sz-en, mint az intézet legjelesebb négy nyelven beszélő növendéke, aki Lohr Jánostól tanult mesteri módon zongorázni. Több izben nyilvánosan is fellépett s e kiváló zongorázó képességét idősebb korában Is megőrizte. Hk. Sz. 1881 XI. 16. Lugosl Dömével (x 1851 XII. 3. Lugos. Temesváron gimnáziumba járt, majd kereskedelmi pályára lépett, igen fiatalon felkerült Bécsbe a Mathias Salcher és fia* céghez, ahol törekvő sznrgaRaketté.hurozás Steiner Táskagramofonok Lemezuidonságok TennlszUt#k mélyen leszállított éren. speciális szakműhelyében, Kelemen u. 7.