Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-04 / 124. szám

••^••••••••••••••Bmx (ZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.em. Telefon: 23-33.^Kladóhlvntal. kölcsönkílnyvíAr es tegylroda • Aradi ucca 8. Telefon: 13-06, ^ Nyomda : Lliw lloót ucca iy. Telefon: 26-34. Tóvlrntl ís levélcím DélmnayarorszAa Szeded. Csilíöríök, 1931 junius 4 Ara lö fillér 4.2, VII. évfolyam, |^4r$zám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60, KUlf <fld»n ö'40 pengő. — Egyes szém Ara hétköz. nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 ilU. Hír­detések felvétele tarifa szerint. Meple­len>k hétlA kivételével naponta reooel Nekrológ ÉrdemeS-e halotti beszédet mondani a kép­viselőház felett, melynek percei már meg vannak számlálva s amiről már azt sem lehet elmondani, amivel a régi magyar végrende­leteket kezdették meg, hogy »a halál bizonyos, csak az időpontja bizonytalan*. Ennek a ha­lálnak már az időpontja sem bizonytalan, de mint a tüdővészes, a legutolsó órákban visszanyerik azt az eszméletét, amit elve­szítenie soha nem lett volna szabad? Milyen emlékek fűződnek ahoz a képvi­selőházhoz, mely most megy át végvonaglása utolsó percein. Történelmi események nem dübörögtek rajta keresztül, világesemények központjába nem került, az ország sorsát éle­ténél hosszabb időre nem határozta meg. Ez a2 országgyűlés csak pepecselt, a minden­napok kérdéseivel foglalkozott, de a minden­napok problémáit nem oldotta meg. A vi­lágháború utáni törvényhozásunkhoz a jog­rend helyreállításának, a szanálásnak, a jog­folytonosság megteremtésének s a detronizá­ciós törvény meghozatalának emlékei kapcso­lódnak, de mi menti meg ennek a haldokló, ennek a soha nem élő képviselőháznak emlé­kezetét? Ha összehasonlítjuk" az öt év előtti program­beszédeket a most el-elhangzó beszámolók­kal, akkor nagyon hamar észrevesszük, hogy a beszámolók mennyire hasonlítanak a pro­grambeszédekhez. Ami Ígéret volt öt. évvel ezelőtt, az ígéret maradt mái<2 is. Csupa meg nem valósult elhatározás, félbemaradt terv, 'tettig el nem jutott gondolat, csupa készü­lődés, nekiíndulás, csupa beváltatlan ígéret. A programban minden benne volt, de meg­valósulásig nem jutott semmi, öt év alatt ez a képviselőház s ennek a képviselőháznak, fe­lelős többsége nem vitte előre az országot. Csak uralmi szempontoknak engedelmeskedett ez a többség és — minima non curnt praetor—az élet és kenyér, a munka és a jövő nasy kér­dései mellett szótlanul és tétlenül haladt el. Mindig csak a kormányzópolilika szempontjai döntöttek s haszna az országnak is csak ak­kor volt, ha ezt a hasznot az uralmi politika érdeke javasolta. De lehet-e más többség abban a parlament­ben, mely nem titkos választás mellett ült össze s melynek összeállításában a főispáni ajánlásnak, a szolgabírói buzgóságnak leg­alább annyi szerepe van, mint a választó­polgárok akaratának? Lehet-e más többség abban a parlamentben, melynek képviselőit csak formális választás küldte a parlamentbe, tényleg azonban a központi pártszervezet ki* jelölése s a kormányhatalom exponensének elismerése avatott törvényhozóvá? Amikor az ötéves lustrum után össze kell az elvégzett és el nem végzett feladatok mérlegét álli­tani, akkor látszik csak a maga ijesztő őszin­teségében a nyílt választás parlamenli rend­szerének csődje. Nem a pari a mentái-izmus válságáról kell beszélni, hanem a nyílt vá­lasztás válságáról. Angliában nem jutott még válságba a parlamentárizmus s nem lehetne még nálunk sem beszélni erről a válságról, ha lenne parlamentárizmus, ha a törvényhozó függetlenségét szabad, minden befolyásolástól mentes népakarat biztosithatná. Megőrizhet­te-e nem függetlenségét, de függetlenségének látszatát az a képviselőház, melynek több, mint száz közalkalmazott tagja voltí S most a kormánypolitika újra az elé a kényszerűség elé állítja az ország népét, hogy az őt évvel ezelőtti választási rendszer sze­rint állítsa össze tőrvényhozó testületét. Mi lehet az ország felelete? Erre a kérdésre, fájdalom, nem kapunk addig választ, amig az őszinte válaszadás lehetősége megteremtve nincs. Csak azt látjuk majd, hogy az uralmi apparátusok hogyan működnek, a főispánok információi hogyan válnak be, a főszolgabirájs és rendőrkapitányok politikai szolgálatképes­ségükről milyen bizonyítványt fognak kiállí­tani, de azt, amig nyíltan kell szavazni, soha nem fogjuk megtudni, hogy az ország népe hogyan ítél, az ország népe mit helyesel, az ország népe kikre akarja bízni képviseletét. Ácsolják már a ravatalát a mai képviselő­háznak, nem lehet hát csodálkozni azon, ha az utolsó órában mindez az eszünkbe jut Ez a képviselőház nem tudta ma­gát felszabadítani az uralom parancsoló szem­pontjai alól s ez az oka annak, hogy sírkö­vére semmi sem jut a megszerzett érdemek­ből s a nekrológ csak azokból az intelmek­ből áll, amiket ennek a képviselőháznak törté­nete elkerülni tanácsol. Borzalmas szerencsétlenség Bordeaux nál Leszakad! egy ui hid és tiz teherautó a mélységbe zuhant — Tiz halott, 17 sebesöli (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bordeauxból jelentik: Szerdán délután Bor­deaux közelében borzalmas szerencsétlenség történt. Egy függőhíd teherpróbáiát tartották. A hídon tiz megrakott teherautó állt meg. A hid a megterhelést nem bírta el és leszakadt. A teherautók vezetői és a hid kipróbálására kirendelt bizottság tagjai a mélységbe zu­hantak. Az esti órákig tiz halottat és tizenhét sebe­sültet emeltek ki a hid és a teherautók rom­jai alól. ü fasiszták megvédik a forradalom eredményeit »misidenki ellen és bármi áron« B pápa éles beszéde a fasiszták vandalizmusa ellen Róma, junius 3 A Stefáni iroda jelenti: A fa siszta párt direktóriuma Mussolini elnökletével mm összeült és vizsgálat tárgyává tette azokat a po­lémiákat, amelyeket legutóbb a katolikus akció ; egyes ekszponensei többé-kevésbé nyiltan tanusi ' tott fasisztaellenes magatartása idézett elő. A nagy­tanács kifejezte mély és bensőséges tiszteletét a vallás és ennek feje iránt, de másrészről kinyil­vánította azt a szándékát is, hogy nem lür míg semmiféle akár régi, akár uj zászló alatt meg­húzódó védelmet a fasisztaellenes maradványok javára. A nagytanács utasította az összes fasiókat, hogy fellépésükben.ehez tartsák magukat és em­lékeztet arra, hogy a forradalom halottai meg­követelik a forradalom eredményeinek hajlithatat­lan megvédését mindenki ellen és bármi áron. Rómából jelentik: XI Plus pápa két beszédben igen éles formában foglalt állást valamennyi nem fasiszta ifjusági szövetség feloszlatása ellen. Az olasz kivándorlók közt működő római missziö­náríusok előtt szembefordult azzal a hivatalos kommünikével, amely szerint a feloszlatás a leg­csekélyebb incidens nélkül történt és utalt arra a sok becsmérlésre és rombolásra (vandalizmusra), amely a legutóbbi időben sorra került, mindamel­lett, hogy a katolikus akció az államszerződés védelme alatt áll. A mexikói zarándokok egyik csoportja előtt megcáfolta azt a gyanúsítást, mintha a katolikus ifjusági szövetségek az államra veszedelmesek len­nének. Mindig és mindenütt engedelmeskedtek a pápa parancsának, hogy semmiféle politikával ne foglalkozzanak. A romániai választás meghamisításával vádolják a Jorga-kormányí „Mindent megtettek, hogy meghamisítsák (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A képviselőházi válasz­tások hivatalos eredményét még nem tették közzé, a sajtó még mindig csak találgatá­sokra van utalva. A nemzeti parasztpárti sajtó hamisítással vádolja a belügyminisztert, mert a kormánypárti lapok olyan hireket kolpor­táltak, hogy a nemzeti parasztpártnak 24 mandátum jutott, holott Maniuék szerint a pártot legalább 40 mandátum illeti meg. A nemzeti parasztpárt a választásokat feltétle­nül mcgpeticionálja. A magyar kisebbségi sajtó elkeseredetten tiltakozik a Jorga-kormány választási mód sz-re ellen. Azt írják a magyar lapok, hogy a választási urnákat sok helyen ellopták, a magyar képviselőjelölteket letartóztatták, pél­dátlan terrort fejtettek ki és mindent meu­a nép akaratát" — Írják a magyar lapok tettek, hogy meghamisítsák a nép akaratát. Ennek tudható be, hogy a párt csak 8 man­dátumot kapott. Bukarest, junius 3. Maniu tegnap Kolozs­várott a sajtó képviselői előtt nyilatkozva újból kijelentette, hogy Jorga és Argefoíanu diktatúrával kormányozza az országot, amit különben minden intézkedése is igazol. A kormány ellopta a szavazatok felét, de igy is alig tudta az 50 százalékot elérni. A vá­lasztások beigazolták, hogy a kormány kép­telen az ország ügyeit vezetni. A legközelebhl választáson már ismét a nemzeti parasztpárt lesz uralmon — mondotta Maniu -—, annak ellenére, hogy a kormány minden elképzel­hető módon és helyen megvádolta a pár­tot és ellenséges hangulatot akart szítani ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents