Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-18 / 135. szám

1931 junius 18. DÉMUIIW: - ;>Í:ÁI» nyilvánuld*át, az általános, titkos vá­lasztójogot, nem öt év múlva, hanem minél előbb, hogy uj parlament jöjjön alkotásokkal és az or­szág talpraállitásával. — Az egész jobboldal a jobbágytartó fő­urak utódja, egy-egy csoport a nagybankok, a nagyipar képviselői. Mi nem vagyunk osz tálypárt. Mi minden dolgozó emberé, vagyunk, iparosé, kereskedőé, munkásé' orvosé, ügy védét tisztviselőé. Ahogy most járjuk az országot, Dante­val elmondhatjuk, hogy itt vagyunk, akik meg jártuk a poklot. És mert megjártuk és lát­tunk mindent, az ország népét ki akarjuk ve titpi ebből a pokolból. A Jövöert, gyermekeinkért har­colunh. Ehez kér erőt és mandátumot a szociáldemok­rata párt. Ébren kell lenni, el kell nyomni a fáradságot és diadalra vinni a zászlónkat. (Lelkes taps.) (Kéthly beszéde közben munkásasszonyok hatalmas virágcsokrot nyújtanak fel a szó­nokhoz.) — Le kell magunkról rázni a reakció tör­péjét — folytatta beszédét. A reakciónak mi vagyunk a legkonokabb ellenfelei. Készül el­lenünk az uj Zinovjev-levéi. Gyártják a ha­misított körleveleket, amelyben felszólítják a szavazókat, hogy fehérlappal szavazzunk, <Je ne engedtük magunkat be­csapni, A szociáldemokrata párt résztvesz a válasz fásokban, bízik Szeged dolgozó népében és kéri, hogy adja meg az erőt a küzdelemhez. Itt állunk és nem tehetünk máskép! Kéthly Anna nagyhatású beszéde után per­cekig zúgott a taps. A következő szónok volt. — A választások idejét éljük — kezdte be­szédét — és ilyenkor látjuk, hogy a minisz­terek és a hivatalos jelöltek az Ígéretek egész tömegét zuditják a választókra. Az újságok hasábjairól, nemcsak a miniszterek, de a töb­bi jelöltek is igéretgarmadákkal akarják el­szédíteni a tömeget. Ezek az urak nagyon ne­héz helyzetbe kerülnének, ha ígéreteiket be is kellene váltaniok. Egy miniszter program beszédét olvastam a napokban és minden ha­jamszála az égnek meredt azoktól az Ígéretek­től, amelyek benne foglaltattak. Ezt a beszédet Bud miniszter mondotta. »Amikor látom ezt az Istenáldotta jó földet — mondotta többek kö­zött — felteszem a kérdést: lehet ebben az or­szágban szegény ember, lehet munkanélküli, lehet, hogy az ipar ne találjon foglalkoztatást, hogy a kereskedelem elsorvadjon?* Én fel­tehetem ezt a kérdést — folytatta Szeder —, de az a felelős kormányférfi, aki ott áll az ország szekere rudjánál, annak nincs joga ilyen kérdéseket intézni a néphez, mert neki nem kérdezni kell, hanem idejönni és megmutatni, hogy mit tettek addig, emeddig a nép bizalmát bírták és mit akarnak tenni ezután, hg a nép bizalmát bármilyen úton-módon újra megsze­rezték. Es amig ezek az ígéretek elhangzanak, ad­dig ennek az országnak minden osztálya, min­den osztálya, minden dolgozó rétege a Ieg­kétségbeejtőbb nyomorúság martaléka lesz. Most leereszkednek az Istenáldotta néphez és merik mondani, hogy elsőrendű kö­telességük a munkásokkal való foglalkozás. Husz-huszonegypengős búzaárat, alcsó hitelt, olcsó kisipari kölcsönt Ígérnek a legváltoza­tosabb formában. A vergődő kereskedelmet is pont a választás előtt akarják talpraálli­tani. És amig az Ígéretek röpködnek a leve­gőben, addig látjuk azokat a szerencsétleneket, akik még vasárnap is mezítláb járnak. Nem azért járnak mezítláb, mert utálják a cipőt, hanem azért, mert az egypengös napszámból nem­csak cipőre, de kenyérre sem telik. A Nemzeti Bank kamatlábát öt és félszázalékról hétre emelték, amig a kiskereskedőnek min­dent Ígérnek, addig a szerencsétlen pária a beszédek alatt ugorhat le az emeletről. Az intellektuelrétegnél sincs kivétel, ma már érettségizett uccaseprOk es |og­végzett prObarendörök seprik és vigyázzák a főváros uccáit. Ha a valóság fényénél vizsgáljuk az Ígéreteket, akkor azt látjuk, hegy azok szédelgések, ame­lyek a választők jóhiszeműségére vannak épitve. — Azt mondották, hogy ha látjuk a diagnó­zist, mutassuk meg a gyógyszert is. Kéthly Anna és Peyer Károly beszédeikben rámutattak a párt tevékenységére. Ha megfogadták volna tanácsainkat, máskép festene az ország politikai és gazdasági állapota. Sürgettük a mezőgazda­sági termelési rendszer átszervezését. Már 1922-ben utaltunk arra, hogy a mezőgazdaság reformjával fel kell készülni arra az időre, ami­kor a világ gabonaraktárai megtelnek és ami­kor Keleteurópa népe megjelenik az európai piacokon. Nem hallgatták meg iiguelmez­tetesttnket Ha készültek volna, most nem lenne ekkora válság. 1924-ben 460 millió volt a költség­vetés, amely most li'Z millió pengőre emel­kedett. Ezzel szemben mezőgazdasági termei­vényeink ér'éke harmadára esett, az ipari ter­melés értéke is lényeges csökkenést mutat. Ezek ellenére a luxuskiadások fedezésére fel­emelték az adót, holott jól tudják, hogy az adóalanyok tönkrementek és nem képesek fizetni. Le kell szállítani az gdót, mert 200 millió adóhátralék azt mutatja, hogy itt már nincs mit kipréselni. — Jól tudjuk, hogy amig nyiltszavazásos rendszer mellett ül össze a parlament, amig főispánok kegye adja a muiulátumc!;:;!, addig egészséges gazdasáeri irányzat nem fejlődhe­tik ki. Mi ezt az országot a politikai demok­rácián keresztül aktijuk gazdasági demokráciához segíteni. Követeiébünk" az általános titkos választójog, amelytől egyesek irtóznak, de amely olyan közel van. Progr:s3ziv adózás, földbirtok, reform és szabadságjogi kérdések azok, ame­lyek a politikai demokrácia nyomában járnak. Ismerik a pártot, ismerik férfiait, az ő műkö­désűk magában viseli programunkat. Gyaláz­nak és demagógfogásokkal akarják a szociál­demokrata párt népszerűségét csökkentem. De ma már a mezőgazdaság robotosai ugyanolyan 3 forró szeretettel állanak mellénk, mint a váro­sok munkássága. — Nemcsak magasabb nívójú termelést, de okosabb, intelligens embereket akarunk az el­bukottak helyett. Azt akarjuk, hogy aki dolgozik, az megtalálta a megélhetését, de az a réteg, amelyik nem dolgozik, az ne is tobzódjon. A lelkes tapssal fogadott beszéd uláa £tí/er Dessö szólalt fel. Elmondotta, hogy a választókat félre akarják vezetni. Azt hirdetik, hogy min­denki oda tartozik szavazni, ahová aláirt. Az aláírás semmire sem kötelez, min­denki oda szavaz, ahová lelki-sme* rete kötelezi. Figyelmezteti a választókat, hogy a szavazó­lapra semmi mást, csupán a keresztet szabad irni. Azt a hirt is terjesztik", hogy a válasz tási elnök megjegyzi a borítékon, hogy ki hová szavaz. Felvilágosította a közönséget, hogy a választási elnöknek kötelessége kézje­gyével ellátni a borítékot, de senki sem tud­hatja meg, hogy ki melyik listára szavazott. Beszédét ezzel fejezte be: — Üzenetet küldünk a gyárakba, irodákba, műhelyekbe, pinoeodukba, tanyákra és min­denhová, ahol gondterhes az élet és azt üzen­jük, hogy a mult Szörnyűsége, a jelen bi­zonytalansága, a jövő reménytelensége pa rancsolja, hogy arra a pártra szavazzunk, amelynek férfiai a kisemberek boldogulásiéri küzdenek. A gyűlés végén a hatalmas tömeg a leg­nagyobb rendben, a képviselőjelölteket éltetve oszlott szét az uccákon. 4 szociáldemokrata pár! választási hirei Népgyűlések: iS-án, csütörtökön este fél 8 óra! fesdettet a Bogyó-féle vendéglőben- (Zákány-ucca és Pacsirta-ucca sarok.) í^ án, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel özvegy Kovácsné-féle vendéglőben. (Szatymaz­ucea 3J.) 18 án, csütörtökön este 7 órai kezdettel UJ* szegeden, Petró Gyárfás féle vendéglőben'. (Gazdasági-telep.) Előadók: Sz. dr. Szamek Sára, Lájer Dez*^ Qlejnyik József, Dáni János, Horváth Já­nos, dr. Szepesi Imre. • _ A szociáldemokrata párt közli, hogy az alá­írásokat lezárták. Felhívják az " : s aláirns­gyüjtőket, hogy az ajánlóivekct a párt köz­ponti választási irodájában (Hétvezér ucca 9., Munkásotthon) még a mai napon okvetlenül szolgáltassák be. A Dáfmagyarorszáq kislcsön­ynyvtárában az előfizetési dij: a Délmagyarország előfizetői részére havonkint l pengő, munkáselfifizetfiknek hetenkint 16 fillér, mindenki más részére havonkint 1.60 pengő. Liberális polgár e| ne mulassza aláírni a Rassay-párt ajánlási ivét. Pártiroda Kárász ucca 8.) Telefon 32-47.

Next

/
Thumbnails
Contents