Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

1931 május 31. 3 nettón este hatalmas tflz pusztított a Kálvária-téri városi bérházban Leégett a tetőszerkezet, a második emeleti lakásokat kl kellett Orltenl — Na riadalom a környéken — A vlzhlánu megnehezítette a tOzoltók munkáját A tUz a mosókonyhában keletkezett, ahol az esti Órákig vasaltak Leégett a Tisza Lolos-Körutl transzformátor állomás Naga (A Déímagyarország munkatársától.) Hét­főn este veszedelmes tűzvész pusztított a Kál­vária-téren nemrégiben épült hatalmas városi bérházban. A tüzet háromnegyed 8-k"or vették észre a Járókelők. Vékonyka füst tőrt elő a bérház sarokrészén levő tetőzet alól és mire a tűz­oltók néhány perc alatt kiérkeztek a hely­színre, szinte az egész épület lángokban állott. Pillanatok alatt terjedt a tüz. öriási lángnyel­vek és füstoszlopok törtek a magasba és fes­tették pirosra az égboltozatot. A lángnyelvek messze bevilágították a környéket. Az első percekben a bérház szinte menthetetlennek látszott Nincs viz Emberek ezrei rohantak' a Kálvária-uccán végig, a Kálvária-teret környező mellékuccák'­ból beláthatatlan tömeg szállta meg a félel­metes látványt nyújtó épületet. Riasztó szi­rénabugással vágtattak a tűzoltók, nagyszámú katonaság is kisietett az épülethez. Előszór a folyamőrök érkeztek' ki, azután a Mars-téri laktanyából érkezett egy század, majd csend­őrök", huszárok jöttek, kerékpáros rendőrosz­tag, végül futólépésben rendőrszakaszok a -end fentartására. Ekkor már a magasban recsegett-ropogott minden, szünet nélkül hullott a zsarátnok, fojtó füstszag terjedt a levegőben. A tűzoltók Papp Ferenc főparancsnok" ve­zetésével nyomban hozzákezdtek a tüz meg­fékezéséhez, illetőleg hozzákezdtek volna, ha lett volna víz. Szeged belterületén, élénk közlekedési út­vonal mentén félóráig kellett várni a tűzol­tóknak. arriig megindult a rendes vízszolgál­tatás. A tömlőket el kellett vezetni a Veres­ács-ucca sarkán levő vízcsaphoz, azt kap­csolták a motorhoz, de innen sem kaptak elég vizet, ugy, hogy kénytelenek voltak vizes­lajtokkal hordatni a vizet. Amig ezek meg­érkeztek, hosszú idő mult el. Végre félki­lenckor hat sugárral meg lehetett kezdeni a tüz megtámadását. Veszllijbe kerülnek a második emelet lakOl Közben az uccán tumultuózus jelenetek játszód­tak le. A második emeleti lakók közül többen nem voltak otthon a tüz kitörésekor, szinte eksztá­zisban rohantak haza az embertömegen keresztül Asszonyok, leányok jajveszékeltek, a férfiak hozzá­láttak lakásaik megmentéséhez. Attól nem kellett tartani, hogy a mennyezet be­szakad, mert vasbetonból épült és szilárdan állta a ráhulló nagvmennyiségü palát és gerendát. A veszély kívülről fenyegetett, hogy az uccára nagy robajjal leeső és égő épületrészek begyújtják az ablakrámákat 'és igy a lakások is veszedelembe kerülnek. A tűzhöz kivonult folyamőrők ekkor megkezdték * lakások kiürítését. Az összes másodemeteti laká­sokból kivitték » bútorokat és igy valamennyi lakás berendezését sikerült megmenteni. Amikor a tűzoltók megkezdhették a munkát, már látszott, hogy a hatalmas tető menthetetlen. A munka csak arra szorítkozott, hogy a tüz tova­terjedését megakadályozzak. A hőség odafent tűr­hetetlen volt, az első tűzoltónak, aki felért a magas létrára, azonnal lejebb kellett szállni. Két A Magyar Királyi Operaház hatalmas sikert aratott darabja: <1 99 MOSOLY ORSZAGA Richárd Tauber. a világhírű énokes ée Hans Mierendorf főszereplésével, Lehár Ferenc gyönyörű mnzaiká.iával csOtSrtrtktöl bemutatásra kerül a Belvárosi Moziban csővet az épület bejáratán és a lépcsőházon keresz­tül vezettek fel a padlásra, mert az épület másik oldalán elfojtva lappangott a tüz. Csákányokkal bontották szét a tetőzetei és a tűzoltók csak­hamar úrrá lettek a tüz fölött. Amikor végre ele­gendő vizet kaptak a tűzoltók, megfeszített erő­vel igyekeztek gátat vetni a rombolásnak. A mosókonyhában este Mg vasaltak Az ucca, melynek rendjére ekkor már egész kis hadsereg ügyelt fel, izgalmasan leste a tűzoltók viaskodását az elemekkel. A Kálvá­ria-térre a népvándorlás még kilenc óra után is tartott, mindenki arról beszélt hogy mi okozhatta a nagy tűzvészt. A tűzoltóság sze­rint — bár ezt csak a kedden délelőtt meg­ejtendő tüzvizsgálat fogja kideríteni — a tüz a második emelet felett és közvetlenül a tető­zet alatt levő mosókonyhában keletkezhetett. A mosókonyhában este 7 óráig vasaltak, ak­kor a* vasalónő elment, az ajtót bezárta és a kulcsot leadta *a házmesterhez. Valószínűleg a vasalóból hullott ki egy faszéndarab és ez gyújtotta fel a berendezést A tűzvészt szemlélő tömeg riadtan nSzto, amint a hatalmas tetőzet egy-egy része menny­dörgésszerű robajjal omlott össze, a geren­dák pedig sisteregve hullottak az uccára. Fél­tíz után a tűzoltók az elhamvadó tetőzet üsz­kein dolgoztak, tizenegy órára a veszedelem tovaterjedését sikerült meggátolni. A kivonult mentőosztag öt esetben nyújtott első segélyt. Robicsek József önkéntes tűzoltó­tisztnek a lábafejére esett egy gerenda és a kezén is megsérült Egy, a házban lakó asz­szony rosszul lett, egy folyamőr könnyebben megsérült, valamint két tűzoltót is.első segély­ben kellett részesíteni. A kár óriási, a pontos összeget » tfizvízs­gálat során fogják megállapítani Elégett egy Tisza Lafos-körufi transformátor állomás Még javában dolgoztak a tűzoltók' a Kál­vária-téren, amikor ujabb tüzet jeleztek. Mi­után a tűzoltóságnak összes szerelvénye kint volt a Kálvária-téren, az ujabb esethez gyor­san összeállítottak egy szerelvényt amely el­robogott a Tisza Lajos-körutra. Itt a Kigyó­ucca sarkán levő transzformátor állomás égett. A tüzet rövidzárlat okozta. A transzformátor állomás berendezése teljesen elhamvadt. A tűzoltók itt poroltó készülékkel dolgoztak. A tűznek kellemetlen következménye az volt, hogy az egész környék világítás nélkül ma­radt, mert a vezetékek ís elégtek. A kár hozzávetőleges becslés szerint 1500 pengő. „Munkaalkalmat kell teremteni a sulyos helyzettel küzdő Ügyvédi társadalomnak" Választási meglepetések a szegedi kamara vasárnapi közgyűlésén (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt tiszt­újító közgyűlést tartott, amelynek keretében leleplezték a kamara néhai elnökeinek, dr. Szüts Andornak, Polczner Jenőnek és dr. Vég­mann Ferencnek arcképeit, majd örökös tisz­teletbeli elnöknek választották" meg az 50 éve ügyvédi gyakorlatot folytató dr. Ujj Józsefet. Dr. Széli Gyula felsőházi tag nyitotta meg a közgyűlést. Dr. Csen5 Ede emlékbeszédében dr. Szüts Andor és Polczner Jenő érdemeit méltatta, akiknek' elnöksége alatt a kamara az alkotás korszakát élte. Polczner Jenőről megjegyezte, hogy arcképe méltán függ Kossuth Lajos arcképe mellett, törhetetlen függetlenségi és meg nem alkuvó politikus volt. Ezután dr. Szivessy Lehel mondott tömö­ren felépített beszédet dr. Végmann Ferenc­ről. Vázolta a nagytehetségű ügyvéd pályáját, felfelé ivelő karrierjét és azt a nagy szere­pet, amit dr. Végmann az »ujpártc szegedi szervezetének megalakításában és kiépítésében vitt. A közgyűlés elhatározta, hogy a két emlék­beszédet teljes terjedelmükben a jegyzőkönyv­ben örökitik meg. Ezután a közgyűlés dr. Hajnal István indítványára meleg ünneplés közben örökös tiszteletbeli elnöknek válasz­totta meg dr. Ujj Józsefet. Az ünnepségek után megkezdődtek" a választások. A választások nagy meglepetéssel végződtek". Heteken át folyt a korteskedés; hat lista forgott az ügyvédek között, végül is a kővetkező lista kapott több­séget: Elnök dr. Széli Gyula, elnökhelyettes dr. Pap Róbert, titkár dr. Hajnal István, pénz­tárnok dr. Winkler Elemér, ügyész dr. Haberl Pál. "Választmányi rendes tagok dr. Basch Fe­renc, dr. Csáky Lajos Antal (Hódmezővásár­hely), dr. Dallos Mór, dr. Dobay Géza Gyula' dr. Galli Károly (Békéscsaba), dr. Kersch Fe­renc, dr. Kornis Béla, dr. Lehel Pál, dr. Lukátsy Géza, dr. Szekerke Lajos, dr. Tóth Imre (Szeged), dr. Hajdú Béla, dr. Hunyadi póttagok dr. Bíró Sándor, dr. vitéz Galamb Sándor (Makó), dr. Hajdú Béla, dr. Hunyadi János, dr. Lukhaup Miklós, dr. Mezei Sándor. Dr. Széli Gyula elnök üdvözölte az uj tiszti­kart és a választmányt, majd dr. Pap Róbert mondott köszönetet a megválasztásért Dr. Széli Gyula ezután az ügyvédi kar helyzetéről mondott beszédet és felemiitette, hogy sokan az ügyvédi numerus clausus bevezetésével gondolják megszűntetni az ügy­védnyomort. Az ügyvédi numerus clausus be­hozatala azonban nem oldja meg a válságot. A valódi tehetségek esetleges száműzésével nz ügyvédi kar esetleges nivója csökkenne. Min­den ellent mond az ügyvédi numerus clausus­nak'. Munkaalkalmakat kell teremteni, mert csak ez segíthet a sulyos helyzeten. Sürgette a középfokú közigazgatási biróság felállítását, meg kell szüntetni a falusi jegyzők jogi téren végzett munkáit, be kell hozni az okirati kény­szert. Fontos kérdés az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyének végleges rendezése. A beszédet dr. Tóth László indítványára teljes terjedelmében jegyzőkönyvben örökítik' meg. Az évi Jelentés beterjesztése következett volna, előbb azon­ban szólásra emelkedett dr. Dettre János és azt indítványozta, hogy Szakítson a közgyűlés az évi jelentések" régi hangjával, mert az ügy­védeknek nincsen más módjuk' sérelmeiket feltárni, mint ebből az alkalomból leszögezni tiltakozásukat az ügyvédeket sértő rendelke­zések miatt. Felesleges a hosszú, sablonos évi jelentés, az alábbi szöveget ajánlotta elfoga­dásra: »Az ügyvédi kamara törvényes kötelessége az, hogy az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapasztalatairól évi jelentésben beszámoljon. A sze­gedi ügyvédi kamara eleget kiván tenni törvényes kötelességének. Az üevvédség terén tett taoaszta-

Next

/
Thumbnails
Contents